Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-714

126 '714. országos ülés 1917 Választ nem kaptunk, de ma is mindig készen vagyunk a fonalat felvenni. Én, amennyire tehettem, mindenhol odahatottam, hogy a gazda közvetlenül adja el termését; én legalább alig emlékszem, hogy valamit nem közvetlenül városnak vagy községnek adtam volna.el. A. közélelmezéssel kapcsolatban meg kell említenem, hogy magának a közélelmezési hivatalnak bevezetése nem volt szerencsés, nemcsak azért, mert vezetőjének nem adtak megfelelő hatáskört, hanem azért sem, mert a neki adott utasítások nem voltak szerencsések. Itt van mindjárt a, megyékre kiszabott kontingens megállapítása En tudom ennek az ügynek előzményeit, hozzátehetem, hogy mi gazdák elleneztük is, hogy a csóplési statisztikai adatok alapján a ministeri burokban állapíttassák meg a megyék kontingense. Előre látjuk azt, ami ebből következik. Hiszen a kontingenseket kénytelenek most utólag módosítani! És mi értékük lehet az olyan statisztikai adatoknak, amelyekben a dolog természete szerint a gazdasági szükséglet nem szerepel. (Igaz! Ugy van! halfelöl.) Már most mi történt ? Az alisj^án megkapta halálos fenyegetések között (Igaz! Ugy van! balfelöl) az utasitást, hogy ezt és ezt a kontingenst szerezze be. liábizatott minden irányítás és meghatalmazás nélkül, hogy miként oszsza fel ezt a kontingenst. Felosztotta ugy, ahogy tudta és azért történt az, hogy sok helyen elvették a vetőmagot, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) más helyt cselédek, munkások, az aratók illetőségét és házi szükségletét a minimumra szabták meg. Már most hogyan kvadrál ez az igen _t. földmivelésügyi minister ur vetőmagakcziójával ? Hiszen ez a két dolog keresztezte egymást, pedig nekünk nem szabad elbizakodnunk az őszi vetésekben, mert ha a tavaszi vetések nem sikerülnének, az a termésre igen nagy befolyással bírna. Igaz, hogy a megyékre bízatott a vetőmagszükséglet megállapítása, de méltóztassék megkérdezni a megyéket, vájjon melyik kapta meg azt a szükségletet, amelyet bejelentett? (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Azt mondja az igen t. földmivelésügyi minister ur, hogy mindenkinek jogában van appellálni. (Mozgás balfelöl.) Aki ismeri viszonyunkat, aki ismeri népünket, aki tudja azt, hogy a magyar gazda ma azt sem tudja, mihez fogjon, mihez nem, tisztában lesz az iránt, hogy tíz közül, aki sérelmet szenvedett, bizonyosan csak egy vagy kettő appellál. Azt is olvastam, hogy miért nem jönnek deputáczióba? Jöttek is némelyek. De hát olyan állapotok vannak-e ma, olyanok-e a forgalmi viszonyok, hogy az ilyen deputácziójárásnak helye van? Ezek nem olyan magánjogi perek, amelyekben appellál vagy nem appellál az illető és nem nagy baj, akár így, akár ugy határozza cl magát. Ezek olyan kérdések, amelyek hivatalból volnának jól elintózendök. (Helyeslés balfeUl.) A gazdasági szükségletre sem volt meg a márczias 16-án, pénteken. megfelelő irányítás. Azt mondja az igen t. földmivelésügyi minister ur, hogy az ország minden részét egy kaiap alá venni nem lehet. Ebben van igazság, mert pl. a felvidéken, ahol sok burgonya terem, ott kevesebb liszt is elegendő, de minden irányítás nélkül hagyni a dolgot, szerintem elhibázott volt. Ez is olyan körülmény, amelyre annak idején voltam bátor figyelmeztetni és mi lett a vége? Az, hogy a közélelmezési hivatal érdemes főnöke egy egészen elkésett stádiumban kénytelen volt mégis bizonyos normativumokat felállítani, t. i. kijelentette, hogy az appelácziókat micsoda elvek szerint fogja elintézni. Csakhogy azt halljuk, hogy alig hogy a rendelet megjelent és közzététetett, máris szuperálva van, mert ujabb és ujabb pótrekvirálások lettek, amelyek ezt a rendeletet is, ugy látszik, megdöntötték. Én magára a közélelmezési hivatal főnöke által kiadott ezen normativumra észrevételt tenni nem kívánok; a dolog érdemébe nem megyek bele. Meg kell jegyeznem, hogy ki lehet jönni nagyon szűkösen, elemikor? Akkor, ha valakinek jó takarmánytermése volt, de szeretném tudni mit csinál az illető akkor, ha takarmánytermése nem sikerül. Arról nem is szólok, hogy a fejőstehenekről, igásökrökről nincs gondoskodás, csak általánosságban megjegyzem, hogy miután t. barátom felvetette az erőtakarmány kérdését, méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy lehet próbálni ezt is, lehet próbálni azt is, az árakon lehet változtatni így is, lehet változtatni ugy is, de ha a korpa kérdését ós a takarmányjjótlék kérdését megoldani nem tudjuk, akkor a tejelőállitás csökken. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) És mindjárt itt megjegyzem azt is, hogyha a sertésforgalom és a tengeri kérdésében gyakorlati intézkedéseket nem sikerül megvalósítani és különösen, ha nem lesz lehetséges nagyban és egészben a gazdasági hizlalás, akkor teljes zsirhiány fog beállni. Ezt semmiféle más intézkedésekkel kipótolni nem lehet. (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Én azt találom, hogy a közélelmezési hivatal működésében van bizonyos egyoldalúság, mert nekünk nemcsak a közélelmezéssel kell foglalkoznunk, nekünk a termelést is kell biztositanunk. Mert hogy lehet az élelmezést fontartani termelés nélkül ? A közélelmezés a momentán ellátása a közönségnek, a termelés pedig az élelmezés állandó, biztosítása. Ha nem terem, vagy kevés terem, nem lehet kijönni. Ausztriában most létesült velünk együtt egy közös informatív élelmezési bizottság; annak hatáskörét j)ontosan nem ismerem, ennélfogva érre bővebben nem terjeszkedem ki. (Zaj. HaUjiik! H.alljulc!) De ettől a bizottságtól én várok valamit, t. i. ' hogy a polgári hatóságok és a katonaság között létesiti azt a kevés kapcsolatot, amely