Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-711

36 711. országos ülés 1917 márezhis 12-én, hétfőn. sürgős törvényhozási intézkedések érdekében. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Besztercze-Naszód és Borsod vármegyék, valamint Kassa város közönségének feliratait az általános kötelező polgári segédszolgálat szervezése, tárgyában ; továbbá a Magyar Gazdaszövetségnek Darányi Ignácz képviselő ur által ellenjegyzett kérvényeit a gabona- és lisztárak megállapítása, az iparczikkek árának makszimálása, valamint a mezőgazdasági termelés fen tartásának biztosítása érdekében. E feliratok és kérvények a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy gróf Apponyi Albert képviselő ur a közös élelmezési tanács kérdésében a ministerelnök úrhoz intézendő sürgős interpelláczió előterjesztésére kért tőlem engedélyt. Én az engedélyt a t. képviselő urnak megadtam és javaslom, hogy mivel este 7 órakor a összeférhetlenségi itélő bizottság tagjainak kisorsolása fog megejtetni, félhét órakor a najúrend tárgyalásának megszakításával térjen át a t. ház a sürgős interpelláczió meghallgatására. (Helyeslés.) Gondolom, a t. ház ehhez hozzájárul? (Igen !) Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend : A háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről a ministerelnök által beadott hatodik jelentés (króm. 1.324, 1349) felett megindult tárgyalás folytatása. Gróf Esterházy Móricz képviselő ur félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása czimén kért szót. Gondolom, a t. ház megadja az, engedélyt. (hjen!) Méltóztassék! Gr. Esterházy Móricz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nagy sajnálatomra, rajtam kivül álló okokból, a legutóbbi ülésekben nem vehettem részt és igy nem lehettem jelen a t. földmivelésügyi minister urnak márczius 1-én tartott beszédénél sem, de amint a naplóból látom, a t. földmi velésügyi minister ur márczius 1-én azokra a beszédekre reflektált, amelyek a napirendre tűzött ministereinöki jelentés során e házban elmondattak. Beszédében többek közt reflektált az én felszólalásomra is és ámbár közelebbi najjot nem jelölt meg, gondolom, a február 9-iki felszólalásomat méltóztatott érteni, amely felszólalásom tekintetében, nagy sajnálatomra, azt látom, hogy a t. földmivelésügyi minister urat tévesen informálták. Azon a napon ugyanis, amikor én beszéltem, ha jól emlékszem, a t. minister ur sürgős ügyeinél fogva szerény felszólalásom alkalmával a házban nem [ehetett jelen és igy csak téves informácziók alapján tehette azt a néhány megjegyzést felszólalásomra, amelyekre nézve a t. ház szives engedelmével, néhány egész rövid észrevételt kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) A napló szerint ezt. mondta a minister ur (olvassa) : »gróf Esterházy Móricz t. képviselőtársam kérdést intézett hozzám. Azt kérdezte, szándékozik-e a kormány a halárakat és a faárakat makszimálhi és harmadik kérdése az volt, hogy a német hadsereg részére szállított lovak kompenzáczió tárgyát képezik-e ?« Engedelmet kérek, t. ház, semmi okom nincs feltételezni és nem is emlékszem, pedig jegyzeteimet is megnéztem, ismétlem, semmi okom nincs feltételezni, hogy február 9-ikén mást mondtam volna, vagy mást akartam volna mondani, mint amit tényleg mondtam, illetőleg ami tényleg a naplóban benne van. Hiszen nyomdahibák előfordulhatnak, de ugy tudom és ugy emlékszem, legjobb tudomásom szerint, hiven adja vissza a Napló azt, amit február 9-ikén mondottam. A halés faárakra vonatkozólag egészen röviden mintegy ismételtem a már múlt évben tartott beszédemben felhozottakat, de annak nyomára, hogy azt kérdeztem volna a földmivelésügyi minister úrtól, hogy szándékozik-e a kormány a hal- és faárakat makszimálni, mondom, ennek nyomára február 9-iki beszédemben nem jutottam. Azt mondtam t. i. a tüzifaárakra nézve, hogy konstatálom, hogy 1916. nyarán nagyobbak voltak az árak, mint az 1915-16. évi téli kampányban, és emiitettem, hogy a mostani, értve az 1916-17. évi kampány faárairól nem szólok, mert azokat részletesen nem ismerem. Épen azért, mert részletesen tájékozva nem voltam február 9-ikén — ma sem vagyok egészen —, azért a mai állapotot nem is hoztam fel, csak konstatáltam, hogy diszparitás van az előző nyári és téli árak közt. Ami a makszimálást illeti, világosan megmondtam — szerintem legalább, egészen világosan mondtam, — (olvassa): »hogy nem akarok azzal foglalkozni, vájjon a tüzifaárakat kellett volna-e makszimálnk. Épen ezért hangsúlyoztam, hogy nem akarok a makszimálással foglalkozni, mert jól tudom, hogy a makszimálás önmagában véve édeskeveset segit, még hogyha a tűzifánál egyszerűen el is lehet rendelni. De azt igazán nem'tudom, hogy a t. földmivelésügyi minister ur hol látja azt a kérdésemet, hogy »szándékozik-e a kormány az árakat makszimálni?* I Már most a második kérdést illetőleg, ami a halárakat illeti, ott még rövidebb voltam és azt mondtam, hogy »a hústalan napok folytán nagyon fontosak a halárak. Erre nézve már egy éve erélyes rendszabályokat kértem a földmivelésügyi minister úrtól. Sajnálom, hogy azok nem léptek életbe, bár magam is haltenyésztő vagyok, stb.<< Engedelmet kérek, nézetem szerint ebből nem következik okvetlenül az, hogy az erélyes rendszabály csak makszimálást jelentene. Másodszor : ez végtére egy kijelentő mondat, ebben nincs kérdés. Nincs a tavalyi felszólalásomban sem, amelyre utaltam. Tavaly, 1916. február 3-án, tehát épen egy évvel előbb, beszéltem és mondtam, hogy azt már igazán nem tudom, hogy miért nem történt erélyesebb intézkedés. Elvégre, erélyesebb rendszabály, erélyesebb intézkedés, e kettő között alig lehet differencziát találni és azután azt mondtam — tavaly — a halászatot illetőleg, hogy.fo-