Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-709

566 709. országos ülés 1917 márczius 2-án, pénteken. a birtokot a háború alatt eladta két és fél millió korona nyereséggel, nem számítva azt, hogy az eladás körül érdemeket szerzett tisztviselőit busásan jutalmazta. Hát, t. ház, igaz hogy ez a nagy összeg egy derék magyar város pénztárába folyt be, annak háztartását gazdagította. De a föld még sem vásári portéka és még az is nagyon kérdéses szerintem : nem hajtott volna-e sokkal nagyobb közgazdasági hasznot az a birtok, ha szocziálpolitikai rendeltetésének megfelelhetett volna. (Ugy van! balfelöl.) A földbirtok állandósítása mellett pedig gondoskodnunk kell az igazságos birtokeloszlásról is. (Helyeslés.) Ha ezen jelszavakat lefordítjuk a gyakorlati politika nyelvére, mindaz, amit elmondtam, nem jelenthet mást, mint a kis- és középbirtok mozgóságának, indokolatlan forgalmának, elaprózásának, szétdarabolásának megakadályozását, megszüntetését, viszont másrészt a túlságosan megmerevedett nagy és kötött birtok korlátozását ; a kis- és középbirtok tulajdonának egységben és állandóságban való megtartását, a nélkül hogy a forgalmat egészségtelenül teljesen korlátozni kellene. E ezélokat pedig jórészt csak akkor érhetjük el, ha egyúttal gondoskodunk örökjogunk reformjáról is. Az egyöröklés törvényét Deák Ferencz már 1840-ben követelte és ugyan bölcsen, mert az egyenlő öröklés egyik legfőbb akadálya népességünk szaporodásának. (Ugy van! ügy van!) Különben ezekkel a dolgokkal nem is kellene tulajdonkép idegen jogi fogalmakat bevinnünk népünk jogtudatába. A jobbágytelek egységét védő intézkedések megvoltak már régi törvényhozásunkban, ép ugy, mint az üzemegység s az állat védelme megvan az 1913 : X. és XXXIX. t.-czikkekben is ; a közös erdőkre és legelőkre jaedig lényegileg a birtokminimum és a parczellaminimum is. Idéztem volt Sebess Dénest, akmek ugyan nem minden nézetében osztozom. Ö okoskodását végeredményben a következőkép foglalja össze (olvassa) : »Nem hitbizományi lekötésre kell gondolni, hanem egy gazdasági egységgé tömöritett fö'dtőke és a gazdasági javak kényszerű összetartására, elidegenítési és megterhelési tilalom nélkül, a javak szabad forgalmának fentartásával és halálesetre az állami öröklés lehetővé tételével.* Én a teljesen korlátlan szabad forgalomnak hive nem vagyok. A földdel spekulálni nem lehet, nem szabad. Nézetem szerint minden parczellázást állami engedélytől kell függővé tenni, végrehajtását pedig állami felügj^elet alá helyezni. (Helyeslés.) Amennyiben pedig valamely bank kapna ilyen engedélyt, megkövetelhető, hogy az a többtermelési terveire nézve adjon teljes garancziát. (Helyeslés.) De megkövetelhető talán más is, ami tulaj donkép nem függ össze szorosan ezzel a gazdasági kérdéssel, de amelyre kitérni kötelességemnek tartom. (Halljuk ! Halljuk !) Az erdélyi földgáz-értékesítéssel kapcsolatban annak idején Sághy Gyula néhai képviselőtársunk indítványára a képviselőház elfogadott egy határozati javaslatot, hogy az ott érdekelt bankok csakis magyar iskolákat alapithassanak. Minden ilyen esetbemper analógiám megkövetelhető, hogy ahol a bankok ilyen nagyobb uradalmat bérbe vesznek vagy megvesznek, pláne idegen bankok, kötelesek legyenek a népesség számarányának megfelelően magyar iskolát felállítani s fentartani, az állami felügyeletnek legteljesebb biztosítása mellett. (Általános helyeslés.) Hozzájárulok Somogy vármegye törvényhatóságának azon határozatához is, melyben oly törvényhozást követel, hogy minden az ország területén eladóvá lett földbirtokra elsősorban az államnak, másodsorban a községnek, a volt úrbéres gazdaközönségnek és az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezeteknek ugyanazon árajánlat mellett elővételi joga legyen, a bérbeadandó birtokoknál podig ugyanazoknak hasonló körülmények közt a bérbevételi előjog biztosittassék. (Helyeslés.) Szükségesnek tartom továbbá az idegen kéznek teljes megszüntetését, amennyiben pedig ez lehetséges nem volna, nagymérvű korlátozását. (Helyeslés.) De nem elég ám a meglevő kis- és középbirtokos osztály birtokának védelméről és megtartásáról gondoskodni. Uj kis- és középbirtokok keletkezése is szükséges. (Ugy van!) Gondoskodnunk kell arról, hogy a kisbirtokos osztály törekvő elemei mindinkább fölemelkedhessenek a középbirtokos osztály tagjai közé, ami szerintem csakis jól átgondolt, szerves nemzeti telepítés által oldható meg. A magyarság létérdeke megkívánja, 'hogy Erdély és a Kárpátok alja sikvidékeit és folyamvölgyeit a magyarság szállja meg és hogy a nyelvterületeket és nyelvhatárokat megerősitsük s egymással kapcsolatba hozzuk. (Helyeslés.) Mind oly szempont, melyeket a telepítési javaslat annak idején szem előtt kell hogy tartson. A telepítési törvény keretén belül kell szerintem gondoskodnunk földmivelő rokkantjainkról és a diadalmas győzelmekből babérövezten, bár föld nélkül visszatérő harezosainkról is. Magyar ssivünk egész melegével karoljuk fel ezen ügyet. Ne engedjük, hogy a háború után a franczianémet háború utáni berlini jelenetek játszódjanak le itt Budapesten. Ne engedjük, hogy a létünkért folytatott szörnyű harezok után a hazaszeretnek is legyenek lelki rokkantjai. (Helyeslés balfelől.) Ne feledkezzünk meg, t. ház, Erdélyről se, amely az utóbbi időben oly sokat szenvedett. Ne feledkezzünk meg az erdélyi kérdésről, Bethlen István beszélő számairól, az elnémult harangokról. A telepítési politikával kapcsolatosan rendezendő a hitbizományok kérdése is. Itt újra meg újra vissza kell térnem egy, szivvel lélekkel magyar, sajnos, korán elhunyt politikusunk, Beksics Gusztávnak reformtörekvéseire. Ezeket itt a házban is-