Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-722
3 76 722, országos ülés 1917 márczius 29-én, csütörtökön. kiviteli kereskedelmünk folytán hazánk egy vagyonos, egy modern, egy magas kulturális nivón álló országgá váljék. (Helyeslés a haloldalon.) Tisztelt ház ! Az én tisztelt képviselőtársaim közül egynéhányan, a magam részéről sajnálom, hogy csak egynéhányan tették szóvá azt, hogy mi vagyunk az egyetlen ország, az egyetlen parlament, mely a háborús költségek ellenőrzésére a világon semmi befolyást nem gyakorolt, és amely parlament a háborús szükségletek fedezésének módjáról abszolúte semmi tájékozódottsággal nem bir. (Igaz! Vgy van! a baloldalon.) Magyarország kibocsátott mintegy tizezer millió hadikölcsönkötvényt, ezenkívül kétségtelenül sok milliárd függő kölesönadósságunk van. de sem ezen kölcsönök részleteire, feltételeire, lebonyolítására, kamatterheire, sem az Osztrák-Magyar Bankkal való viszonyunkra, sem ezeknek a horribilis költségelmek hoyaforditására semmi befolyásunk nincs, de mindezekről, a háborús költségeknek számszerű pontos adatairól, az államhitel ügyéről, a bankjegyforgalom terjedelméről, adósságaink kamatszolgáltatásairól még csak tudomással sem bírunk. (Igaz! Ugy van! a • baloldalon.) Ezt nevezik alkotmányos állami életnek, ezt nevezik parlamentáris kormányzatnak. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Hantos Elemér t. képviselőtársam beszédéből tudtuk meg, hogy a hadikölcsöneinken kívül vannak az Osztrák-Magyar Banknál felvett kötvénykölcsöneink, váltókölcsöneink és lombardkölcsöneink; vannak úgynevezett valutakölcsöneink, a németországi konzorcziumoknál felvett kincstári váltókölcsönök ; és vannak előlegkölcsöneink bécsi és budapesti nagybankoknál. Ez minden, amit tudunk, amit most a vita előrehaladott stádiumában egy képviselőtársunktól hallottunk. Ebben a helyzetben a legkevesebb, aimt meg kell tennünk az, hogy miként az előttünk fekvő Szterényi-féle határozati javaslat kontemplálja, ugy a Haditermény Részvénytársaság, mint az összes úgynevezett központok tevékenységét, ügykezelését és számvitelét parlamenti bizottság ellenőrizze, (Helyeslés balfelől.) ezenkívül, -véleményem szerint az összes hadseregszállitások ellenőrzésére, a szerződések felülbírálására külön parlamenti bizottságnak kellene működnie és már régen megvalósítani kellett volna azt az eszmét, melyet a katonai ügyekben múlt alkalommal tartott interpellácziómban felvetettem, hogy a katonai Wirtschaft ellenőrzésére minden törvényhatósági bizottság két polgári biztost küldene azokhoz az ezredekhez, amelyeknek kötelékében harczolnak az illető törvényhatóság területéről besorozott polgárok és egy külön parlamenti bizottság ellenőrizné az összes háborús költségeket, az összes hadügyi kiadásokat. (Helyeslés a baloldalon.) Tisztelt ház ! Beszédemnek ebben a részében oda konkludálok, hogy mezőgazdasági és ipari • termelésünk irányításával a szükséges nyersanyagoknak a háború utáni időre biztosítása kérdésénél, általában a gazdasági demobilizáezió összes kérdéseivel a kormányzatnak a leglelkiismeretesebb módon, a közgazdasági téren ismert szaktekintélyek és az érdekképviseletek bevonásával kellene foglalkoznia. (Helyeslés a baloldalon.) Németországban birodalmi hivatalt állítottak fel az átmeneti gazdaság előkészítésére, nálunk talán még arról sem történik kielégítő gondoskodás, hogy az átmeneti idő alatt a közélelmezés ügye hogyan nyer majd megoldást ; alapos tehát az aggódásunk, hogy közgazdasági életünk ujabb rázkódtatáson megy majd keresztül, és ismét bekövetkezik az, hogy a lakosság milliói megsínylik az átmeneti időknek, a kormányzat mulasztásainak, tervszerütlenségének, készületlenségének, késedelmeskedésének végzetes következményeit ; (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) az ország népe a legszükségesebb, a legnélkülözhetetlenebb ipari ezikkekkel, de talán élelmi szerrel sem lesz kielégítő módon ellátva és ismét csak egyesek lesznek, a spekulánsok és az áruuzsorások, a nagybankok és egyéb nagy vállalatok, melyek a tömegnyomorból, a nélkülözésekből busás hasznot és illegitim jövedelmeket fognak húzni, és a lelketlen módon, uzsorás üzletekkel összeharácsolt milliós jövedelmekkel szemben minden helyes szocziálpolitika ellenére és igy a nemzeti érdek ellenére az általános szűkösség és elszegényedés, a jiauporizmus rémes állapota, tehát egy vigasztalan kétségbeejtő, sivár közgazdasági helyzet fog előállani. (Igaz! Vgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Elsőrendű állami feladatot képez tehát úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés folytonosságának és fokozásának biztosítása, összes jövedelmünk fokozására kell törekednünk, mert ránk nehezednek a nagy adók, a várható állami monopóliumok és az általános drágaság. (Igaz! ügy van ! balfelől.) Tisztelt ház ! Ezzel kapcsolatban megérinteni kívánom azt, hogy a gazdasági jövő fejlődésünknek alapzatát, szilárd bázisát két momentum képezi. Az egyik, hogy népességünk számbeli roppant megfogyatkozásával szemben, irtózatos vérveszteségünkkel szemben iparkodjunk növelni népesedésünket ; — a másik, hogy a cselekvéseknek, az elhatározásoknak bekövetkező idejében ne legyünk lenyűgözötten, hanem gazdasági erőink teljes szabadságával, minden lekötöttség nélkül lehessünk urai saját sorsunknak. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Örök hálára kötelezi a nemzetet az a lelkes tevékenység, az a buzgalom, az a fáradhatatlan agitálás, amelyet vezérem, gróf Apponyi Albert mindkét irányban .kifejt. (Éljenzés a baloldalon.) Mindenkit meggyőző módon utalt összes szocziálpolitikai feladatainak azon bázisára, hogy a jövő nemzedékről gondoskodnunk kell, a csecsemő- és anya védelem országos szervezése utján kell az ijesztő mérvű gyermekhalandóság elleni küzdelmet folytatni. Emlékezetesek fognak maradni legutóbbi körlevelében hozzánk, az összes népképviselőkhöz intézett ezen szavai és ezen komoly figyelmeztetése (ól-
