Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-703
703. országos ülés 1917 Az iratok közt elfekvő s annak idején a magyar királyi Ouriához beadott kérvényben ugyanezen panaszlók, ugyanezen érvénytelenségi okok miatt a Curiától kérték a választás megsemmisítését, azonban mikor a Curia a kérvényt alaki kellékek hiánya miatt visszautasította, kérvényezők elmulasztották az 1899. évi XV. t.-cz. 11. §-ában biztosított jogukkal élni s 15 nap alatt ujabb — alakilag helyesen felszerelt — kérvénynyel a választás megtámadását megismételni. Pedig csakis ott kereshették volna a sérelmek orvoslását, mert a jelen esetben, amidőn a választás azon a czimen kívántatik megsemmisíttetni, mivel a használt választási névjegyzék nem volt törvényszerinti, a hivatkozás az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 15. pontjába foglalt érvénytelenségi okra lett volna a helyes, amely érvénytelenségi ok megvizsgálása és elbírálása azonban az 1899. évi XV. t.-cz. 1. §-a értelmében kizárólag a m. kir. Curia hatáskörébe van utalva. Nem áll meg a panaszlók érvelése abban sem, hogy miután a Curia a fenti érvénytelenségi ok érdemben' elbírálásába bele sem ment, mert a kérvényt alaki okokból utasította vissza, — joga van a képviselőháznak ugyanezen érvénytelenségi okot érdemben elbírálni. Az ] 899 : XV- t.-cz. ugyanis annyira szigorúan ragaszkodik a kétféle bíráskodás, a Curia és a képviselőház bíráló-bizottság hatáskörének elkülönítéséhez, hogy 11. §-ában külön is elrendeli, hogy amennyiben a Curia egy a 3. §-ban foglalt érvénytelenségi okra alapított kérvényt alaki okokból utasit vissza, vagyis érdemben nem is tárgyalta azt, — még sincs joga a képviselőháznak ezen választást ugyanezen 3. §-beli érvénytelenségi okból elbírálni, mert a 3. §-ban felsorolt összes érvénytelenségi okok esetén a bíráskodásra csakis a Curia van hivatva. A képviselőházi biráló-bizottság hatásköre a házszabályok 71. §-ában takszative felsorolt esetekben van csak s a jelen panaszban hivatkozott érvénytelenségi ok nem sorolható a fenti szakasz egyetlen jiontja alá sem. Mindezek folytán a bizottság mellőzendőnek találta a panaszlók által kivánt pótlást és érdemleges tárgyalást. Az eljárási költségek megállapítása a házszabályok 99. §-a alapján, a biztosítékul letett összegre vonatkozó rendelkezések pedig a 105. §. alapján történtek. Dr. Matavovszky Pál ügyvédnek dijait és költségeit a bizottságnak megállapítani nem állott módjában, mivel nem tekinthette szabályszerűen meghatalmazottnak. Elnök: A hatodik biráló-bizottság most ismertetett jelentése, illetőleg végzése alapján Hódy Gyula képviselő ur a végleg igazolt képviselők jegyzékébe iktattatik. Következik a napirend: a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről beadott hatodik ministerelnöki jelentés (írom. 1324, 1349) tárgyalásának folytatása. február 23-án, pénteken. 355 Földes Béla képviselő ur félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása végett kér szót. Gondolom a t. ház megengedi, hogy szóljon. (Halljuk!) Földes Béla: T. ház! Bocsánat, ha a t. ház idejét pár perezre igénybe veszem, hogy félreértett szavaim értelmét röviden helyreigazítsam. Figyelmeztettek arra, hogy Rakovszky Iván t. képviselőtársam, foglalkozván az élelmezés kérdésével s azzal, hogy abba pártszempontok belevegyittettek-e, a következő megjegyzést tette (olvassa): »Gondolom, tegnaj>előtt vagy a vita kezdetleges stádiumában Földes Béla igen t. képviselőtársam szintén felállította ezt a tételt s megígérte akkor, midőn állítását hangoztatta, hogy majd annak idején beszédje további fonalán példákat is fog felhozni állításának igazolására, én azonban a legnagyobb szorgalommal és igyekezettel áttanulmányozván a naj)lót, mégsem birtam megállapítani, hogy melyek hát azok a példák, amelyekből csak következtetni is lehetne arra, hogy a kormány a közélelmezés kérdéseiben nem egyenlő mértékkel mérvén, pártpolitikai szempontokat érvényesít. « Erre vonatkozólag csak röviden utalok arra, hogy én igenis hoztam fel adatokat, részint Kecskemét városára, részint Szatmár megyére vonatkozólag, de különösen Kolozsvárra vonatkozólag. ." Egyebek között így szóltam : »Itt van elsősorban egy kérdés, mely igen fontos és talán egy kicsit összefügg a politikával, — majd a tisztelt minister ur lesz szíves erről felvilágosítást adni.<< Kolozsvár t. i., melynek hiánya van a zöldségtermelés terén, egy bolgár kertészszel akart szerződni ; ez a szerződés sokáig elintézetlenül hevert a ministeriumban és végre egy év múlva a belügyminister ur megtagadta annak megerősítését. Meg vagyok győződve, hogy a belügyminister ur époly tárgyilagosan ítéli meg a kérdést, mint ahogy én igyekszem megítélni és alkalmasint tájékoztatni fogja a t. házat, mi volt az oka a visszautasításnak, melyben az illetők bizonyos politikai összefüggést látnak. A másik eset szintén a kolozsvári élelmiszerüzemmel függ össze, melyre nézve ezt mondtam (olvassa) : »Egy más hozzám jutott panasz összefügg az élelmiszerüzemek felállításával. A panasz az, hogy nem egyformán süt a nap mindenkire, hanem kicsit egyenlőtlenül oszlanak meg az intézmény előnyei.* Itt sem akartam többet mondani, — sapienti sat — bár kezeim között vannak az adatok, ahol utalnak arra, hogy nem egyforma volt a bánásmód, különösen egy üzemben, amely, azt hiszem, Kolozsvárt a Honvéd-utczában van ; erre nézve a függetlenségi párt elnökségéhez adatokkal felszerelt panaszos bejelentések történtek. Azt hiszem, hogy ezzel a két adattal már konstatálva van az, (Ugy van ! U'gy van ! bal/elől.) hogy nemcsak általánosságban, de konkrét eseteket terjesztettem elő. Bár hiszen bizonyos körülmények között és bizonyos tapasztalatok hatása alatt lehet, ugyebár. 45*
