Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-737

260 737. országos ülés 1917 Julius ll-én, szerdán. gok és minél jobban parlamentarizálódnak a kormá­nyok, annál inkább lesz lehetséges a békét létre­hozni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek azok. amiket el akartam mondani és igen örülök, hogy a t. képviselő ur is kijelentette beszé­dében, hogy a demokratizálást a béke létrehozá­sára ő is a legfontosabb politikai eszköznek tartja. (Élénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elnök : Következik a napirend, vagyis a ma­gyar felelős ministerek számának ideiglenes fel­emeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 1375,1377), tárgyában a pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottságok együttes jelentésének általános tár­gyalása. Az első szó az előadó urat illeti. Rakovszky Iván előadó: T. ház! A minister­elnök ur törvényjavaslatot nyújtott be a minis­teriumok számának felemeléséről. Ezen törvény­javaslatnak lényeges intézkedései a következők : a ministerium jelenlegi tagjainak száma négygyei szaporittatik és a négy uj ministerium keretében összesen két uj államtitkári állás állíttatik fel. Az uj ministeriumok felállítására vonatkozó­lag a törvényjavaslat kétféle korlátot állit fel. Az egyiket az időtartam, a másikat a hatáskör szempontjából. Az időtartam szempontjából a tör­vén)'] avaslat azt a korlátozást tartalmazza, hogy az uj ministeriumok csak a háborúnak és a békére való átmenetnek tartamára állíttatnak fel. Az a gondolat is felmerülhetett volna, hogy egy bizonyos fiksz időpontban állapittassék meg ezen ministeriumok működésének határideje, a törvényjavaslat azon­ban, amit különben az egyesűit bizottságok is helyeseltek, abból indult ki, hogy a békére való átmenet kérdései nem köthetők bizonyos fiksz ha­táridőhöz, hanem esetleg hosszabb, de semmi esetre előre meg nem állapitható időtartam alatt intézendők el, tehát helyesebb, ha ez az időtartam a törvényjavaslat által javasolt módon ugy állapittatik meg, hogy a háborúnak és a békére való átmenetnek tartamára állítjuk fel ezeket a ministori umokat. A másik korlátot a ministeriumok hatáskörére vonatkozólag tartalmazza a javaslat, kimondván, hogy ezen ministeriumok csakis oly feladatokkal bízhatók meg, amelyek a háborúra vagy a békére való átmenetre vonatkoznak, illetőleg a rendes kor­mányzat keretén kivül esnek. Közelebbről anali­zálva a törvényjavaslat ezen megállapítását, ugy kell preczizirozni ezen kérdést, hogy ezeknek a ministeriumoknak ügyköre csakis olyan lehet, mely a rendes kormányzati ügyek keretén kivül esik. Ezen alapszabály alól kivétel csak abban az esetben lehet, amennyiben a háborúra vagy a békére való átmenet kérdéseire vonatkozó ügykör meg­állapításáról van szó. A ministeriumok ügykörét a ministertanács fogja természetesen a törvény ál­tal megállapított kereten belül meghatározni. Ami az intézkedés péznügyi részét illeti, a törvény­javaslat évi 400.000 korona átalányt bocsát a négy ministerium költségeinek fedezésére a kor­mány rendelkezéseire. Ezekben ismertetve a javaslat intézkedéseit, méltóztassanak megengedni, hogy erre vonatkozó­lag a pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi bizott­ságnak véleményeit röviden előadhassam. (Halljuk! Halljuk I) A szakbizottságban volt szerencsém részle­tesen kifejteni a magyar alkotmánynak erre a kérdésre vonatkozólag megnyilvánult álláspont­ját. Kifejtettem, hogy a külföldön általában a végrehajtó hatalom az, amelyik a ministeriumok számát és ügykörét szabályozni jogosítva van. Ezzel szemben egyrészt az amerikai alkotmány, amely bennünket pillanatnyilag érdekel és a ma­gyar alkotmány azon az állásponton van, hogy a ministeriumok számát és hatáskörét csakis tör­vény állapithatja meg. Az egyesült bizottságok­nak nézete szerint azonban ez a körülmény ma nem lehet ok aggályra, mert csak időleges és átmeneti intézkedésről van szó és rendkívüli viszonyok között, oly időkben, mint ma, világ­háború közepén a törvényhozásnak az alkotmá­nyos hagyományokkal szemben való állásfogla­lása nem jelenthet preczedenst, tehát a jelen esetben sem forog fenn aggodalom a magyar alkotmányos élet jogfolytonossága szempontjá­ból. A törvényjavaslat elfogadása mellett szól továbbá az is, hogy háború idején és nehéz körülmények között minden egyes kormánynak a saját nézete szerint részére a kormányzat helyes vitelére szükséges eszközök rendelkezé­sére bocsátandók ós azokat a kormánytól meg­tagadni nem lehet. Mindezek alapján vagyok bátor az egyesült pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottsá­gok nevében javasolni, hogy a törvényjavaslatot általában és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés bal- és jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Szinyei-Merse Félix jegyző: Hegedüs Lóránt! Hegedüs Lóránt: Mélyen tisztelt képviselő­ház ! Kérdéseimre e javaslat bizottsági tárgya­lásánál az igen tisztelt ministerelnök ur volt szíves azt válaszolni, hogy a négy ministeri am között valószinüleg egy választójogi ministerium is felállíttatik és hogy ez lesz az a kapocs, amely a javaslatot a kormány választójogi programm­jával összefűzi. Azt hiszem tehát, nem lépem túl a házszabályok keretét, ha ezen különben is általános jellegű javaslatnál a választójog kérdéséről elmondom szerény véleményemet. (Halljuk! Halljuk !) A t. ház szíves elnézését kérem e rám nézve mindenképen szokatlan szereplés alkalmából. Szokatlan ez rám nézve, mert igen sok időt töltöttem az előadói katedrán, mig itt alig emel­kedhettem szólásra. Szokatlan azért is, mert mig eddig mindig a kormány által benyújtott javaslatokat támogattam, most támadni kívá­nom a javaslatot. Szokatlan azért is, mert amit a választójog kérdésében mondok, az teljesen egyéni álláspontom. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.)

Next

/
Thumbnails
Contents