Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-735

248 735. országos ülés 1917 Julius 5-én, csütörtökön. Azt, hogy Németország és nálunk mindenki a békét akarja, békeajánlataink világosan bizonyítják. A központi hatalmak békeajánlataira a keserű gúny és a megvető lenézés és lekicsinylás válaszát kaptuk. Gróf Czernin különbéke ajánlatára az immár felszabadított Oroszországgal szemben a most megindult orosz offenzíva adta meg a választ, (Ugy van! a jobboldalon.) Hogy hogyan gondolkodnak ellenségeink a béke kérdéséről, arra nézve nem akarom Ribot vagy Eobert Cecil beszédeit idézni, egyszerűen hivatkozom Lloyd George legutóbb Glasgowban tartott beszédére, amely a feltétlen győzelem követelésétől, a nagykalíberü uj ágyuk, a hatalmas municziókészletek felhalmozásától hangos harczi riadó. És nagyon kérem gróf Károlyi Mihály képviselő urat, hogy olvassa el Kerenszkinek legújabb sürgönyét Lwow herczeghez, amelyből meg fogja láthatni, hogy a mai hivatalos Oroszország . . . Lovászy Márton: Kit interpellál? (Nagy zaj jobbfelöl.) Ne beszéljen annak, aki nem válaszolhat. (Zaj.) B. Lévay Lajos: Egész tárgyilagosan beszél, tessék meghallgatni! (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. B. Madarassy-Beck Gyula: . . . meg fogják látni ebből a sürgönyből, hogy a mai hivatalos Oroszországnak harczi kedve nem áll túlságosan messze a czárizmus harczi kedvétől és meg fognak győződni arról, hogy az uj Oroszország a kitűnő entente iskolának máris igen tehetséges fiatal tanítványának bizonyult. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem Lovászy képviselő urat, ne méltóztassék folytonosan közbeszólni. Báró Madarassy-Beck Gyula képviselő urnak megvan a joga, hogy interpelláczióját előterjeszthesse (Felkiáltások balfelöl: A ministerhez!) és megvan az a joga, hogy interpelláczióját ugy vezesse be és ugy indokolja, amint azt jónak látja. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Menjen a lövészárokba!) Laehne Hugó: Aki marhát szállít, az ne izgasson a háborúra! (Nagy zaj a jobboldalon.) Justh János: A szalámiüzletről beszéljen! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak folyton közbeszólni! B. Madarassy-Beck Gyula: Tehetséges tanítványnak bizonyult, amennyiben ö is igen jól tudja már, hogyan kell hangzatos frázisok mögé az igazi intencziókat rejteni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ismételten kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Gr. Tisza István: Ez a szólásszabadság! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem Laehne és Lovászy képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Izgat a háború mellett!) B. Madarassy-Beck Gyula: Sem itt nálunk, sem Németországban nincs ember, aki ne kívánná lelke egész melegével a békét . . . Lovászy Márton: Akkor nem kell így beszélni ! (Zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Rendre!) Gr. Tisza István: Az igazság fáj ugy-e ? (Zaj.) Beck Lajos: Ezt lehet ministerelnöki székből mondani, de most nem használ. Gr. Tisza István: Most többet lehet egy kicsit, jó lesz vigyázni! Héderváry Lehel: Vigyázz, mert kivitet! B. Madarassy-Beck Gyula: ... aki ne kívánná azt, hogy a vérontásnak, a pusztulásnak, a gyásznak és szenvedésnek az a rettenetes őrülete, amelyben Európának nagy kulturhordozó népei saját sírjukat ássák meg, minél előbb véget érjen, (Zaj balfelöl.) de nincs semmi momentum, mely a jelen pillanatban arra engedne következtetni, hogy egy becsületes, nemzeti szabad fejlődésünket, területi integritásunkat biztosító békét meg lehessen kötni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Laehne Hugó: Honnan tudja? Lovászy Márton: Dolgozni kell és nem kell azokat zavarni, akik ezen dolgoznak! Justh János: Beszéljen a háború üzleti részéről ! Elnök: Csendet kérek! B. Madarassy-Beck Gyula: Lehetségesnek tartja-e a ministerelnök ur ezek után, hogy a kormányt támogató és a kormányban képviselt egyik párt ezt az agitácziót folytassa az országban anélkül, hogy ebben az irányban a kormány vagy a magyar parlament részéről megfelelő nyilatkozatok történjenek . . . (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Justh János: Menjen Mezőkászonyra ós ott beszéljen igy! B. Madarassy-Beck Gyula: . . . hogy beutazzák az országot és a hiszékeny nép előtt azt hirdessék, hogy a béke már ma megköthető és csak Németország és,^ mondjuk, még Tisza István az oka annak, (Elénk derültség a jobboldalon.) hogy a békét már régen nem lehetett megkötni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hol mondta? Olvassa fel!) B. Madarassy-Beck Gyula: Nagyon jól tudja a képviselő ur, tessék a Magyarországban elolvasni. Hiszen nem kell olyan rendkívül nagy súlyt tulajdonítani . . . Lovászy Márton: Az ön beszédének. B. Madarassy-Beck Gyula: Nem, Lovászy képviselő ur, nem az én beszédemnek, de gróf Károlyi Mihály félegyházi beszédének, mert épen Félegyházán következett be az, hogy ugyanaz a Félegyháza ugyanazt a gróf Tisza Istvánt, akit egy lángoló beszédben . . .