Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-714

714. országos ülés 1917 márczius 16-án, pénteken. 127 eddig nagyrészben hiányzott. (Helyeslés bálfelol.) És talán szabad még egyet várni. Hogy ha Ausztria, nem is szólva a hadseregről, igényli és nem jog nélkül igényli, hogy fölös terményeinkből őt elégítsük ki, talán nekünk is szabad arra gondolnunk, hogy az iparczikkekből, különösen melyek a gazdaság vitelére szükségesek, szintén megkívánjuk megszabott áron azon kontingenseket, amelyek minket megilletnek. (Helyeslés balfelől.) Laehne Hugó: A megfelelő áron! Darányi Ignácz: A termelés biztosításáról szólva, az igen t. kormány figyelmébe ajánlom a vetőmag beszerzésének kérdését. (Halljuk! Halljuk!) Erre bővebben nem terjeszkedem ki jelenleg. De itt van a cselédek, munkások, aratók ellátási adagainak biztosítása. (TJgy van! TJgy van! balfelöl.) Polónyi Géza: Katasztrófa fog bekövetkezni. Darányi Ignácz: Ha a mi cselédeinket, munkásainkat ós aratóinkat osztrák vagy épen német mértékkel fogjuk mérni, akkor lehetetlen állapotok fognak bekövetkezni. (TJgy van! bálfelol. Felkiáltások : Csőd!) Én megfordultam az országban sok helyütt, jártam Ausztriában, jártam Németországban is ; Magyarországon sok embert, sok munkást láttam, aki kenyeret evett minden nélkül, Németországban egyet sem. Ott a kenyér nem annyira domináns táplálék, mint nálunk. Méltóztassék csak megnézni a katonaságnál azt a német katonát: az ma is megköveteli az ő marmeládját, holott nálunk pedig azt még hírből sem ismerik. (Ugy van! bálfelol.) De talán beszéljünk az aratómunkáról. Arról nincsen fogalmuk ott, ahol nem ismerik a magyar klímát, hogy nekünk az aratást milyen rövid idő alatt kell lebonyolítani. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Nem tudják, hogj^ az arató kénytelen hajnali 2 és 3 órakor felkelni és nem tudom, 9—10 órakor vagy még később végezni. (Ugy van! balfelől.) Már most azt gondolom, föltételezni, hogy ha ezek ráczióját leszállítjuk, mindamellett ugyanazon munkát várhatjuk tőlük, nagyon is alaptalan bizakodás volna. (Ugy van ! balfelől.) Az az orosz hadifogoly is ritkán tud ugyan magyarul, de annyit mégis tudni fog, hogy megmondja : jó koszt vagy rossz koszt, jó munka vagy rossz munka. Es van benne valami; mert tessék csak egy gőzgépet félig fűteni és attól teljes erőt követelni: (Ugy van! balfelöl.) ugyebár, hiu kísérlet lesz? Itt van továbbá a kaszálási és aratási munkának biztosítása. Nem ajánlhatom eléggé, — azt hiszem, máris el vagyunk késve — hogy mi erre az aratási és kaszálási kampányra készüljünk, mint egy nagy csatára. A munkásviszonyok még sokkal nehezebbek lesznek, mint tavaly voltak. (Igaz! Ugy van! balfelől. Felkiáltások : Nincs ember !) Már most más munkáról talán még lehet beszélni. Hogy ha énnálam learattak, én nem bánom, akár három hónapig tart is a cséplés, hogy ha egyszer be van hordva. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) De hogyha az aratás nem bonyolittatik le azon néhány nap alatt, amely arra szánva van, akkor a mi viszonyaink közt kétségessé válik az egész termés. (Ugy van! balfelől.) Nem mulaszthatom a t. kormány figyelmét felhívni a _hadifoglyok kérdésére is. (Halljuk! Halljuk!) En tudonvazt, hogy az igen t. ministei ur tervbe vette ujabb 40.000 hadifogolynak beszerzését. De hogy miképen fogja ezt eszközölni, arról nincs tudomásom. Csak azt tudom, hogy erre nagy szükség van. Talán az a közös bizottság, amely Bécsben működik és amelyben találkoznak katonai és polgári képviselők, azzal is foglalkozhatnék : hogyan kellene ezeket a hadifoglyokat a kaszálási és aratási munkára az országban konczentrálni. Talán szabad lesz őket egyelőre elvonni a gyáraktól, felszabadítani az utmunkálatoktól, sánczmunkától stb. az aratás idejére. Egy hang (jobbfelöl) : Tavaly mind elvitték ! (Ellenmondás a baloldalon.) Darányi Ignácz: En megvallom, t. ház, hogyha a tavalyi minta szerint fog ez menni, akkor nem tudnék nagyon lelkesedni érte. Es épen azért szólaltam fel, mert sokkal korábban, sokkal erélyesebben, helyesebb beosztással és arányosabb kulcscsal kellene ezt a dolgot megcsinálni, mint ahogy tavaly történt. Hallottunk itt hangokat, amelyek a termelés szabályozását sürgették. A termelést kell szabályozni, kötelezőleg megállapítani; ezt nemcsak nálunk, Németországban is hangoztatják. A német gazdagyülésen egy hírneves egyetemi tanár, dr, Fröhlich, a hallei egyetem tanára foglalkozott ezzel a kérdéssel s azt mondotta, hogy nem a termelést kell szabályozni, hanem a gabonának kell megfelelő árát meghatározni, arányba kell hozni a mezőgazdasági terményeket és el kell távolítani azt a rendszeres uzsorát, mely a gazdaság vitelére szükséges iparczikkekkel folytattatik. És ez az indítvány a német gazdák nagygyűlésén egyhangúlag elfogadtatott. Most áttérek, t. ház, a gabonaárakra. (Halljuk ! Halljuk !) Megengedem, hogy ez igen nehéz kérdés. En már előrebocsátottam, hogy szocziális szempontból a gazdák nem zárkóznak el a legmesszebbmenő méltányosság elől sem. De kérem, hogyan áll ez a dolog ma? A gabona ára, különösen a búzáé, nincs arányban a termelés költségeivel. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Én hozhattam volna ide számításokat, melyek kimutatják, hogy

T a gabonatermelés ma nem jövedelmező. De ezekkel a számokkal a t. ház figyelmét megosztani nem kívánom. Azt hiszem, ezek már köztudomású dolgok, legalább, akik gazdálkodnak, tudják. (Ugy van! balfelől.) Már most tény az, hogy a gabona ára nincs arányban egyéb gazdasági termesztvények árával és hogy azután kiáltó aránytalanság van az iparczikkek és különösen a gazdaság vitelére szükséges czikkek áraival. (Igaz! balfelől.) A központokról, t. ház, nem kívánok sokat szólni. Én még nem találtam embert, — akár termelő, akár' fogyasztó — aki a központokról dicsérőleg emlékezett volna meg. Es nagyon ho