Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-705

705, országos ülés 1917 február 26-án, hétfon. 430 ö felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak . . . Felelős lesz e ministerium minden tagja mindazokra nézve, amik körékez tartoznak, felelős lesz az egész ministerium is együtt, oly hivatalos intézkedéseire nézve, melye­ket együtt állapított meg.« (Helyeslés jobbfélől. Zaj balfelől.) Ugyebár, azt nem lehet fentartani, hogy közös ministerium nincs, mert azt a törvény világosan mondja, hogy egy közös ministerium van. Azt sem lehet fentartani, hogy ne volnának ügyek, ame­lyek megbeszéltetnek ebben a közös ministerium­ban és együtt intéztetnek. 1867 óta a változatlan gyakorlat a dolog természeténél fogva ugy fejlő­dött, hogy nagy horderejű külügyi kérdések tár­gyalásában is résztvettek az összes közös ministe­rek. Természetes, hogy ministertanácsban, pláne egy ityen terrénumon, ahol ezekben a kérdésekben a magyar kormány és az osztrák kormány is kép­viselve van, nem lehet majorizálás által dönteni. Természetes, hogy ha nagy horderejű kérdésekben nézeteltérések merülnek fel, akkor többé-kevésbbé politikai hatalmi kérdéssé változhatik a dolog, ahol az a kérdés, ki képes a maga akaratát keresz­tülvinni. De mindenesetre egy olyan helyen van a közös pénzügyőrinister ur, ahol módjában áll a külpolitikai vitánál köremüködhetni és eléggé meg nem becsülhető tanácsaival az ügy szolgálatára állani. (Helyeslés jobbfélől.) Már most, t. ház, mielőtt utolsó tárgyamra térnék át, még egészen röviden bátor vagyok a papirkérdésre nézve felvilágosítást adni. Tényleg a papíripar tekintetében a helyzet igen nehéz, mert igen nehéz a czelluloze-termclés. igen nehéz a gyáraknak szénnel való ellátása és ennek folytán a német papíripar is lényegesen kevesebbet termelhet, de természetesen igen ne­héz helyzetben van az ausztriai és a magyarországi papírgyártás is. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon : Felkiáltások balról : Neue Freie Presse 104 olda­lon jelent meg!) Azt mondhatom a t. képviselő uraknak, — és valószínűleg most már azért fognak nagyon megtámadni, hogy nem szidom az osztrák kormányt a t. képviselő urakkal együtt. de erről nem tehetek (Derültség jobbról. Zaj bal­ról.) — hogy a magyar kormánynak az a törek­vése, hogy a magyar hírlapirodalom számára azt a korlátoltabb papírmennyiséget, amely, ha jól emlékszem, tényleg havonta 160 vaggon körül van, megszerezze. Ebben a tekintetben egyik feladat : lehetőleg lábra állítani a magyar pajnr­ipart, amely a legutóbbi szénkrizis folytán került kellemetlenebb helyzetbe ; továbbá második fel­adat : biztosítani azt, hogy az osztrák papír­gyárak azt a mennyiséget, amelynek szállítására szerződtek, tényleg szállíthassák is ; a harmadik feladat pedig : lehetőleg igyekezni, hogy rotácziós papirt kapjunk a német birodalomtól is. Ami ezt illeti, az osztrák kormány az utolsó napokban is nagyon komoly és hatályos lépéseket tett abban az irányban, hogy az osztrák papíripar erősebben szállíthasson, mint ahogy a múltban történt. Ugy vagyok értesülve, hogy nagyobb mennyiségű papir, amely mindenesetre a pilla­natnyi szükséglet kielégítésére alkalmas, — ha nem csalódom, 39 vaggon — máris útnak indítta­tott, amivel azonban természetesen a bajon nincs segítve. (Helyeslés jobbfélől. Felkiáltások balfelől : Egy hétre elég !) Ez nem is megoldás ; a pillanatnyi bajon és nehézségen ideig-óráig azonban minden­esetre segit. Ami a német birodalmi kormányt illeti, mond­hatom, daczára annak, hogy Németországban is vannak nehézségek, mindamellett a német biro­dalmi kormány ezt. az ügyet igazi bajtársi érzü­lettel karolta fel és épen a- legközelebbi időben jött létre egy megállapodás, amelylyel a német kontingens két hónapra biztosíttatott ; fiksz bizto­sítékot hosszabb időre nem vállalhattak, de ki­látásba helyezték, hogy jövőre is jóindulattal fog­nak a dologgal foglalkozni. (Élénk helyeslés jobbról és a középen.) Ebből méltóztatnak látni, hogy a magyar kormány is igyekszik megtenni azt, ami lehető és hogy ebben a tekintetben a szóban lévő többi álla­mok kormányai részéről is megfelelő megértésre és támogatásra talál. (Helyeslés jobbfélől.) Már most, az élelmezési kérdésbe nem mélye­dek bele, mert- ebben a tekintetben nagyon sok mindenre kell kiterjeszkednem, ami elmondatott és czélszerübb lesz talán ezt egy legközelebbi alka­lomra fentartanom. Jelenleg csak őszinte sajnála­tomat fejezem ki afelett, hogy az igen tisztelt túl­oldal megtagadta az élelmezési tanácsban való részvételt. Mert ha a tisztelt képviselő urak, illető­leg a bizalmukat bíró egyes képviselő urak benn ülnének az élelmezési tanácsban, akkor nem mon­datott volna itt nagyon sok alaptalan és téves bírálat, amelyeknek olyan kihatása van kifelé, (Felkiáltások jobbfélől: Nem lámadiák volna az or­szágot !) amilyenre a tisztelt képviselő urak talán nem is gondolhatnak annyira, mint én, amelynek káros következményeit azonban az ország egye­temes, fontos érdekeire a tisztelt képviselő urak szintén jobban tudnák mérlegeim, ha elfogadta k volna egy olyan megbízatást, amelynél fogva a dolognak minden bizalmas részletébe be lettek volna avatva. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Ellen­mondás a baloldalon.) Polónyi Géza : Ezt kínálgatja, de a konczéntrá­cziós kabinetet nem ! Gr. Tisza István ministerelnök : A tisztelt kép­viselő urnak mai beszéde is hemzsegett olyan ki­jelentéselvtől, amelyekből látom, hogy teljesen tájékozatlan. (Halljuk ! Halljuk! jobbfélől.) A tisz­telt képviselő ur pl. kívánja azt, hogy ismerjük egymás viszonyait, hongy ne titkolózzunk egymás előtt, — márt. i. a különböző államok kormányai — hogy ezáltal helyesen tudjuk megítélni egymás helyzetét. Hiszen kérem, ez a háború kezdete óta meg­történt. (Ellenmondás balfelől.) Engedelmet kérek, hiába integet a képviselő ur ; mert aki a képviselő urnak az ellenkezőjét mondta, az nem mondott

Next

/
Thumbnails
Contents