Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-724

442 724. országos ülés 1917 m tassék e lepel arról a könnyelműségről, amelylyel ez a kérdés kezeltetett, (Élénk helyeslés a haloldalon.) Rendben van, a vizsgálat meg fog indulni. De nem tudom, mit akarnak még ezen kivül találni, mi kell még aliboz, egyedül az, hogy az akták valódiak-e vagy apokrifek. Én a magam részéről megtettem kötelességemet. A kompromittáltak listája itt van. Bemutattam ezt a listát és bemutattam ezt a számos okiratot. A többivel csak annyiban fogok törődni, hogy azt a kérdést nyilván fogom tartani (Elénk helyeslés a baloldalon.) és a magam részéről nem fogom tűrni — és azt hiszem, minden jó érzésű ember, aki tagja ennek a háznak, de minden magyar ember is így gondolkozik — hogy ilyen váddaL illetett ember, mint Skerlecz Iván báró, továbbra is a báni székben maradjon s hogy a ministerelnök mulasztásáért feleljen. (Elénk helyeslés a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ezekben megfeleltem a képviselő ur elesavarásaira, amiket különben visszautasítok és biztositom őt, hogy ezekre bárhonnan jöjjenek, mindig meg fogom találni a kellő feleletet. (Elénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Vermes Zoltán jegyző: Urmánczy Nándor ! Urmánczy Nándor: . T. ház! Egy hirdetés van nálam. Nem aktuális, de jellemző. Egyik budapesti szálloda lépcsőházából való. A múlt év vége felé eltiltották a kávéházakban az uzsonnakávé kiszolgálását. Abból az időből való. Kedves nyiltsággal és pompás rövidséggel igy szól a hirdetés (olvassa) : »Tejeskávét 3—8 között az étteremben szolgálunk fel.« A szállodában az étterem a kávéház mellett van. -Kedves jelenetek játszódhattak le délutánonként a kávéházakban, midőn a kávéház publikuma 5 óra tájt felkerekedett, átment a szomszéd terembe uzsonnázni és a tejeskávé elfogyasztása után visszaült a márványasztalok mellé. Bizonyára nagyon dicsérték a magyar kormányzati bölcseséget. Körülbelül ilyen alaposság, határozottság, előrelátás és ki nem játszhatóság jellemzi a kiadott háborús rendeletek nagy részét. (Ugy van ! balfelől.) Ezelőtt több mint két esztendővel, 1915 elején Berlinben behozták a kenyérjegyeket. Ugyanabban az időben egy értekezleten, amelyen én is jelen voltam, szóba került a kenyérjegyrendszer és ajánlották', hogy csináljuk meg mi is azt. A kormány jelen volt képviselője hamar kész volt a szentencziával. Lefújta az indítványt. Hogy lehet olyasmire gondolni? Kenyérjegy Budapesten ! Ezt meg lehet csinálni a művelt, fegyelmezett német népnél, de nem nálunk. Micsoda ósdi, döczögő, elmaradott gondolkozású kijelentés ez ma előttünk. Pedig, ha jól meggondoljuk a dolgot, ugy rájövünk, hogy most is az egész háborús életberendezésünk ilyen döczögősen működik. (Igaz! ügy van! .a baloldalon.) Az élelmezési kérdéseken kivül a háború által felvetett szocziális problémák megoldásánál biárczius 31-én, szombaton. zony a kezdet kezdetén tartunk most is. Itt van mindjárt a hadiözvegyek és árvák nyugdíjügye. Fényes László barátom Az Est vasárnapi számában rávilágított erre a kérdésre. A felhozott példa szerint egy családanya négy gyermekével, ha férje hadbavonul, hadisegély czimén naponta három koronát kap. Nem sok ebben a drága világban. De ha a férj a haza védelmében elesik, ha a feleségből özvegy lesz, ha a gyermekek árvasorsra jutnak, akkor mi jövünk a büntetéssel. (Ugy van! balfelől.) Amikor a kenyérkeresőt ez a szerencsétlen család elvesztette, akkor mi a napi három korona segélyt leszállítjuk a felénél kevesebbre, egy korona 33 fillérre. (Felkiáltások a baloldalon: Még kevesebbre !) Ez rut hálátlanság, lelketlenség, sötét kegyetlenség, égbekiáltó igazságtalanság azokkal a szerencsétlenekkel szemben. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon és élénk felkiáltások : Szégyen I Gyalázat I) Huszár Károly (sárvári): Ez katasztrófához visz, ha még egy félévig igy lesz ! Urmánczy Nándor: Ha ezen mi hamarosan nem segítünk, akkor megérdemeljük, hogy a haragvó Isten lesújtson villámaival ebbe a fényes terembe és elpusztítson mindnyájunkat. (Ugy van ! balfelől.) Huszár Károly (sárvári) : Miért tűrik ezt? Urmánczy Nándor: Vagy megérdemeljük, hogy egyenként mérje ránk legszívósabb büntetését, (ügy van ! balfelől.) De a kegyetlenségnek, a lelketlenségnek ezzel még nincs vége. A háború befejezése után hat hónapra még ezt az egy korona 33 fillért is leszállítjuk 80 fillérre. Ehhez már nekem nincs semmi hozzászólásom. Egy példát, t. ház, az árdrágításról is. Az én suszterem a maga szakmájában a főváros egyik legelső mestere. A háború előtt egy pár czipőt 36 koronáért készített és tékozló számba ment, aki ekkora összeget fizetett czipőért. A napokban felkerestem. Igazi típusa a régi becsületes magyar iparosnak. Lebeszélt, hogy ne rendeljek czipőt. mert ez ma 140 korona és azt is csak ugy tudná elvállalni, ha én szerzem meg a talpat. A háború előtt egy pár csizma 45—50 koronába került. Ezelőtt nem egészen két esztendővel Marosvásárhelyen 80, Budapesten 100 koronáért csináltattam egy pár csizmát. Egyik kisöcsém, kit a múlt hónapban soroztak be a nyolczadik osztályból, már 330 koronát fizetett egy pár csizmáért. A kormány összetett kézzel nézi, (Ugy van ! balfelől.) hogy a sok hóhér árdrágító, közvetítő, alkusz, ügynök, nyíltan és bujkálva kiuzsorázza a védtelen népet. Itt van egy bőrgyár-részvénytársaságnak 1916. évi mérlege. Jövedelme volt 2,039.074 korona, alaptőkéje pedig 2 millió korona ; a társaság tehát megkereste alaptőkéjének 100%-át. (FelMáltások balfelől: S ez ellen nem lehet semmit sem csinálni ?) Ilyen 100%-os háborús nyereséget nem volna szabad megengedni. A rendes, tisztes-