Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-705

436 705. országos ülés 1917 február 26-án, hétfőn. zárjuk őket ebből a jogkörből, oda. dobjuk őket a végleges elkeseredésnek és ezáltal az állani alapjait ássuk alá. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A katonának a harcztér nevelőintézet. A választójog honorálja a diplomát, önök is csináltak ilyen honorálást, amennyiben nagy különbséget állitottak fel a választó korhatárában a diplomák szerint. De egy tanár által kiállított diploma korántsem ér fel a Károly-keresztben rejlő bizonyitványnyal. (Élénk helyeslés és taps a hal- és a szélsőbaloldahn.) Aki látja, hogy milyen fontos egy rendezett, erős állam, aki látja, milyen veszedelmekkel jár egy korrupt közigazgatás, pontatlanul végrehajtott szabály, az sokkal inkább képes szavazatát jó irányban leadni, mint aki középiskolát végzett. (Igaz! Ugy van! a haloldalon.) Magam láttam fiatal embereket, kik annyira megváltoztak azon idő alatt, mikor élet és halál között voltak, mikor hazájukat szolgálták, mert ez jobb nevelőintézet, mint akármelyik iskola. (Igaz ! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Azután az az önérzet is megvan benne, hogy ő mentette meg a hazát. Én nem szeretek belemenni abba a vitába, hogy miért harczol a katona. Különböző okoknál fogva ; a legerősebb, elismerem, a hazaszeretet, (Igaz I Ugy van ! a. hal- és a szélsőhaloldalon.) hogy ő védi a hazát. De jólesik neki az elismerés is. (Igaz ! Ugy van ! a haloldalon.) Nem az a kérdés, hogy azért harczol-e, hanem hogyha hazajön, ha megvédte becsületesen a hazát, megkívánhatja joggal, hogy neki is adjunk választójogot (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbal.oldalon.) és ha nem adjuk meg, akkor nem hozunk-e be egy veszedelmes, rendbontó elemet ? Nem rázkódtatj uk-e meg az egész államrendet, amelynek erejének fentartása a konzervatív politika legfőbb feladata ? Nem veszélyeztetjük-e jobban ezek kizárása által a lassú, fokozatos, biztos fejlődést, mintha ezeket behozzuk ? Még egy kérdést kívánok érinteni, (Halljuk! Halljuk ! halfelöl.) a békére való átmenet előkészítését. Ebben sem látunk semmi előkészületet. Ha más országokat figyelemmel kisérünk, azt látjuk', hogy mindenütt a legnagyobb erélylyel, szorgalommal, komolysággal dolgoznak ebben az irányban, mert tényleg csaknem oly nehéz feladat lesz a háborúról visszatérni a békére, mint aminő volt a békéről a háborúba áttérni. Roppant problémák állnak elénk: a visszajövő katonáknak munkát biztositani, a tőkét az uj viszonyokhoz alkalmazni, nyersanyagot beszerezni, a valutát védeni, ezer meg ezer főfontosságu kérdés, amely irányban ma semmi tanulmányozás nem történik. Sőt a t. ministerelnök ur, mikor Simonyi-Semadam t. képviselő ur a múlt évben igen okos interpelláczióban erre vonatkozólag kérdést tett, azt mondta, hogy korainak tartja, mert nem akarja a napi kérdésektől elvonni a társadalom figyelmét. Másutt mindenütt megtették. Az is napi kérdés, a, holnap előkészítése, az is napi kérdés, melyet már holnap nem lehet előkészíteni, mert akkor ugy leszünk, mint Brdélylyel, hogy elkésünk, belejövünk a kényszerhelyzetbe. Es ha különösen az a katona azt látja, hogy nemcsak hogy nem kap választói jogot, hanem még nem is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mikép éljen meg, ha visszajön, ha nem látja azt a szoeziális szellemet a kormányzatban tettekkel megnyilvánulva, akkor félő, hogy maga fogja kezébe venni sorsát (Igazi Ugy van! a haloldalon. Mozgás jobbfélől.) és maga fog segíteni akarni magán. (Felkiáltások jobbfélől : Hogyan ? Zaj a baloldalon.) B. Madarassy-Beck Gyula: Forradalommal ? (Zaj a baloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: Igen, forradalommal. (Zaj balfelől.) Nem én csinálom. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Héderváry Lehel: A bankok ellen! (Zaj jobbfélől.) Gr. Andrássy Gyula: Ha a kormány és a vezető körök azt hiszik, hogy ott lehet folytatni, ahol abbahagyták a háború előtt, ha azt hiszik, hogy nem kell egy egészen ujszellemü szocziálpolitikát követni (Igaz! Ugy van! balfelől.) és annak már ma megcsinálni első lépését, (Helyeslés balfelől.) akkor igenis forradalom lesz. (Taps a baloldalon. Zaj jobbfélől.) Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Méltóztassék csak más államokat megnézni. Poroszországban pl. megígérték a választói jog reformját. Angliában most olvastuk, hogy nagy tanulmányok tétetnek, hogy a katonák földhöz juthassanak. Ausztráliában nagy kommité szerveződött most az odavaló köztársaságok pénzével támogatva, hogy földet adjanak a visszajövő katonáknak. Az egész világon szükséges ezeknek igényével számolni, akik ennyit áldoztak, ennyit küzdöttek, ennyire teljesítették kötelességüket. Ezt mosolylyal valóban nem lehet elintézni. Aki kellő időben nem gondolkozik ezen a témán, nem foglalkozik ezzel, nem látja be, hogy uj idők és uj világ előtt állunk, az katasztrófának viszi az országot. (Igaz 1 így van ! Taps a baloldalon.) Valóban kevéssé biztató az, amit ma látunk, t. ház. Sem a hadiárvák dolgában, sem a rokkantak dolgában, sem a vakok dolgában, sem a hadiözvegyek dolgában J em látunk megfelelő gondoskodást. Mindenütt hiányt, mindenütt olyan szükséget, melyet részben megígértek, de még semmi irányban nem teljesítettek, ugy hogy egy sokkal melegebbszivü, sokkal több invenczióval ellátott politikát követel az ország. (Élénk helyeslés halfelöl.) De most végzem hosszura nyúlt felszólalásomat azzal, hogy összefoglalom az eddigieket. A t. kormánynak és többségnek nincs joga ahhoz, hogy egyedül kormányozzon. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Erre nincs mandátuma. Mikor ezt teszi, akkor bitorol. (Igaz! Ugy van ! Taps a baloldalon.) Neki erkölcsi kötelessége keresni azt a módot, hogy az országnak lehetőleg minden pártja a felelősségben osztozkodjék_*s mindén tehetsége