Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-712
64 712. országos ülés 1917 márczius 13-án, kedden. Tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék intézkedni, hogy a törvényjavaslat kinyornattassék, szétosztassák és tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Elnök : A pénzügyminister ur által beterjesztett törvényjavaslat »a marhalevél-bélyegilletékről« ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiaclatik a pénzügyi bizottságnak. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: T. ház! (Halljuk. 1 Halljuk. 1 ) Van szerencsém az állategészségügyről szóló törvényjavaslatot (írom. 1360) annak indokolásával együtt beterjeszteni. Kérem a t. házat, méltóztassék annak kinyomatását, szétosztását elrendelni és méltóztassék azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a földmivelésügyi-, az igazságügyi-, a közgazdasági-, a közigazgatási- és a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur által beterjesztett törvényjavaslat »az állategészségügyről* ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a földmivelésügyi-, az igazságügyi-, a közgazdasági-, a közigazgatási- és a pénzügyi bizottságnak. Dobieczki Sándor képviselő ur, mint az igazolási állandó bizottság előadója kivan szólni. Dobieczki Sándor előadó: T. ház ! Az igazolási állandó bizottság Csillaghy György képviselő ur megbizó-leveiét megvizsgálván, azt alakilag teljesen rendben lévőnek találta, s ez alapon tisztelettel javasolja, méltóztassék ezen megbizó-levelet az A. sorozatuak közé iktatni és Csillaghy György képviselő urat az előirt 30 nap fentartásával igazolt képviselőnek kijelenteni. Elnök: Az igazolási állandó bizottságnak most beterjesztett jelentése nyomán a ház Csillaghy György képviselő urat az esetleges panaszra vagy kérvényezésre szolgáló 30 nap fentartásával feltételesen igazolt kéj)viselőnek jelenti ki. Következik a napirend : a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó hatodik ministerelnöki jelentés (írom. 1324, 1349) feletti vita folytatása. Szólásra ki következik? Hoványi Géza jegyző: Frey János! Frey János: T. ház ! (Halljuk t Halljuk ! a haloldalon.) Többször esett már szó a vita során, de nemcsak most, hanem ezt megelőzőleg is, a delegácziók összehívásáról. Gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam ép ugy, mint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam s többen nemcsak a ház ezen oldalán, hanem a túlsó oldalról is, megpendítették ezt ,a kérdést és a delegácziók összehívásának szükségességét fejtegették. Hivatkozhatom a t. ministerelnök úrra is. aki szintén óhajtandónak, szükségesnek és helyesnek véli, hogy a delegácziók minél előbb összeüljenek, mégis, nem tartja, időszerűnek, nem tartja lehetségesnek ezt azért, mert, mint ő mondotta, a másik paritásos államra pressziót gyakorolni nem akar, ott a 14. §-szal kormányoznak, ott alkotmányos élet, rendes parlamenti működés nincs, ezért lehetetlennek tartja, hogy ő a másik állam belügyeibeavatkozzék. Én a ministerelnök urnak ezt az indokolását helyesnek tartom, mert mit szólnánk mi, ha a másik állam a mi belügyeinkbe avatkoznék, ha annak kormánya erie a parlamentre, vagy a mi kormányunkra pressziót gyakorolna belpolitikai dologban. Mi ezt kikérnők magunknak és tiltakoznánk ezen illetéktelen beavatkozás ellen. De, t. ház, ezt az ügyet én nem tartom teljesen belügynek, mert mikor delegáczióról van szó, akkor nem Ausztriának sajátos belügyéről van csak szó. Ebben divergálok a t. ministerelnök ur felfogásától. Itt nem tisztán belügyről van szó, hanem a két állam közös szervének, a delegácziónak a működéséről. (Helyeslés balfelől.) Midőn a delegáczióról beszélek, akkor én már a belpolitika afoglmából kilépek és az egyik államnak a másik állam iránti kötelességéről beszélek, (Igaz! Ugy van! balfelől.) mert a mi közösügyünk az már nem Ausztria belügye. En tehát e tekintetben korrigálandónak vélem a ministerelnök ur felfogását és azt mondom, hogy semmiféle erőszakos beavatkozás nem történik Ausztria belügyeibe, hogyha a ministerelnök ur a magyar parlamentnek és remélem, a magyar kormánynak ezen óhaját tolmácsolja a másik paritásos állam kormánya előtt, hogy ejtse módját annak, hogy a delegácziók mielőbb összejöjjenek. De elfogadva a nehéz helyzetet, elfogadva, hogy jelenleg, hic et nunc. a delegáczió összehívása lehetetlen, mégis azt tartom, hogy rendjén való volna, hogyha ezen ház a közösügyekről nemcsak a t. kormánytól, hanem a felelős tényezőktől is kapna informácziókat, hogyha a háznak módja volna a t. külügyminister úrral közvetlen érintkezésbe lépni. Tudjuk, hogy ezek a külügyek leginkább azok, amelyek a világháborúban mindent vérbefullasztaiiak és ezért mindenkit a legélénkebben érdekelnek. Tudjuk, hogy nincs törvényünk arról sem, hogy a külügyminister a házban megjelenhessék, vagy hogy tiltva volna, hogy megjelenhessék, hogy közvetlen informácziót adjon azoknak, akik hozzáfordulnak. íme, most már a harmadik külügyministert tisztelhetjük a külügyministeri székben a háború alatt s még egyik sem jelent meg a delegáczió előtt. Parlamenti szokássá vált, hogy egyes külügyi kérdések itt a ház szine előtt tárgyaltassanak és igy a háznak szíves türelmét fogom igénybevenni én is, hogy egy külügyi kérdésre hívjam fel figyelmét. (Halljuk! Halljuk! balfelől) Mikor a mi volt szövetségtársunk, Olaszország, gálád módon felmondotta a barátságot és a barátból ellenség lett, midőn kiütött az olasz háború, nagyon természetes, hogy a Quirinálriá] akkreditált követeink, ép ugy, mint szövetségestársaink követei is, kénytelenek voltak Olaszországot elhagyni. Ez a háborús helyzet következménye. De más is történt. Eltávoztak Rómából olyan követek ; s,- a többi között osztrák és
