Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-705

424 705. országos ülés 1917 ben. (TJgy van.

1 balfelöl.) Mert amint pozitív bizalmatlanságot érez, akkor elveszíti türelmét. Ezt a bizalmat pedig nem parancsolhatjuk az ellenzék közönségre, nem parancsolhatjuk rá a hozzánk legközelebb állókra sem. De nem is tehetjük, mert ez lelkiismere- | tünkkel ellenkezik. Önöknek ma nincs erkölcsi joguk, nincs jogczimük az egyedüli kormányzásra. Nincs jogczimük arra, hogy Magyarországot ma párturalmuk alá hajtsák. (Elénk tetszés és taps a baloldalon.) különösen akkor nem, ha azt a hatalmat, ami kezükben van, nem szerencsésen és ügyesen használják fel az ország érdekében. (TJgy van! balfelöl.) Nincs joguk. Mert miből eredhet a jog? A nemzet megbízásából. A nemzet által adott mandátum az egyedüli tényező, amely feljogosíthatná önöket arra, hogy egyedül, a. többi pártok kizárásával gyakorolják a hatalmat. J)e kaptak-e erre mandátumot a nemzettől? Nézzük csak az eseményeket. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Az 1910-iki választáshoz már önmagában véve sok szó fér. Kétségtelen, hogy bíróilag bebizonyosodott, hogy nagy pénzösszegek fordíttattak a többség biztosítására. (TJgy van! balfelöl. Mozgás jobbról.) Több mint bizonyos, hogy sokkal több pénz használtatott erre a czélra, mint amennyiről ez kiderült. (TJgy van! balfelöl.) Emlékezzenek csak vissza, mikép pattant ki a dolog. Egy bankban véletlenül két igazgató összekajxrht"; egymás ellen vallott. Ebből következett azután az, hogy kisült, hogy ez a bank több milliót adott választási czélokra. De nem adtak-e azok a bankok is, ahol az igazgatók nem kaptak össze egymással? (TJgy van! Derültség és taps a baloldalon. Mozgás a, jobboldalon.) De igazságos akarok lenni. Enyhítő körülményeket is akarok felhozni azok számára, akik akkor az ügyeket vezették ^és ezt az óriási pénzösszeget összegyűjtötték. Ok az elhalt királyt belevitték egy kétségbeesett vállalkozásba; belevitték abba, hogy az egész parlamenttel szemben egy párt nélkül álló egyént bízzon meg a kormányalakítással. Nagy baj lett volna, ha ez az egyén megbukott volna. Nemcsak ő bukott volna meg, hanem ezzel más nagyon nagy érdekek is kompromittáltattak volna. Én emlékszem arra, hogy a mostani t. ministerelnök ur maga sem bizott akkor ebben az akczióban. (TJgy van! balfelöl.) Nyilvánosan mondotta, hogy a kétségbeesés elszántságával megy a harczba, mert azt tartja, hogy a nemzet nincs preparálva, a nemzet még nem józanodott ki. (Zaj.) Nagy Sándor : Kijózanodott nagyon! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Gr. Andrássy Gyula : Az akkori felelős tényezők szereztek eszközöket arra, hogy preparálják a nemzetet. (TJgy van! balfelöl. Mozgás jobbról.) Ismétlem, szó férhet ahhoz a tényhez, vájjon az igazi, őszinte nemzeti akarat adta akkor a többséget az önök kezébe, vagy nem. február 26-án, hétfőn. De nem állítom, hogy nem adta, csak azt a tézist állítom fel, hogy ahhoz az eredendő jogczimhez is szó férhet. Ezt pedig kétségbe vonni jóhiszemüleg nem lehet. (TJgy van! balfelöl.) Azóta pedig sokszor előállt helyzet, hogy alkotmányos kötelesség lett volna a házat feloszlatni, mert oly események történtek, melyek valószínűleg megváltoztathatták a nemzet felfogását. Ezek között volt először az erőszak. Az erőszak *a parlamentben mégis oly rendkívüli tény, hogy miután megtörtént, meg kellett volna szerezni hozzá a nemzet szankczióját, mert nagyon kétséges volt, vájjon a nemzet helyesli-e, annál is inkább, mert mikor a nemzet egy hasonló kérdésben már megszólalt, azt elitélte. (TJgy van! balfelöl.) Az egyetlen eset, amikor egy kormány ellen döntött a nemzet, épen ilyen erőszak esete volt, (TJgy van! balfelöl.) ugy hogy dupla kötelesség lett volna most az erőszak után a nemzethez fordulni, hogy vájjon a változott viszonyok között helyesli-e e dolgot, Nem történt meg. Aztán hoztak egy választási törvényt. A parlamentarizmus ábéczéje szerint, hogy ha a ház választási törvényt csinál, azzal megszünteti saját jogosultságát, mert felismeri azt a tényt, hogy az a nemzet, mely megválasztotta, már nem az igazi politikai nemzet, (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) mert oly elemek vannak abból kizárva, melyek szintén bírnak azzal a joggal, hogy szavukat felemeljék a nemzet sorsa intézésére nézve. Ezután sem választattak. Tehát megint kétségessé vált, hogy vájjon ez az uj nemzet osztja-e a régi politikai nemzet nézetét. De ha mindez nem is lett volna, ha az egészen igazságos választás lett volna, ha közben nem állt volna elő az uj választás alkotmányjogi szüksége, akkor is megszűnt volna a nemzet által adott mandátum, azon egyszerű oknál fogva, mert az csak öt évre szól, most pedig már a a hetedik, nyolczadik évben vagyunk, s most önmagunknak köszönhetjük azt, hogy itt ülünk, nem pedig a nemzetnek. Ugy hogy teljesen ki van zárva, hogy jóhiszemüleg azt állithassa, hogy be van bizonyítva, hogy a nemzet a mai munkapárti kormányt akarja, hogy e többséget fentartaná akkor is, ha uj választásokra kerülne a sor. Máskor időközi választások szoktak annak mértéke lenni, változott-e a közhangulat. Most ez sincs meg, mert az időközi választások megegyezéssel történnek, tehát nem bizonyítanak semmit a politikái hangulatra vonatkozólag. Ezért erkölcsi, politikai, etikai kötelessége lett volna a kormánynak azt mondani: nincs joga egyoldalú kormányzáshoz és keresni annak módjait, hogy a parlament összes pártjai, melyek az adott viszonyok között vállalkoznak, a felelősségben osztozkodjanak a kormányzásban. Ez nem izlés dolga lett volna, hanem alkotmányos kötelesség (Ügy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) és ez felelt volna meg a háború érdekeinek is. így cselekedtek mindenütt; mindenütt törekedtek