Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-729

108 729. országos ülés 1917 június 25-én, hétfőn. annak eredményeit. (Igaz! Ugy van!) És ha egész gazdasági politikánk a termelés fokozá­sára fog irányulni, ami a keresetek növelésével is jár, akkor azt hiszem, igen sok olyan dolog, ami ma lehetetlennek látszik, könnyen megold­hatóvá fog válni. Én ugy hiszem, hogy a jövő nagy pénzügyi problémáit elsősorban nem is az adó­politikusok, hanem a gazdasági politikusok fog­ják megoldani és talán nem is a gazdasági po­litikusok, hanem azok az okszerűen gazdálkodó modern gazdák, iparosok és kereskedők, akik majd a termelés fokozásához hozzá fognak já­rulni' (Igaz ! TJgy van! a ház minden oldalán.) Harmadszor igyekeznünk kell arra, hogy bevételeinket is fokozzuk. A legteljesebb mér­tékben csatlakozom azokhoz, amiket e tekintet­ben a ministcrelnök ur programmbeszéde mon­dott, bogy egy osztály, egy' réteg se fogja ki­vonhatni magát azon fokozott kötelezettségek teljesítése alól, amelyek bevételeink fokozása érdekében szükségesek lesznek. Természetes az is, hogy az állami bevételek ezen fokozásánál elsősorban figyelembe kell vennünk azokat az eltolódásokat is, amelyek az adóviselési képes­ségben a háború alatt beállottak és azt, hogy elsősorban azokat a tőkéket kell elővennünk, amelyek a háború alatt gyűltek össze, mert hiszen ott mutatkozik legelső sorban a teher­viselési képesség fokozása. (Altalános helyeslés.) A helyes adópolitikának nem lehet más czélja, mint az, hogy lehetőleg mindenki egyen­lően érezze azt a terhet, amelyet az állam rá­hárítani kénytelen. Ha tehát valakinek a teher­viselési képessége növekszik, akkor csak jogos és méltányos, hogy ő több terhet is vállaljon magára. (Helyeslés.) De hangsúlyozni akarom, hogy ezért semmiféle ellenszenvet a tőke iránt nekünk, a mi adópolitikánkban mutatnunk nem szabad és legyen szabad itt nyíltan és határo­zottan hangoztatnom, hogy amire a fokozott munka mellett a háború után elkövetkező nehéz időkben leginkább szükségünk lesz, az a tőke, a produktív tőke, a tőke, r amely önmagából mindig uj tőkéket termel. (Általános helyeslés.) A tőkegyűjtést tehát nem szabad lehetetlenné tennünk, mert ha ezt megtennők, akkor tulaj­donképen ugy járnánk el, mintha le akarnók ölni azt a tyúkot, amelytől azt várjuk, hogy nekünk arany tojásokat rakjon. (Altalános helyeslés.) Hogy melyek azok az adótervek, amelyek­kel a kormány foglalkozik, erre vonatkozólag már a múltkor voltam bátor megemlíteni, hogy erről mostan, amikor hivatalba lépésünk óta aránylag oly csekély idő, rövid egy hét telt el, nem szeretnék részletesen nyilatkozni. Termé­szetes, t. képviselőház, hogy a kormány elő fogja készíteni a hadinyereségadóról szóló törvénynek az 1917. évre való megállapítását. Fájdalom, abban a tudatban, hogy az a hadinyereségadó most, a megnehezedett termelési viszonyok mel­lett, talán nem fog már ugyanolyan eredményt hozni, mint annakelőtte. Azonfelül a kormány foglalkozni szándékozik egyenes adóink kiépíté­sével is. Itt részben azoknak az adóterveknek a továbbfejlesztéséről van szó, amelyek bennünket már ez utóbbi esztendőkben foglalkoztattak — csak a jövedelmi adó további kiépítésére vagyok bátor utalni — részben arról, hogy azokat az adókat is, amelyeket az utolsó esztendőben reform alá nem vettünk, tegyük tanulmány tárgyává abból a szempontból, hogy vájjon ott az illető osztályok teherbirási képességének a legmesszebbmenő számbavétele mellett nem lehetne szintén meg­növekedett állami kiadásaink fedezése érdekében bizonyos nagyobb jövedelmeket biztositanunk. (Helyeslés.) Hegedüs* Lóránt igen t. pénzügyi bizottsági előadó ur igen érdekes beszédében a j)rogressziv alapon létesített egyszeri vagyonadó tervét ve­tette fel. Én a magam részéről is azt hiszem, hogy ez olyan terv, amelylyel komolyan kell foglalkoznunk, mint ahogy komolyan foglalkoz­nak ennek előkészítésével a velünk szövetséges államokban is. Tartok azonban tőle, hogy ez a terv olyan panaczeaszerüen, mint ahogyan azt az előadó ur gondolja, nem fog hatni. Kell foglalkozni vele, kell igyekeznünk azon, hogy a terhek nagy része alól a háború után azonnal mentesüljünk; de nem merném állítani, hogy e téren annyira fogunk mehetni, hogy egy toll­vonással ez az egész kérdés megoldható lenne. Teleszky János: Senki sem mondta! Gratz Gusztáv pénzügyminister: Egy további terv, amely szintén ugy Németországban, mint Ausztriában foglalkoztatja az adópolitikusokat és amelylyel, azt hiszem, nekünk is foglalkoznunk kell, amely azonban ettől függetlenül is több vonatkozásban felmerült, az, hogy az államnak nagy tőkekonczentrácziókból is részesedni kell bizonyos mértékig. (Altalános helyeslés.) Erre formát kell találni. Ez a kérdés is azok közé tartozik, amelyeket sürgős tanulmány tárgyává szándékozok tenni. (Helyeslés.) Kétségtelen az is, hogy bár nem szívesen, de kénytelenek leszünk a fogyasztási adók terén is bizonyos további változtatásokat tenni. Azt hiszem, találunk ezen a téren olyan utakat is, amelyeknél az állami jövedelmek fokozása a fogyasztőközönség méltánytalan megterhelése nélkül is lehetségessé fog válni. E tekintetben csak a szeszadóra vagyok bátor itt utalni. (He­lyeslés.) Végül azt hiszem, igen kiterjedt mértékben leszünk kénytelenek uj egyedáruságok behozata­lának a kérdésével, illetve ennek előkészületeivel is foglalkozni. Természetszerűleg azonban ezek olyan kérdések, amelyeknek a háború alatt való megoldása, azt hiszem, aligha lehetséges, ugy hogy itt inkább csak a jövő előkészítéséről lehet szó. A legnagyobb mértékben szimpatikus ne­kem mindaz, amit a t. előadó ur a lukszus­adókra vonatkozólag itten felhozott. Nem rég

Next

/
Thumbnails
Contents