Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-721

r;őfi 721. országos ülés 1917 márczius 24-én, szombaton. azokat a halálokokat, amelyek tulajdonképon nemzedékek lialálát okozzák. Az a kérdés a szocziálpolitikában, hogy van-e erre szükségünk, van-e rá pénzünk, vagy törődünk-e a kérdéssel ? Azt hiszem, a három kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy igenis elsőrangú szükségünk, pénzünknek lennie kell és törődni akarunk ezzel, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Említettem már előbb dr. Béren cl tanárt, aki valósággal apostola ennek a kérdésnek és 20 éve dolgozik ebben az ügyben, sokszor félreismerten, sokszor meg nem értve, mig talán mégis eljön az ideje, amikor meglátjuk őt és társait az orvostudományok és a szocziálpolitika terén a legelsők közt. Mondom, ez a tudósunk sokat foglalkozott ezzel az ügygyei. Sajnálom, hogy nincs itt Varga államtitkár ur, mert rá is hivatkozik művében. A statisztikát ugyanis uj alapon akarta megfigyelni és megkérte Varga Gyula államtitkár, urat, hog)

r olymódon engedje meg neki a statisztikát feldolgozni, amely az ő czéljának megfelel és épen egy felolvasásában köszöni meg az államtitkár urnak, készségét és szívességét, hogy megengedte, hogy ilymódon pillantson bele a viszonyokba. Már most felolvasásában, amelyet a háború alatt tartott a Szabad Lyceumban, megállapítja, hogy amikor a statisztikát összeállította, megdöbbentő adatok derültek ki. Kiderült, hogy a csecsemőhalandóság Oroszország után nálunk a legnagyobb Európában. Kiderült, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb a törvénytelenül született gyermekek száma, ugy hogy Európában ezek a szomorú számok mindenütt csökkentek, nálunk pedig nem váb toztak. Kiderült, hogy nálunk a csecsemők halandósága a legutóbbi években nem csökkent. Kiderült, hogy a csecsemőhalandóság a tiszta magyar vidékeken nagyobb, mint a nemzetiségi vidékeken és hogy népfajok szerint is a magyar faj aránytalanul nagyobb veszélyben van, mint a nemzetiségek. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kiderült, hogy főként a tudatlanság és babona pusztítja a csecsemőket, a szocziális hiányokon pedig csak a népj ólét általános emelése segíthet. Mikor ezek az állapotok kiderültek, akkor azt hiszem, fölösleges tulaj donképen hangsúlyozni e kérdés rendkívüli hordsrejét a magyar nemzet jövője szempontjából. De itt sem ért még véget a helyzet megállapítása; idetartozik az összefüggés a csecsemőhalandóság és a tuberkulózis, a tüdővész közt is. Az orvosi tudomány kimutatta azt; hogy az ember a tuberkulózis csiráját majdnem mindig a gyermekkorban szerzi meg. Általában az a hit van elterjedve, azt hiszem, nem fogják ezt megczáfolni, mondom, általános hit, hogy a tuberkulózis öröklékeny betegség. Az orvosi tudomány azonban megállapította, hogy ez a tétel nem áll meg, a tuberkulózis nem örököltetik, hanem fertőző betegség, amelyet megszereznek, főleg a csecsemőkorban és amely még azután végzetes lehet. A tuberkulózis a levegőutakon bejön a szervezetbe, a gyermek szervezetében némi elváltozásokat okoz, de a szerva-etet még nemtpss» teljesen beteggé. Ha az állapotot idején megfigyelik, lehet ellene védekezni, jó táplálkozással, jól szellőztetett lakással, ápolással, ki lehet űzni a baczillusokat a gyermekből, és amint említettem, a csecsemő a leghajlamosabb a fiatal zsenge korban a fertőzés befogadására. Ha a csecsemő más betegségben is szenved, akkor sokkal nehezebb a védekezés és ha gyakrabban van alkalma a fertőzésnek, akkor sem tud a csecsemő ellentállni és könnyen bejut a halálozási listába. Mi ezzel szemben a védekezés? Ha egy gyermek tuberkulotikus környezetben van és ott hagyják, akkor a halál biztos martaléka ; el kell távolítani vagy a gyermeket, vagy a beteg felnőttet. Nem hiszem, hogy ezzel unta,tom a t. házat, (Halljuk! Halljuk!) de kifejtem, hogy a gyermekkori tuberkulózis, amint az orvostudomány megállapítja, legtöbb esetben csont- vagy mirigytuberkulózis, amelyet sebészi beavatkozással megfelelő időben könnyen lehet kioperálni. Ha tehát a sebész kellő időben kézbeveszi, a gyermek meggyógyul. Miután igy próbáltam megrajzolni azt, hogy milyen szerepe van a csecsemőhalandóságnál a tudatlanságnak s a babonának, milyen szerepe van a szegénységnek, a gazdasági helyzetnek, méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek arra a másik kérdésre, mi lenn"e ezen a ponton a sürgősen megvalósítandó teendő. Én, mikor szocziálpolitikáról beszélek a magyar képviselőházban, sohasem járok fellegekben, nem kergetek utópisztikus ábrándokat, hanem a földön maradok, mert javítani akarok a helyzeten. Ez- a kötelességem, nem hogy ábrándokat, illúziókat ébreszszek. (Helyeslés balfelől.) Ennél nincs pártkérdés, nincs semmiféle különbség közöttünk, mindnyájunknak együtt kell haladnunk, azért mondom, hogy a földön maradok, nem járkálok a levegőben és csak megvalósítható problémákat fogok előadni. Az egyik a tudatlanság leküzdésének a kérdése. Ezt, amint azt gróf Apponyi Albert és a belügyminister ur megállapították, legfelülről kell kezdem, magánál az orvosképzésnél. A helyzet ma az, hogy a gyermekgyógyászat s ezen belül a csecsemőgyógyászat nagy terrénum. A gyermekgyógyászatban ott van a fertőző betegségek egész légiója, a csecsemőgyógyászat sok vonatkozásban szintén tudomány. Ma a helyzet az, hogy egy pár év óta egy fél évig hallgatják az egyetemen, de még mindig fakultative s nem kötelező tárgya a vizsgának. Ilosvay Lajos: így volt régen, most nem igy van. Bródy Ernő: Már tárgya? Néhány évvel ezelőtt az volt a helyzet ugyebár, hogy az orvos diplomát kapott, anélkül hogy látott volna valaha beteg csecsemőt; nem volt a csecsemőgyógyászatnak külön klinikája, ma már van egy pár ágy. Az egész csecsemőgyógyászat nem öreg, hanem fiatal tudomány, az orvosi tudománynak 10—15 év óta kifejlődött ága. Az orvosokat abba a helyzetbe