Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-705
705. országos ülés 1917 jövedelmezők-, ellenkezőleg, azok közé sorakozik, amelyek a gazdákra nézve a legkedvezőtlenebbek. Már pedig ugy tudom, mi súlyt helyezünk arra, hogy mentül nagyobb produkcziót érjünk el a dohánytermesztés terén is. Ha ezt el akarjuk érni, akkor nem elég a dohány árának olyan mértékben való felemelése és prémiumok kitűzése, miként azt a pénzügyminister ur rendeletében látjuk, hanem különös súlyt kell helyeznünk arra, amit Beliczey Géza t. barátom is mondott, hogy a beváltási szabályzatokat, amelyek régi időkből erednek, megváltoztassuk és egészen más rendszert honosítsunk meg a beváltóhivataloknál és a beváltó eljárásnál. Itt feltétlenül nehéz kérdés maga a kertészkérdés is, de ugy tudom, a mélyen t. kormány ebben a tekintetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a dohánykertészek közül mindazokat, akiknél megvan a lehetőség a katonai szolgálat alól való felmentésre, tényleg fel is mentsék. Méltóztassék megengedni, hogy még pár szóval kitérjek a Hadi Termény-Részvénytársaság és a központok szervezetére is. (Halljuk ! Halljuk !) Én, t. ház, a Hadi Termény és a központok szervezetében látok egy hiányt és pedig azt, hogy abban a magyar gazdatársadalmat oly mértékben, amint szükséges volna, képviselve nem látom. Haller István : Sehogy sincs képviselve ! Sztranyavszky Sándor: Látom ott a magyar kereskedelmi és bankköröket; (Ugy van! Ugy van!) azonban kevéssé látom ott képviselve azokat a gazdatársadalmi köröket, azon gazdákat, akiknek igényei elbírálására, kéréseik jogos vagy jogtalan voltának megitélésre vannak ezen szervezetek hivatva. Már pedig itten az itéletmondás ahhoz nem értők részéről — ugy hiszem — nehézségekbe ütközik és a súrlódásoknak sokszor ez lehet az eredete, azok innen indulhatnak ki. Haller István : Miért nem presszionálták a kormányt régen, hogy, változtassa meg 1 Abszurdum, hogy igy van. Sztranyavszky Sándor: Még csak egész röviden az összeférhetlenségi kérdéseket óhajtom megemlíteni, (Halljuk ! Halljuk !) amelyek tekintetében a t. túloldalról annyi kritika hangzott el. Magam részéről csak annyit bátorkodom kijelenteni, hogy én mint képviselő és mint ember nem tartom összeférhetlennek a képviselőt, ha az kereskedő, iparos, ügyvéd, gazda vagy bármilyen más ággal foglalkozó. De igenis összeférhetlennek tartom azt, aki szenzáliákért ügynökösködik. (Helyeslés.) Mert az ügynökösködés, mert szenzáliák elfogadása nem fér össze a magyar képviselők tekintélyével, hanem azt egyenesen aláássa. (Helyeslés.) De amikor ezt megállapitom, méltóztassék megengedni, hogy a tisztelt képviselő urak helyeslésére számithassak abban a megállapításomban is, hogy amennyire ez nem fér össze a képviselőséggel, ép ugy azt hiszem : abba a bizonyos erkölcsi inkompatibilitásba, melyet oly szépen volt szives kifejteni őrgróf Pallavicini György képviselő ur február 26-án, hétfőn. 421 a múlt napokban, beleütközik az is, ha egy képviselő hadseregszállitóknak, hadseregcsa] óknak védelmére anyagi előnyökért vállalkozik. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) A magam igénytelen nézete szerint — lehet, hogy tévedek, de a tisztelt ház helyeslése arra enged következtetni, hogy nem — ezt is erkölcsi inkompatibilitásnak tekintem.. (Helyeslés.) Farkas Pál: Biztosan egyetértünk. Sztranyavszky Sándor: É kijelentéseim után méltóztassék megengedni, hogy szavaimat be is fejezhessem. (Halljuk! Halljuk!) En, mivel a tisztelt kormány és különösen a kormányelnök ur politikája és személye iránt teljes bizalommal viseltetem, a kormány jelentését elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Meg vagyok győződve arról: ha valakiben, ugy a ministerelnök úrban vannak meg azok a képességek, hogy a magyar gazda s egyáltalán a magyar gazdatársadalom jogos törekvései és igényei iránt megértéssel viseltetik. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Ki a következő szónok ? Szinyei-Merse Félix jegyző: Gróf Andrássy Gyula ! (Mozgás. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Gr. Andrássy Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szóló t. képviselő ur ugy látszik az első volt azon vitéz férfiak közül (Halljuk ! Halljuk !), akik arra vállalkoztak, (Halljuk ! Halljuk !) hogy az ellenzéket a munkapárt t. elnökének tanácsa és akarata szerint kiseprőzzék és megsemmisitsék ugy, mint az oroszokat vitéz katonáink. A t. képviselő ur azonban erre a hivatásra olyan kevéssé alkalmas koránál, mint tapasztalatainál, mint múltjánál fogva. (Ügy van ! Ugy van ! bal felöl.) Rakovszky István : Különösen múltjánál fogva ! Gr. Andrássy Gyula: Tagja volt az utolsó választásokon a függetlenségi pártnak, melyet most ilyen keményen támadt. PárAlfréd : ön is volt a szabadelvű párt tagja ! Gr. Andrássy Gyula: ügy hogy nem tartom kötelességemnek, hogy az ő állitásaival tüzetesebben foglalkozzam és áttérek azokra, miket a mai vita alkalmával előadni kívánok. (Halljuk ! Halljuk !) Nem akarok a háború okairól tüzetesebben beszélni, annak ellenére, hogy Farkas Pál t. képviselő ur egy igen tartalmas tanulmányban érdekes dolgokat mondott el e tárgyról s annak ellenére, hogy Holló Lajos t. képviselőtársanmak interpellácziója és a ministerelnöknek erre adott válasza is bevonatott ebbe a vitába. Azonban egynéhány megjegyzést mégis kívánok ehhez a kérdéshez tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Farkas Pál t. képviselő ur előadta a háború okait és itt legelsősorban az Anglia és Németország közti animozitásra mutatott rá. Itt egy kicsit egyoldalú az ő felfogása. Mert ez a háborúnak mindenesetre egyik oka ; de csak egyik oka
