Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-722

368 ?22. országos ülés lÖíf m nek ezt az aktát: »zur Kenntnis- und Stellungnahmo übermittelt«. Aláírva: Kundmanu ezredes, aki később a tulajdonképeni irányító cselekvényeket végezte. A Detailabteilung, Kaltenbern Generálmajor aláírással a Justiz-Eeferent véleménye alánján a következő rendeletet adta ki (Olvassa) : »Nach Punkt 43 D. E,. I. T. dürfen aktive Militärpersonen sich an politiscben Vereinen in keinerlei Weise und Eigenscbaft beteiligen. Es wäre sohin der Einlauf dem K. u. 5. LKTD. Kommandó zur weiteren Veranlassung zu iibersenden.« Innen átküldték ismét a Detailabteilunghoz. Onnan elment József főbcrczéghez, a hadcsoportparancsnoksághoz, ide már a fenti rendelettel. A hadcsoportparancsnokság leküldte az illetékes hadosztályparancsnoksághoz, amely ezután gróf Károlyi Mihályt nyilatkozattételre szólította fel következő tartalommal (Olvassa): »A Hadsereg-Főparancsnokság 34.174. szánra rendeletét kiadom. A bentfoglaltakra vonatkozó nyilatkozatát a hadosztályparancsnokságnak mielőbb írásban terjeszsze elő. Felhívom figyelmét a Szolgálati Szabályzat I. rész. Előzetes észrevételekre (13. oldal 2. bekezdés) és ugyanezen szabályzat 43. pontjára. Az összes mellékleteket visszavárom. Aláírás. Parancsnok.« T. ház! Hogy a kérdés tisztán álljon előttünk, fel fogom olvasni a Szolgálati Szabályzat idézett paragrafusait (Olvassa): »43. §. Politikai egyletekben, legyenek ezek általában hatóságilag engedélyezettek vagy sem, tényleges honvédegyéneknek semmiképen és semmiféle minőségben részt venni nem szabad.« A másik hivatkozás: a 13. lap 2. bekezdése pedig tartalmazza annak megjelölését, hogy kik tekintendők tényleges honvédegyéneknek. (Olvassa.) »Tényleges honvédegyónek alatt értendők mindazok: a) akik tartósan tényleges szolgálatban állanak; b) akik ideiglenesen ténylegesitve vannak (ideiglenesen bármely tényleges szolgálatra, fegyvergyakorlatra, szolgálati gyakorlatra, katonai kiképzésre vagy kipróbálásra behivattak).« Ez a rendelkezés tehát megállapitja azt, hogy a mozgósítás alkalmával behívott összes szolgálatot teljesítő katonai állományú egyének tényleges honvédegyéneknek tekintendők. A kérdésnek teljes világításba helyezése végett bátor leszek a t. ház előtt felolvasni még a katonai büntetőtörvénykönyvnek idevonatkozó rendelkezéseit, melyek a szankcziót tartalmazzák arra, ha valaki ezeket a szolgálati szabályzatokat áthágja, vagy megsérti. A katonai büntetőtörvénykönyv II. részének első fejezete. A 142. §. — megmondja általában azt, hogy: »Azok a katonai egyének, akik a hadiczikkekre vagy különös szabványokra — ez már időközben elavult — ünnepélyesen letett esküvel, a különös katonai szolgálati vagy álláskötelességek teljesítését fogadták; az ilyen kötelesség árczius 29-én, csütörtökön. megsértése által, annak fontosságához és a következmények káros voltának fokához képest, katonai bűntettben vagy katonai vétségben válnak bűnösökké.* A 143. §. a különös katonai szolgálati és álláskötelességekről szól, amelyek a következők: »az engedelmesség, hűség, éberség, bátorság, a fegyelemnek és rendnek, valamint a szolgálati szabályoknak megtartása általában, nemkülönben a katonai becsület megóvása«. A 144. §. 9. pontja pedig megmondja, hogy ezek a kötelességek megsértetnek: — 1-től több számig — 9. pont: »a szolgálati szabályok általában való mellőzése — által«. Már most elhagyom ennek az egész hosszú fejezetnek többi rendelkezéseit és azokból csak a legenyhébb rendelkezést tartalmazó paragrafust olvasom fel, hogy teljesen tisztaképet nyújtsak. A 292. §. így szól: »Azok a szolgálatellenes cselekmények vagy mulasztások, melyek a hadseregre, vagy általában a szolgálatra jelentékeny hátrányt vagy különös veszélyt nem vontak maguk után és amelyekre nézve ebben a törvényben kifejezett rendelkezés nem foglaltatik, fegyelmileg fenyitendők; és csak abban az esetben, ha ez a fenyítés ugyanazon tett miatt már kétszer sikertelenül alkalmaztatott volna, az áthágás harmadik esetében 1 hónaptól 3 hónapig terjedhető egyszerű vagy szigorú fogság, vagy a körülményekhez képest az altiszteknek időtartam meghatározása nélkül való lefokozása és a tisztek elbocsátása mondandó ki.« Méltóztatik látni ebből, hogy mindazok a honvédegyének, akik bármiféle politikai egyesületnek, — hívják azt Kossuth Lajos asztaltársaságnak vagy a nemzeti munkapárt országos körének — tagjai, (Mozgás a baloldalon.) katonai bűntettet vagy vétséget követnek el, mert a szolgálati szabályzatot általában áthágják. Ennek konzekvencziája pedig nem csupán rendbüntetés, hanem ismétlés esetén még a legenyhébb fokban is fogságbüntetés jár ezért. Méltóztatik tehát látni azt is, hogy milyen fonák ez a helyzet. Es mégis — még mindig nem lehet itt megadnunk. (Halljak! Halljuk !) Be akarom a t. ház előtt mutatni azt, hogy nemcsak a politikai egyesületekben való részvétel miatt, — amely elvégre bennünket talán kevésbbé érdekelhetne — hanem azért, mert országgyűlési képviselők vagyunk, a katonaság ez alapon ellenünk r minden perczben bűnvádi eljárást indíthat. (Elénk mozgás balfelöl és felkiáltás : Abszurdum ! Inkompatibilis !) Gr. Batthiány Tivadar: Bizony inkompatibilis. Én mindig azt mondtam, hogy lehetetlen az ilyesmit összeegyeztetni. Polónyi Dezső: A Szolgálati Szabályzat 47. pontja ugyanis a következő rendelkezést tartalmazza : (Olvassa) » Tényleges honvédegyének a képviselőtestületekbe való választói jogukat amennyiben ez az országos törvények szerint