Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-714

714. országos ülés 1917 márczius 16-án, pénteken. 131 nak mutatkozik : ezért a felelősséget a kormányra kell hántanunk. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) T. ház ! Talán már sokáig vettem igénybe a t. ház becses figyelmét, (Halljuk! Halljuk!) de engedjék meg, hogy néhány szóval reflektáljak azokra a nagy eseményekre, amelyeknek hire Oroszországból érkezik és amelyeknek hatása alatt állunk. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbal-' oldalon.) Megjegyzem, hogy nagy fentartással kell lennünk a közölt hírekkel szemben, mert a helyzetet biztosan átlátni ma még nem tudjuk, de ezek az események is arra utalnak bennünket, különösen a jelen háborús időkben, hogy a köz­hangulattal minden országban számolni kell. (Ugy van! a bál- és a szélsöbaloldalon.) A háború eldöntésében nagy szerepe lesz annak, hogy melyik nemzet fog legtovább erős lelket tanúsítani, nagy szerepe lesz annak, melyik nemzet fogja teljes erejét kifejtem és mely nemzet lesz képes váll­vetett erővel egyesülten minden tényezőt a maga megfelelő helyére állítani. Az állami életben vannak mérhetetlen erők, amelyeket nem lehet megszámolni, nem lehet latbavetni, de mégis működnek és elementáris erővel hatnak. Az állam­férfiak kötelessége, hogy ezekkel a mérhetetlen erőkkel is számoljanak. Hogy mennyire lehet ezek­kel számolni, erre nézve utalok Bethmann-Hollweg kanczellár beszédére. (Halljuk! Halljuk! a bal­és a szélsőbaloldalon.) A böloseség ismérve, mondja, hamar belátni azt, amire mások csak hosszú idők és nagy csalódások után jönnek rá. És itt, enged­jék meg, hogy egy reminiszczencziát említsek fel, amely mindenki előtt ismeretes. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Budapest legrégibb szobra a József nádor szobra. Az van ráirva : ötven évig magyarok nádora volt, Pest város ujjáalkotója, életét a hazának szentelte. Hozzátehetem most, hogy egy félszázadon át becsületes közvetítő volt király és nemzet között. (Igaz ! Ugy van ! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) És mikor József nádornak el­fogytak napjai, akkor emlékbeszéd tartására nem kisebb embert, mint Kossuth Lajost kérték fel és Kossuth Lajos Pest megye székházában József nádor felett emlékezetes emlékbeszédet mondott. És ebben kifejtette, hogy József nádor az állam­férfiak azon egyik legritkább, de egyik legértéke­sebb tulajdonával birt, hogy tévedését belátni és beismerni mindig elég erős volt. Azt hiszem, hogy a pártok háborús együtt­működése érdekében a történeti idők súlya alatt érdemes volna, ha a t. ellenpárt és annak igen érdemes vezetői álláspontjukat, — ha nem is volt az egyesülés eszméje nekik rokonszenves — ha azt ujabb konszideráczió alá vennék. Minden­kit oda kell állítani, tekintet nélkül pártra, tekin­tet nélkül személyre, tekintet nélkül politikára, mindenkit oda kell állítani, ahol legtöbbet tud a haza érdekében dolgozni. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A párttekinteteket, a pártérdeke­ket a nagy akcziók szempontjából egészen ki kellene kapcsolni. A pártok küzdelmei, t. ház, rég el lesznek feledve, amikor ennek a nemzetnek még élnie és virágoznia kell. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert ha felvetem magamnak a kérdést, hogy miként történt az, hogy ez a maroknyi nép annyi balszerencse, annyi belviszály között, rokonok nélkül, ellenségektől körülvéve egy ezredéven át fenn tudja tartani magát és fentartotta magát mint egy hullámoktól vert sziget, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) akkor a történelem nekem azt feleli, hogy a legvégzetesebb időkben a nemzet mindig önmagát megtalálta és a kivezetésre, a kibontako­zásra egy egységes akaratot tudott létrehozni. A viharok és szélvészek által megtépázott őserdő újra kihajtott és századokon át fejlődött tovább. Mikor a lét vagy nemlét kérdéséről van szó, akkor jogosult azon kérésem, hogy nőjjünk mind­nyájan együtt az időkkel és jogosult azon kéré­sem mindenkihez, hogy ne tekintsünk egyebet, mint a hazát. A jelentést nem veszem tudomásul. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbalolda­lon. A szánokat számosan üdvözlik. Felkiáltások balfelől: Szünetet kérünk !) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.)-, Elnök:.Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Hoványi Géza jegyző': Barcsay Andor! Barcsay Andor: T, ház ! (Halljuk ! Halljuk!) Mindenki át van hatva attól a tudattól, hogy a háború 32-ik hónapjában elérkeztünk a világ leg­sorsdöntőbb óráihoz, olyan időkhöz, amilyenben az emberiségnek sohasem volt része. A hadviselő felek mindegyike a legnagyobb erőfeszítéseket teszi meg, hogy a végső diadalt a maga részére csikarja ki. Mi is, habár mindnyájan óhajtottuk a mielőbbi békét, miután lojális békeajánlatunkat az ellenség a legridegebben, a legdurvábban vissza­utasította, el vagyunk rá szánva, hogy a háborút mindaddig folytatjuk, amig csak a létünket biz­tosító végleges diadalt elérjük. (Ugy van! bal­felől.) Ámde — hogy Ö felsége szavaival éljek: — »a teljes siker biztositéka a szervezkedés megterem­tésében és fejlesztésében rejlik« ; a magam részé­ről hozzáteszem : nemcsak a hareztereken, hanem idehaza is. Mert mit ér a magyar katonának legen­dás hősiessége a fronton, (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk ! balfelől.) ha az a sok minden egyéb, ami a most dúló világháborúnak technikai tekintet­ben kiegészítő része, idehaza nincs megfelelő mérv­ben előkészítve? (Ugy van! balfelől.) Ebben a tekintetben a front mögötti komoly feladatokat illetőleg a hadviselő felek mérhetetlen fontosságot tulajdonítanak épen a szántóföldeknek. Német, angol és franczia részről a legutóbbi időkben, február végén szinte egyszerre volt alkalmunk nagyon érdekes híreket hallani. Helfferich német állam­• titkár az egész kormány képviseletében meg mert 17*

Next

/
Thumbnails
Contents