Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-712

80 712. országos ülés 1917 márczius 13-án, kedden. el is akarja adni. Nem elég, amit nevel, hanem vennie és eladnia is kell. Most mit csinál a leleményes fiháncz-kapaczitás ? Baranya megyében pl. ilyen kisgazdát, mert több járlatlevelük volt — hiszen ilyenről terjesztett be a minister ur ma törvényjavaslatot, nagyon helyes lesz a bélyegilletéket felemelni és nem harmadosztályú kereseti adóval sújtani az illetőket, mert olyan igazságtalanságok történnek e téren, hogy az egyenesen hajmeresztő — nézték a járatleveleket és nem törődve azzal, vájjon az illető maga nevelte-e az állatot, vagy vette, vagy a gazdaságból kellett eladni, mert nem húzott a ló, vagy szelidebb állatokat kellett szerezni az asszony számára, amikor a férj bevonult, nem törődve azzal, hogy a gazdák eddig is megvették az összerongált állatokat, azt rendbehozták, eladták és újból vettek, egy ilyen kisgazdát azért, mert van pár járlata és egyetlen pár lovat eladott, nem kevesebb mint 60 korona állami adóval sújtottak. Hát a földmivelésügyi minister urnak nincsen kifogása ez ellen ? Ehhez az adóhoz még hozzájárult 125% vagy nem tudom mennyi községi adó. Egy közönséges polgárembert, akinek semmije sincs, aki veszi azt a, takarmányt és gondozza az állatot, — tehát örülnünk kellene, hogy felkarolja az állattenyésztést — a fináncz 60 korona III. osztályú kereseti adóval sújt, amihoz hozzájárul még a nagy községi pótadó, pedig az illetőnek az összes vagyona sem tesz ki annyit. Tudjuk, hogy az a polgár eladja a jószágát, ha 5—10 korona haszna van, tehát még ha 60—70 járlatlevele van is, még abból sincs olyan haszna, hogy abból 40—50 korona III. osztályú kereseti adót fizethessen ; mégis tudok esetet, hogy egy közönséges falusi gazdára 2100 koronát vetettek ki, pedig nem volt egy krajczár haszna sem. Meg kell mondani, hogy az illető kissé könnyelmű ember és mindig csak áldomásért adtavette a lovakat és nemcsak nem nyert, hanem rendesen ráfizetett az ilyen adás-vételekre. Ha meg kell fizetnie a 2100 koronát, rámegy az egész telke. Itt pénzügyministeri intézkedésre van szükség, ezt revideálni kell és ha a t. pénzügy minister urat érdekli a dolog, nagyon szívesen rendelkezésére bocsátom az adatokat, de kénytelen voltam ezt felemliteni, mert ezt nem lehet elnézni humánus emberi szívvel. (Helyeslés balfelől.) Át kellene most még térnem a keleti veszedelemre, a lefegyverzés kérdésére, de nincsen már rá időm. Áttérek tehát beszédem másik tárgyára. Elmondottam már, hogy nekünk igenis először is termelnünk kell. Tehát a t. ministereinők ur politikájába belekapcsolva beszédemet, elismerem, hogy először is a gazdasági fejlődést kell megcsinálni. A másikat, amit ő szintén emiitett, t. i. a kulturális fejlődés művét csak akkor fogjuk előbbre vihetni s ezzel azt is elérni, amit ő mondott, t. i. a választói jog fejlesztését, hogyha megvan a gazdasági fejlődés. Mert a kulturális fejlődésnek a. gazdasági az előfeltétele. De az ember, e mikrokozmosz, fogalmi tartalmának megfelelő élete _előteremtésének föltétele a kultúra. Es hogy ez a kultúra az embert fölemelje s ne sújtsa le, hogy ekszczesszus, vagy defektusok által ne vétkezzék, tehát igazi humánus kultúra legyen, arra szükséges, hogy bizonyos vezérelveket szabjunk neki. Ennek az országnak javarésze, elenyésző százalékát leszámítva, keresztény. Én á* vallásos közoktatásüg}

7

i minister úrtól azt kívánom, hogy ilyen keresztény kultúrát képviseljen s azon legyen, hogy ez a keresztény kultúra minden polgártársunkra egyaránt kitérj eszsze áldásait. Övja meg a vasárnapi munkaszünetet s ne engedje, hogy a sorozásokat vasárnapokra rendeljék el, mint egyes megyékben történt. Respektálnunk kell az erkölcsi kötelékeket. Ne szakítsuk el a népet vallási kötelességeinek teljesítésétől. Tudok esetet, midőn a sorozás épen a zsidók hosszunapjára esett volna ; a sorozóbizottság kikapcsolta ezt a napot s azt mondta : ti jöhettek azután. Miért nem lehet ugyanezt az ország többségére alkalmazni ? Mi nem a keresztény kultúrát s egyáltalán nem a lelkek kultúráját szolgáljuk, hogyha ilyen durva sértést követünk el mások vallási érzelmeivel szemben. A hivataloknak az istentisztelet alatt zárvatartását is a kormánynak figyelmébe ajánlom. Annak a községi jegyzőnek sem árt, ha addig pihen, s keresztényi kötelességét megteszi. A kulturális fejlődésnek egyik lényeges eszköze az iskoláztatás ... Elnök (csenget) : Kénytelen vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy hét óra elmúlt; (ügy van ! TJgy van ! jobbfelői.) pedig hét órakor már az összeférhetlenségí állandó bizottság kisorsolására kellett volna áttérnünk. És miután rendes gyakorlat szerint a kisorsolás előtt még némi szünetet is kell engednem, nagyon kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. (Helyeslés.) Frey János: Tessék megmondani az időt, amennyit igénybe vehetek. (Derültség jobbfelői. Felkiáltások : Már régen letelt!') Elnök." Voltaképen a képviselő urnak már abba kellett volna hagynia beszédét, mert a mai ülés napirendje ugy állapíttatott meg, hogy hét óráig tart a tanácskozási idő. (ügy van ! TJgy van ! jobbfelői.) Frey János : Csak egy kötelességem van még, t. ház. Én t. i. egy határozati javaslatot akarok beterjeszteni s ahhoz való mondandóimat interpellácz'ó alakjában máskorra hagyom. (Derültség.) Teszem pedig ezen határozat

1

' javaslatomat azon mostan is igaz elvnél fogva : quod uni justum, alteri aequum. Magyarországon az összes felekezetek autonómiát élveznek. Csupán egyetlen egyháznak nincs alkotmán}

r

os önkormányzata. Meg van Ígérve, ott a túloldalon is elhangzottak idevágó kívánságok. A trónbeszédben is be voltigérve. Erre vonat-