Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-697
148 fiÖ7. országos ülés 1917 annyira a szükséges czikkek hiánya, mint inkább a szállítási eszközük hiányából származik, mely hiány az államvasutak teljes csődjét mutatja. A város maga a már megszerzett vagy számára kiutalt czikkek ideszállitására csak a legnagyobb nehézséggel, hosszas késedelemmel, telefonozással, feliratokkal juthat a szükséges vaggonokhoz. Ellenben az, akinek kijárói vannak és valamit] ért, nagy költséggel, de különben könnyűszerrel jut vaggonokhoz. Egy budapesti czég ajánlatot tett Kolozsvár városának több száz vaggon szénre, Kolozsvár azonban egyáltalán nem jutott hozzá, hogy a szenet elszállíttassa. A katonai kórházak egy részét fűtőanyag hiányában a legutóbbi időkig fütetlenül hagyták. Kolozsvárnak egy öl fáért 160, sőt 200 koronát is kell fizetnie és egy öl fa felvágásáért 30 koronát kérnek. Kolozsvár város számára 650 métermázsa czukor hosszú ideje be volt vaggonozva Szerencsen, de nem vitték el: a város minden sürgetése hiábavaló volt. Eel kellett küldeni egy embert bizalmas meghatalmazással« . . . és erre aztán a czukor megindult. (Derültség balfelöl. Olvassa.) »Jelenleg is van a városnak 10 vaggon lisztje Nagyváradon. A városi lisztüzemnek készlete ezidőszerint néhány métermázsa, de azért a város lisztjéhez hivatalos utón nem tud hozzájutni, és ismét bizalmas kiküldetésibe volt szüksége. (Derültség és felkiáltások a szélsobáloldalon : Ahá /) Háromszékmegyében és a Barczaságban legalább 1000 vaggon gabona áll rendelkezésre, de még az erdélyrészi földmirelésügyi kirendeltség vezetője, Koós ministeri tanácsos sem képes kieszközölni vaggonokat a szállításhoz. Háromszék vármegyében vaggonszámra var, lencse, kilónként 80 fillér árban ; káposzta, fejenként 8 fillér árban, olyan nagy fejek, hogy belőle száz fej három métermázsánál is többet nyom. Az ottaniak nem tudnak az élelmiszerekkel mit csinálni, Kolozsvár azonban valósággal éhezni kénytelen. Megtörtént Kolozsvárott, hogy heteken át semmiféle liszt nem volt kapható, mert a városnak kiutalt lisztmennyiség vaggon hiányában nem érkezett meg. Az anyák éhező gyermekeiket bevitték a Közélelmezési Hivatalba és egyszerűen otthagyták, hogy adjon a város enni az éhes gyerekeknek. Petróleum az üzletekben pénzért hosszú időn át egyáltalán nem volt kapható, pedig volt igen sok helyen, de a kereskedők a petróleumot csak élelmiszerért adták, (Ugy van ! a szélsobáloldalon.) így a falusiaktól, akiknek petróleumra múlhatatlanul szükségük van, egy-egy liter petróleumért 20 tojást is követeltek.« A gázellátás körül is nagy bajok vannak ott (Halljuk! a szélsobáloldalon) és be is szüntették egyelőre a gázszolgáltatást, ugy hogy minden fűtőt, melegítőt ki kellett kapcsolni. Az iskolákat is bezárták ; — ez különben Budapesten is előfordult — és egy hirdetésben a polgármester közli a várossal, hogy naponként %11-től délután február 0-én, péntekéi y 2 é óráig a légszeszszolgáltatást saját felelősségére beszünteti. Egy másik kérdés a következő : Ugyancsak egy budapesti czég kötelezte magát arra, hogy Kolozsvárnak havi 440 vaggon szenet szállít, ha a város a szükséges kocsikat ki tudja eszközölni. Ez azonban a különféle német és osztrák-magyar Feldtransportleitungok akadékoskodása folytán meghiúsult, ugy hogy a város a szénhez egyáltalán nem képes hozzájutni. A Guttman-czég a helybeli gázgyárat értesítette, hogy szén bármily nagy mennyiségben van, de vaggonokról gondoskodjék a gázgyár. A Hitelbank a gázgyárnak napi két vaggon lupényi szenet ígért, de szállítani nem tudja. Ilyenformán Kolozsvár városában a gázszolgáltatást 1917 január 27-én a világításra kellett korlátozni és a háztartásokban a gázmelegitőket és fűtőkészülékeket ki kellett kapcsolni. Kolozsvár környékén óriási erdőségek vannak, amelyekben már kitermelt tűzifa van ; a vasúti állomásokon nagy mennyiségben van az felhalmozva. A fűtőanyag hiányának egyedüli oka tehát a magyar államvasutak szállítóképességének csekélysége. Gr. Batthyány Tivadar: Csakhogy a hadügyministerium dirigálja a magyar államvasutakat ! Nem a máv. az oka, hanem a hadügyministerium és a német katonai rendelkezések ! Földes Béla : Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke leiratot intézett a városhoz és szigorúan meghagyta, hogy a városnak zsírral való ellátásáról gondoskodjék. A város megfelelő számú sertést be is szerzett, azonban képtelen kieszközölni, hogy azok hizlalására takarmányt kapjon, illetőleg a már megszerzett takarmány elszállítására engedélyt és vaggont kapjon. A Haditermény kijelentette, hogy állattartásra kukoriczát egyáltalán nem utal ki. Kolozsvár a bácsmegyei Szondon egy Gréber nevű termelőnél 50 vaggon tengerit lekötött, de nem tudja kieszközölni, hogy ennek egy részét Kolozsvárra szállítsák és így kénytelen lesz a sertésüzemet feloszlatni és a megszerzett sertéseket kihizlalatlanul levágni. Ugyanígy kénytelen volt felszámolni, mert takarmányhoz nem tudott jutni, egy kolozsvári állami tisztviselőkből alakult szövetkezet, amely ugyanebbe a kellemetlen helyzetbe jutott. Igen érdekes eset az, amely a zöldségtermeléssel függ össze, amire nézve buzdítást nyertek a tisztviselők ugyancsak a Közélelmezési Hivatal részéről. A hivatal elnöke a kolozsvári tisztviselők egyesületének arra a kérelmére, hogy a köztisztviselő megélhetését valamikép megkönnyítse, azzal válaszolt, hogy azt tanácsolta a tisztviselőknek, hogy béreljenek maguknak néhány négyszögöl földet és a házi szükségletet maguk termeljék. A városhoz pedig 10.052. eln. sz. a. deezember 18-án leiratot intézett, hogy a tisztviselőknek ingyen vagy olcsó pénzen földet bocsásson rendelkezésre. Ezek a területek volnának a városban lakó mindennemű tisztviselők közt néhány négy.
