Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-722

márczim 29-én, csütörtökön. 375 722. országos ülés 1917 i tehát nagy gazdasági veszteséget okoz nekünk, mert azt jelenti, hogy a külföldnek kénytelenek vagyunk olcsóbban eladni, és a külállamoktól több pénzért vagyis drágábban vagyunk kénytelenek vásárolni ; a mi bankjegyeinkért külföldön sokkal kevesebb értékű papírpénzt adnak, mint amennyi értékük azoknak itthon van. Ennek a roppant mérvű diszázsiónak egyik oka kétségtelenül abban is keresendő, hogy ij:>arczikkekben igen nagy volt a behozatalunk, elannyira, hogy ezt az importot egyáltalán nem voltunk képesek ellensúlyozni ekszportunkkal, terményeinkkivitelével. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, gabona és liszt, ezukör, fa, ásványvíz voltak a háború előtti időkben a legfőbb kiviteli czikkeink. A háború folyamán mindezekből édeskeveset szállítottunk külföldre, más oldalon pedig a meggazdagodott hadseregszállítók a külkereskedelmi vonatkozásokban még külön megnyomorították az országot azzal, hogy rengeteg mennyiségben és értékben ékszereket, drágaságokat, lukszusczikkeket .vásároltak és hoztak be külföldről, és így jelentékeny részesei annak, hogy jjénzünk ily nagymérvű diszázsiót szenvedett, mert hiszen a behozatal, az import a valutát rontja, a kivitel, az ekszport a valutát javítja. Az is megbocsáthatatlan mulasztás a kormány részéről, hogy a deviza központ felállítása és a lukszusczikkek behozatalának eltiltása érdekében oly elkésetten intézkedett. Blsőbbrendü közgazdasági feladat tehát nem létezik, mint az, hogy kereskedelmi mérlegünket, fizetési mérlegünket javítsuk, kiviteli lehetőségünket gyarapitsuk. Előáll tehát a megoldandó probléma, hogy az egyik oldalon, mert kénytelenek leszünk nyersanyagokat nagyobb mennyiségben behozni, fizetési mérlegünket még fokozottabban rontani fogjuk, a másik oldalon, hogy az ekszporttal valutánkat javítsuk, még fokozottabban kell kivitelre alkalmas árukat termelnünk. A behozatalt tehát csak a legnélkülözhetetlenebb, az elkerülhetetlenül szükséges nyersanyagokra kell korlátoznunk, anélkül, hogy ez az eljárás, a behozatalnak ilyen korlátozása sok vállalat kivitele fejlesztésének tartós megbénítását vonná maga után. Itt is nélkülözünk a kormány részéről minden direktívát ; a mi törvényes fizetési eszközünknek, a papirospénz, a bankjegy értékének fentartására, a valuta fentartására nézve a leghathatósabb intézkedés a kivitel szervezése; ebben az irányban sem látjuk a kormány irányító működését. Külföldi szakférfiak hírlapi czikkekben behatóbban foglalkoznak Magyarország közgazdasági jövőjének feladataival, mint önönmagunk és saját kormányunk. Nemrégen Naumann Frigyes nyilatkozott arról a fontos szerepről, amely háború után Magyarországra vár. Magyarország az a terület, amelyen keresztül a nyugat érintkezik a Balkánállamokkal és ez a földrajzi helyzet, ha egyebet nem, óriási tranzitó-forgalmat jelent. Németországi szakférfiak adják a tanácsokat, hogy a gyárala" pitások kÖTÜl okos és reális politikát kövessünk ! olyan gyárakat létesítsünk, amelyek saját termékeinket dolgozzák fel. A famegmunkáló telepek, a malmok, a czukrászdai termékek, a sjiirituszgyár, a- papírgyár, a mezőgazdasági gépgyárak produktumai mindig nyilt piaczot fognak találni a külföldön és ilyen gyárak létesítésénél külföldi tőke szívesen támogatja a magyar érdekeltséget. Ismétlem, mindezek a berendezkedések a legközvetlenebbül érintik a mi közgazdasági feladataink előtérben álló problémáját, hogy helyreállítsuk valutánkat, helyreállítsuk a papirospénz értékét, mert ezt csak ugy tehetjük, ha külföldről minél kevesebbet importálunk és külföldre minél többet ekszportálunk és mindig szemeink előtt tartjuk azt, hogy az ekszport, a Id vitel a valuta feljavításának legszámottevőbb eszköze. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Tisztelt ház ! Grátz Gusztáv volt képviselőtársunk találóan utalt arra is, hogy egyenesen a nemzet ellen való vétek, hogyha a külföldre rossz árut szállítunk és ezzel saját termelésünket kompromittáljuk. (Igaz! ügy van! balfelől.) Én is azt hiszem, bármily súlyos is a gazdasági helyzet, mégis eredményesen fogunk megbirkózhatni az előálló nehézségekkel, nemcsak, de a mi országunk már mezőgazdasági termelésénél fogva is a prosperitás minden előfeltételével rendelkezik, elannyira, hogy a keleteurópai népek között vezetőhelyet foglalhat el. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ehhez fokozott termelés, fokozott takarékosság, munkásság, szorgalom, igyekezet, de épugy minden vonatkozásban kifogástalan tisztesség és becsületesség kell. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A nemzeti munkának egyik legfontosabbika a kereskedői tevékenység, amely nélkülözhetetlen ugy a mezőgazdaságban, mint az iparfejlesztésben, lehet mondani, a nemzeti élet mindennemű gazdasági ágazatában. Ezzel szorosan összefügg az, hogy az egész ország hitele, renoméja, jó hírneve tekintetében mennyire, de mennyire fontos tényező a külfölddel közvetlen összeköttetésben álló, közvetlen érintkezésben levő kereskedelmi osztály üzleti megbízhatósága, az egyes kereskedők tisztessége és egyéni becsületessége. (Igaz, Ugy van ! a baloldalon.) Évtizedekkel ezelőtt egyetlenegy kereskedő, a pécsi Engel-czég a magyar mezőgazdaság termeivényének, a bornak hamisításával a maga részére néhány százezer korona jogtalan hasznot szerzett, de milliókban sem lehet kiszámítani azt a kárt, amit ezzel a csalásával a magyar szőlőtermelésnek és a magyar borkereskedelemnek a mai napig is kiható módon okozott. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szäsőbalóldalon.) A kereskedőket belenevelni, beleszoktatni, belekényszeríteni kell, hogy jogos individuális érdekeikkel összeegyeztetni tudják az ország közérdekét és akkor ez a társadalmi osztály kiváló tényezője lesz annak, hogy a magyar kereskedelem folytán, főleg a Balkán államok felé irányuló