Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-703
362 703. országos ülés 1917 február 23-án, pénteken. tünk ezen ellenségének fojtogató ölelésétől meg akarunk szabadulni. (Ugy van ! jobbfelól.) A nemi betegségek béke idején is hihetetlenül el voltak terjedve hazánkban, hiszen állandóan mintegy négy millióra volt tehető a nemi betegek száma. Köztudomású már most, hogy a háború a nemi megbetegedések számát rendkivül felfokozza s ami különösen szomorú, olyan kategóriákra is kiterjeszti, amelyek békében nagyrészt mentesek ettől a veszedelemtől, t. i. a családapákra. (Halljuk ! Halljuk !) Fenforog tehát az a következményeiben szinte beláthatatlan veszedelem, hogy a nemi betegségekkel való fertőzés a családok százezreibe széthurczoltatik, ha idejében meg nem történnek az éber ellenintézkedések, főleg a leszereléskor. Ha meggondoljuk azt a nagy pusztítást, melyet a nemi betegségek nemcsak közvetlenül, hanem mindennemű más utómegbetegedések, paralizis, tábesz, véredényelmeszesedés, szívbajok, vakság stb. révén okoznak és ha hozzáveszszük, hogy e betegségek nemcsak a betegeket magukat, hanem vérszerint való leszármazóikat is nemzedékek során pusztítják és degenerálják; ha az előtt sem hunyunk szemet, hogy a házasságok sterilitása is túlnyomó részben a nemi megbetegedések folyománya : egy perczig sem szabad haboznunk abban a tekintetben, hogy kötelességünk a legnagyobb erélylyel szembeszállni ezzel a veszedelemmel, (Ugy van! jobbfelöl.) Preventív rendszabályokra és gyógyító intézményekre van szükség ezen a téren is. Es igen nagy eredményt igér a nemi betegségekről, a nemi betegségek által való okos, szisztematikus felvilágosítás. Nagy szerepe van a küzdelemben az ifjúság erkölcsös nevelésének, valamint az idejében való családalapítás előmozdítására szolgáló, főleg gazdasági természetű intézkedéseknek ós intézményeknek. (Ugy van ! jobbfelól.) Természetes dolog hogy a prostituczió szigorú rendszabályozása is beletartozik a nemi betegségek elleni küzdelem kérdéseinek komplekszumába. Az alkoholizmus mint káros népszenvedély nemcsak azért teszi kötelességünkké az ellene való legszigorúbb harczot, mert az alkohol direkt pusztítója az emberi szervezetnek és tönkretevője a családok százezrei gazdasági létalapjának, hanem azért is, mert az alkohol indirekt rombolásai is vészt hintenek szerteszét. Hiszen köztudomású, hogy az alkohol, illetve az alkohol mértéktelen'élvezete a legtöbb esetben az alkalmi okozója a nemi megbetegedéseknek és közismert dolog az is, hogy az alkohol meggj'engiti a szervezetet, ennélfogva a testet a tüdővész és egyéb fertőzések felvételére alkalmassá, tehát mindennemű, megbetegedésre fogékonynyá teszi. (Ugy van !) Ha semmi más feladat nem állana előttünk a szocziális egészségügy terén, mint az anya- és csecsemővódelem korszerű kiépítése, a tubekulózis, a nemi betegségek és az alkoholizmus ellen való rendszeres küzdelem megszervezése, akkor is korszakos Jeladatok előtt állanánk. Azonban a fontos kérdéseknek még nagy tömege vár elintézésre a szocziális higiéné körül. Itt van mindenekelőtt a lakásnyomor kérdése. (Halljuk ! Halljuk !) A lakásegészségügyi viszonyok terén, sajnos, mindezideig hátramaradottságban vagyunk. Nemcsak a városi zsúfolt, sötét, nyirkos lakások szabadalmazott baczillustenyésztő telepek, hanem a falusi lakások is legnagyobbrészt még az elemi követelményeit is nélkülözik a higiénének. (Ugy van !) Népünk még most sem bir érzékkel az egészséges, száraz, tiszta lakás iránt, még most is alig bir fogalommal a szellőztetés fontosságáról, még most is előszeretettel ragasztja be a tél egész idejére ablakait. Nincs mit csodálkoznunk tehát azon, ha ez a délczeg magyar faj, amely életének legnagyobb részét Isten szabad ege alatt, tehát a legideálisabb egészségügyi körülmények között tölfi, mégis oly könnyen martalékául esik a tüdővésznek. Hiszen hajlékában, amely az egészségügy legelemibb követelményeit is nélkülözi, szívja magába a fertőző betegségeknek, elsősorban a tüdővésznek gyilkoló kórságát. A rossz lakásnak ezt a mérgező hatását a szabadban töltött hónapok sem képesek ellensúlyozni. (Ugy van I jobbfelól.) A lakásmizériákkal szinte fölérnek káros hatásban a vízellátás, csatornázás, szennyvizlevezetés terén hazánkban még országszerte jelentkező kezdetleges viszonyok. (Halljuk ! Halljuk !) A vízellátás kérdésében ugyan a legutóbbi időben bizonyos haladás észlelhető, aminek illusztrálásául nem akarok egyébre rámutatni, mint az Alföldön ujabban nagyon sürün létesített artézi kutakra, amelyek a lázas táj kórok különböző fajait egy csapásra megszüntették. Mindennek daczára még ma is ezrével vannak olyan községeink, amelyek inínd a mai najhg nem rendelkeznek egészséges ivóvízzel, modern csatornázással pedig még legnépesebb városainkban is alig találkozunk. Már pedig mindaddig, amíg a vízellátás, csatornázás, szennyvizlevezetés köztisztaság kérdései nem lesznek országszerte akképpen rendezve, amint azt az egészségügy elemi feltételei megkívánják, mindaddig hiányozni fognak a feltételek arra, hogy egészséges munkabíró nemzedéket nevelhessünk fel és hogy népességünknek számban és erőben való gyarapodását garantálhassuk. (Igaz! Ugy van !) Tovább megyek, t. képviselőház. Jó közegészségügyi politikát nem lehet addig folytatni, amíg a kórházügy nincs kellőleg rendezve. (Ugy van !) Nagy igazság az, hogy a kórházak képezik a közegészségügy gerinczét. Nem akarok a részletekbe elmerülni és nem akarom statisztikai adatokkal fárasztani a t. ház figyelmét, azonban azok, akik a viszonyokat ismerik, igazat fognak nekem adni abban, hogy a kórházügy hazánkban még mindig nagyon rendezetlen. (Ugy van !) Vannak nagyon kitűnő kórházaink, vannak azonban rendkivül kezdetlegesek, különösen a felszerelés terén. A legnagyobb baj a férőhelyek abszolút elégtelensége. Ebből következik, hogy főleg a téli időszakban, mikor a betegségek is jobban graszszálnak,'
