Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-710
múrczius 3-án, szombaton. 20 710. országos ülés 1917 még pedig minden esetben az uj költségvetési esztendőt, amely Julius 1-től június 30-ig terjed. Az összehasonlításban kiindulásul az 1913 Julius 1-től 1914 június 30-ig terjedő év szolgál. Ezt az évet a rövidség kedvéért az utolsó békeévnek fogom nevezni. A második esztendő 1914 Julius 1-től 1915 június 30-ig terjed. Ezt az esztendőt az első háborús esztendőnek fogom nevezni, habár itt egyhavi eltolódás van, minthogy a habom augusztus 1-én tört ki, ez a számítás pedig Julius l-jével kezdődik. A harmadik esztendő lesz végül az 1915—16. költségvetési esztendő, amelyet a második háborús esztendőnek fogok nevezni. Ha összehasonlítjuk a fő bevételi forrásokat ezen időszakok alatt, a következő örvendetes eredményekre jutunk (Halljuk! Halljuk!) Egyenes adókból az utolsó békeévben tényleg befolyt 340 millió K, a háború első esztendejében befolyt 301 millió K, a háború második esztendejében befolyt 331 millió K, az emelkedés a háború második esztendejében szemben az elsővel 30 millió K, azonban még mindig egy 9 millió K-ás visszaesés mutatkozik az utolsó békeesztendővel szemben. Kedvezőbb azonban a helyzet, hogy ha a három háborús esztendő eredményét hasonlítom össze az őszi hónapokban, midőn tudvalevőleg az egyenes adóbevételek nagyobbak szoktak lenni és akkor látjuk, hogy 1914 Julius 1-től 1914 november 30-ig, tehát öt hónap alatt a háború első esztendejében befolyt 137 millió korona, a háború második esztendejében ugyanazon időszak alatt 155 millió korona, a háború harmadik esztendejében, tehát az 1916. esztendő őszén 163 millió korona, ugy hogy az emelkedés 26 millió koronát tesz ki a háború első esztendejével szemben. Ezen adatokhoz még a következőt kell megjegyeznem. Az egyenes adó ismertetett bevételeinél azok az adótörvények, amelyeket a t. ház megalkotott, még egyáltalában nem érvényesültek, kivéve a háború második esztendejében a 20.000 K-án felüli jövedelmekre kivetett jövedelmi adót. Ellenben az egyenes adóknál igen nagyarányú leírásokat kellett eszközölni a fokozatos bevonulások folytán és a szükségessé vált üzembesztmtetések következtében. Ha ezen szempontból vizsgáljuk a bevételeket, ugy az eredmény még kedvezőbbnek látszik. Sokkal nagyobb arányú a fogyasztási adók bevételeinek emelkedése. A háború előtti utolsó esztendőben, az utolsó békeévben fogyasztási adókból 314 millió korona folyt be. A háború első esztendejében 329 millió K, a háború második évében 383 mülió K, vagyis az emelkedés az utolsó békeesztendővel szemben 69 millió K. A bélyeg- és jogilletékeknél visszaesés állt be. A háború előtti utolsó esztendőben ezekből 160 millió K folyt be. Az első háborús esztendőben 107 millió, a második háborús esztendőben 139 millió volt a bevétel. Az emelkedés tehát a második esztendőben 21 millió K-át tesz ki. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ujabb időben a nagyarányú ingatlanforgalom folytán a jogilletékek lényegesen emelkedtek. A dohányjövedék bevétele a legutolsó békeévben 180 millió, az első háborús esztendőben 218 millió, a második háborús esztendőben 270 millió K volt, tehát az utolsó békeévvel szemben 90 millióval emelkedett. Végül a sójövedék az utolsó békeévben 35 millió, az első háborús évben 43 millió, a második háborús évben pedig 36 millió K-t jövedelmezett. Ezen öt főforrásból a magyar állam bevétele a háború előtt az utolsó békeévben 1129 millió K volt, a háború első évében 998 millió, a háború második évében 1159 millió K, vagyis az utolsó békeesztendővel szemben 130 millióval emelkedtek a magyar állam bevételei tisztán a pénzügyi tárcza fő jövedelmi forrásaiból. Ha most a magyar államháztartás ezen bevételi forrásaitól áttérünk a legnagyobb magyar állami üzemnek, a Mávnak, a magyar államvasutaknak bevételeire, azt látjuk, hogy a béke utolsó évében a Máv 422 millió K-t jövedelmezett, a háború első évében néhány millió koronával alatta maradt az eredmény, a háború második esztendejében pedig 200 millió K-val meghaladta az utolsó békeesztendőt és a pénzügyminister urnak itt a házban tett kijelentése szerint 276 millió tiszta üzemi felesleget szállítottak be a magyar államvasutak az utolsó költségvetési esztendőben, tehát háromszor annyit, mint amennyit az utolsó békeévben, midőn 90 millió volt az összes beszállított üzemi felesleg. Ami azonban az államvasutak bevételi emelkedését illeti, meg kell jegyeznem, hogy ezen bevételi emelkedéssel szemben állnak a háborús többtelj esitmény miatt szükségelt leírások. Ma még az is kérdéses, hogy a háborús több-bevételek elegendők lesznek-e azoknak a kiadásoknak fedezésére, amelyek az erőltetett üzem káros hatásainak pótlására és eltüntetésére szükségesek. Ábrahám Dezső: Da liegt der Hund begraben ! Hantos Elemér : Annyit azonban konstatálhatunk, hogy a magyar államvasutak bevételei a háború tartama alatt sokkal nagyobb arányban fokozódtak, mint nőttek a kiadások. Az államháztartás ezen adatai az államháztartásnak igen nagy megalapozottságáról tesznek tanúbizonyságot és fontosak és örvendetesek azé r t, mert a háború után a magyar állam hitelezői hitelképességünket elsősorban abból fogják elbírálni, hogy a háború alatt milyen volt az ország államháztartása. Ez a kedvező pénzügyi helyzet indokolni látszik az ellenzéki oldalról, hangoztatott felfogást is, hogy a kormány szakítson az eddigi indemnityrendszerrel, ebből a rendszerből kibontakozva rendszeres költségvetést terjeszszen elő. Ez a kívánság többször hangzott el ellenzéki oldalról
