Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-714
144 714. országos ülés 1917 márczius 16-án, pénteken. Ebben az irányban most nem teszek indítványt, csak utalni kívántam ezekre a/szempontokra, amiket elmondottam, amiben — méltóztassanak meghinni — tisztán a magyar parlament presztízse és tekintélye iránti köteles tisztelet vezet. (Zaj a baloldalon.) Szmrecsányi György: Ezt ellenünk kell megvédeni ?! Gr. Tisza István ministerelnök: Nagyon sokszór épen a képviselő úrral szemben. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Élénk nyugtalanság és mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Felszólalásom kizárólagos czélja az volt, hogy erre az igen komoly momentumra ráutaljak,' mert azt hiszem, hogy a magyar parlament presztízse és tekintélye iránti tekintet azt kívánja, hogy ez a vita ne tartson vég nélkül. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Elnök: Gróf Andrássy Gyula képviselő ur kíván szólni. Gr. Andrássy Gyula: T. ház! A t. ministerelnök ur beszédére egynéhány észrevételt tennék. (Halljuk! Halljuk!) Igaz, hogy mi a múlt év deezemberében megállapodtunk abban, hogy akkor nem folytatunk a koronázás előtt hoszszabb vitát, annak feltétele mellett, hogy ezt a javaslatot azután zavartalanul politikai vitára használhatjuk fel. Nem tartanám tehát e megegyezésnek egészen megfelelőnek, ha a t. ministerelnök ur ezt a javaslatot a napirendről levenné. (Mozgás a jobboldalon.) De ha akarja, ugy egészen biztos, hogy ahhoz módja, hogy ahhoz joga van. Azonban a leghatározottabban visszautasítom azt a hangot, amelylyel ennek az oldalnak a vitájáról szólott. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Platthy György: Mi képviselők vagyunk, még pedig a magunk pénzén! (Felkiáltások a jobboldalon : Halljuk a szónokot!) Egy hang (a jobboldalon): Saját vezérüket sem hallgatják meg! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Andrássy Gyula: A tegnapi napon még egy munkapárti is beszólt, tehát ugy látszik, hogy ott sem tartották még teljesen kimeritettnek az anyagot. Giindisch Guidó: Nem négy óra hosszat! (Ugy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: A mai napon Darányi volt földmivelésügyi ministar, a most napirenden levő kérdéseknek,egyik legnagyobb ismerője, tartott beszédet, (Éljenzés a baloldalon.) amelyet szintén talán nem lehetne olyan időfecsérlésnek venni, amelyről talán szintén nem lehetne azt mondani, hogy árt a magyar parlament presztízsének. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Általában mondhatom, hogy ha esetleg volt is egyegy olyan beszéd, amely uj anyagot nem hozott, mégis ez a vita nagyon magas nivóju volt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Az ellenzéki szónokok beszédei mind igen nagy tanulmányra és előkészületre vallottak. Igaz, hogy nem egy beszéd a szokottnál hosszabb volt. De miért? Azért, mert rendkívüli anyagot öleltek fel, minthogy nem volt költségvetési tárgyalás és nem volt hosszabb idő óta semmi más politikai tárgyalás, ugy hogy ez a vita felkarolta a külpolitikai kérdéseket, a belpolitikai kérdések legkülönbözőbb ágait. Hogy akkor ezen kérdésekhez röviden hozzászólni nagyon nehéz, az természetes. Akarata ellenére mindenkinek beszéde hosszabbra nyúlt, mint ahogy máskor tulajdonképen szokott beszélni. Magam is talán sohasem beszéltem olyan hosszú ideig, mint ennél a vitánál, anélkül hogy legkevésbbé is lett volna czélom időt nyerni. Hiszen mit érnénk el mi obstrukczióval ? Ez nem olyan javaslat, amelyet bizonyos időn belül meg kell szavazni. Ez csak egy jelentésnek a tudomásul vét ele. j Ezt megobstruálni nem is lehet. Hanem igenis, kifejezést akarunk adni annak a mélységes bizalmatlanságnak, amelylyel a kormány és a kormányzat iránt viseltetünk. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Rá akarunk mutatni arra a számtalan hibára, ami elkövettetett. Hogy ez időbe kerül, arról nem tehetünk. Ez azért van, mert olyan sok természetű hibáról, olyan sok természetű mulasztásról van szó. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De ezt a vitát húzni nincs czélunkban; obstrukcziót folytatni nem akarunk, tartalmas vitát akarunk ezentúl is és ámbár leghatározottabban visszautasítom azt, mintha csak a vezéregyéniségeknek volna joguk a vitában részt venni, (Elénk helyeslés a baloldalon.) de rámutathatok arra, hogy még vezéregyéniségek is vannak, akik nem jutottak ahhoz, hogy beszédeiket elmondják. És általában nem lehetne mondani, hogy itt egy tendencziózus húzása volna a vitának. Szmrecsányi György: Nincs értelme, hogy miért húzzuk! Gr. Andrássy Gyula: Hosszabb beszédek lehetnek azért is/ mert az ülések hosszan tartanak és előfordulhat, hogy ki kell az időt tölteni abból a czélból, hogy valamely fontosabb nyilatkozat ne kerüljön aznap elmondásra s az, aki azt a fontosabb nyilatkozatot tenni akarja, csak másnap akar felszólalni. Ilyen esetekben megtörténhetik, hogy esetleg egy-egy beszéd hosszabbra húzódik, de máskülönben semminemű ilyen tendenczia nincs. Miután pedig én nem látom be, hogy mit árthat az országnak ez a vita, hogy milyen nagy érdekeket koczkáztathat, kérem a t. ministerelnök urat, gondolja meg magát, mielőtt a vitának erőszakos módon véget vetne. (Helyeslés a baloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Elnök : Ki következik szólásra? Szász Pál jegyző : Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T.ház! Konkrét ellenindítvány az elnöki propoziczióval szemben tulajdonképen nincs, de van a ministerelnök urnak egy