Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-702

702. országos ülés 1917 február 22-én, csütörtökön. 341 az ára. A munkának ezen drágulása problematikussá teszi a mai terményárak meghatározása mellett a termelésnek produktivitását. De felmerült egy másik jelenség is, mely a föld megmunkálását veszélyeztette és melyre a kormány is kiterjesztette figyelmét és ez az, hogy a bérleti szerződések egy része a háború alatt járt le és a háború alatt magasra emelkedett konjunktúrák igen sok bérlőt arra ösztönöztek, hogy a földbérletet otthagyja, felszerelését értékesítse, s ezáltal nagy kapitalistává legyen. Ugyanakkor nehezen akadt a földnek uj bérlője épen a felszerelésnek nagy költségei miatt. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) A kormány múlt évi június hó 15-én 2017. szám alatt megjelent rendeletében kimondotta azt, hogy azok a bérleti szerződések, amelyek a múlt évi október elsején jártak volna le, spontán egy évre meghosszabbítottaknak tekintendők, a bérlő köteles továbbra is megtartani a bérletet egy esztendőre a szerződés minden pontjának épségben tartása mellett. Ezen rendelet daczára én ismerek középbirtokot, amelynek megmunkálása még sem volt biztositható, mely bérlő nélkül maradt, ós ezért szükséges, hogy rámutassak azokra a hátrányokra, amelyek ebben a rendeletben megtalálhatók, mert ezt a rendeletet a folyó évben is meg kellett ismételni és pedig idejében. Legjobban illusztrálja a dolgot, ha egy példát mondok el, amely ennek a rendeletnek illuzórius voltát bizonyítja. Egy győrmegyei., középbirtokot ismerek, melyet a háború előtt egy fiatal és gazdaságilag szakképzett tulajdonosnak az atyja bérbeadott hosszabb időre. Midőn a jelenlegi tulajdonos a tulajdonba lépett, átvette a bérleti szerződést, amely tartott 1916 október l-ig. A háború első idejében a fiatal tulajdonos nem volt abban a helyzetben, hogy a birtokot maga kezelje, ennélfogva jogezime sem lehetett arra, hogy őt gazdasági okból a katonai szolgálat alól felmentsék. Mint hadiönkéntest besorozták, be is vonult és Wolkyniában velem együtt érte őt äz äz idő, midőn ez a kormányrendelet megjelent. A lucki események idejét élte ő, amikor megjelent az a rendelet, hngy a bérlő köteles továbbra is benmaradni bérletben, ennélfogva ő a maga nehéz katonai szolgálatát nyugodtan teljesítette, mert tudomást szerzett erről a rendeletről. Mikor azután augusztus végén, vagy szeptember elején megsebesülve, súlyosan betegen Magyarországra került, akkor tudta meg, hogy bórlője a rendelet második szakaszára való hivatkozással a haszonbérleti szerződés meghoszszabbitásának mellőzését kérte. A második szakasz ugyanis kimondja, hogy »a bérlő a meghosszabbítás mellőzését kérheti akkor, ha az ingatlan gazdasági hasznosítása a haszonbérleti viszony fentartása nélkül biztosítva van, vagy ha a fenforgó körülményeknél fogva a haszonbérleti viszony fentartása a kérelmező félre lehetetlen lenne, vagy őt vagyoni romlásnak tenné lri«.ü2zesetben a bérlő volt az, ki a szerződés meghosszabbításának mellőzését kérte, a tulajdonos pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a bérlő maradjon benn a birtokban, mert ő katona s így a birtokot át nem veheti, uj bérlőt pedig valószínűleg nem kap. Ennek daczára annak a szakegyénekből összeállított bizottságnak véleménye alapján, mely bizonyos gyorsított eljárásra hivatott, a győri kir. törvényszék 1916. évi október 5-én kimondotta Ítéletét, hogy a bérleti viszonyt meg kell szüntetni. Helyt adott a bérlő kérelmének, október 5-én, mikor az a tulajdonos még mindig benn volt a katonai kórházban és mikor onnan megjött és az ítélet folytán sürgős felmentését kérte, melyet deczember 31-ig gazdasági okokból meg is kapott, akkor otthon egy teljesen előkészítetlen, minden barázdaszántás nélküli birtokot talált, — egy középbirtokot ! — egy darab vonós állat és minden felszerelés nélkül. Maga a kormány rendelete adott tehát alkalmat arra, hogy egy nagyobb középbirtok megműveletlen maradjon. Ha ez a kormányrendelet egyáltalában nem jelenik meg, akkor az a tulajdonos számot vet már a hareztéren azzal, hogy bérlete október 31-én lejár és amennyire lehet, onnan is intézkedik, hogy akadjon másik bérlője. De mikor megjelenik a kormányrendelet, mely kimondja, hogy a bérlet spontán meghosszabbittatik, akkor természetesen ilyen intézkedés szükségét nem látta. Most ez a kormányrendelet módot nyújt arra, hogy a meghosszabbítás mellőztessék és az erre vonatkozó határozat esak október 5-én jut a tulajdonos tudomására ! T. képviselőház ! Hogyan lehessen igy biztosítani azoknak a lejáró bérleti szerződésű birtokoknak megmunkálását ? Ezért felhívom a tisztelt kormány figyelmét arra, hogy bár ezt a rendeletet a folyó évben is okvetlenül ki kell adni, de nem június 15-én, hanem minél előbb, hogy ugy a tulajdonosok, mint a bérlők tudják magukat mihez tartani. De a legfontosabb az, hogy magában a rendeletben méltóztassék egy íiksz határidőt megjelölni arra nézve, ameddig az esetleges kérelmeket a bérleti viszony meghosszabbításának mellőzésére vonatkozólag el kell intézni. Egy ilyen határidőt lehet aránylag igen rövid időben, pl. három hétben vagy legfeljebb egy hónapban megszabni. Ha ez megtörtént volna ezen rendelet kiadásakor is, akkor még június 31-től, mely határidőt a rendelet a kérelem benyújtására megszab, augusztus végéig elintézhették volna azokat a kérvényeket és lehetett volna még szeptember hó folyamán a bérlő nélkül maradt birtokok megmunkálásáról gondoskodni. Egyhónaj3Í határidőt teljesen elégségesnek tartok arra, hogy azok a bizottságok és törvényszékek, melyek ilyen ügyben eljárni és határozni hivatva vannak, eljárásukat befejezhessék, mert hiszen egy-egy törvényszék területén nem lesz olyan sok bérleti szerződés, mely épen a folyó évben jár le, még kevesebb lesz olyan, melynél a meghosz-