Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-674
674. országos ülés 1916 deczember ll-én, hétfőn. 4-7 perczben ki tudta vinni a maga akaratát. Augusztus elsején annyira biztos volt a romániai hadüzenet, hogy Burián megtette táviratilag a maga intézkedését, hogy Bukarestből a követség levéltára elhozassék és biztonságba helyeztessék és ennek dacára augusztus 7-ikén még mi katonai kooperácziót ajánlunk fel Romániának arra az esetre, ha Oroszország betöréssel akarná semlegességét megsérteni, — ugyanakkor, amikor már márcziusban Czernin nem tudott annyira menni, hogy Ígéretet kapjon a -román királytól, hogy Románia az orosz határon megfelelő védelmi intézkedést léptessen életbe a fenyegető orosz betöréssel szemben, akkor, amikor a mi határainkon minden katonai intézkedés velünk szemben megtétetett. Ezekből a szemelvényekből látjuk azt, hogy Czernin tudhatta és láthatta az eseményeket, ez azonban még távolról sem jelenti azt, hogy a Burián által inaugurált és a Czernin által végrehajtott politika sikeresnek lenne nevezhető. De van, t. ház, a gróf Czernin éleslátásának a hadüzenet időpontjának pontos megállapítására nézve még egy igen súlyos következménye, amely abban nyilvánul, hogy ilyformán egyáltalán semmiféle mentséget nem lehet találni a magyar kormány eljárására nézve (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) amely nem volt készen és az evakuálást megfelelően nem tudta keresztül vinni. Julius 1-én, két hónappal a román hadüzenet előtt a román követ jelenti, hogy biztosra veszi, hogy 8 héten belül ki fog tömi a román háború. Sümegi Vilmos : A vasúti bakterek is tudták, csak a kormány nem. Ugron Gábor: Teljesen érthetetlen, hogy a magyar kormánynak miért nem volt az illetékes hatóságok közt szétosztott, azonnal végrehajtható evakuálási terve. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Miért nem hajtatta végre azonnal legalább azokat az intézkedéseket, melyeket feltűnés nélkül, minden izgalom előidézése nélkül végre lehetett volna hajtani, mint pl. a havasi határlegelőkről a nagyszámú állatállomány bevonását, a már kicsépelt gabonának a haditermény részvénytársaság részére való gyorsabb és sürgősebb átvételének keresztülvitelét, miért nem lehetett a telekkönyveket elhozni, a műkincseket biztonságba helyezni, és miért nem lehetett a már vaggonokra rakott rezet vagy cukrot legalább egy nappal előbb biztonságba helyezni ? Ezekre a kérdésekre, amelyeket már többször szóba hoztunk, itt a házban nem kaj>tunk és ugy látszik, nem is fogunk kapni feleletet. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Pedig a katonai vezetőség, a diplomáezia eljárásának igazolása fényes haditettek nyomán, Bukarest elfoglalása, Erdély felszabaditása, mindezek a hadvezetőség vagy a diplomácziának esetleg dicséretére válnak, de nem mentesitik a kormányt a felelősségrevonás alól a felelősség megállapitásánál. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Erdélyt és annak lakosságát nagyon súlyos károk érték részben a kormány hibájából. Ezekből a károkból kifolyólag csak fokozódott Erdély magyar és szász elemeinek már évtizedek óta hangoztatott súlyos helyzete, amely már a múltban a tömeges kivándorlásban egyrészt, másrészt pedig a birtokforgalomnak egy igen veszedelmes tendencziájában nyilvánult. Sümegi Vilmos: Mindent az oláhnak! Ugron Gábor : E bajt tetézte a háború okozta vérveszteségünk, amelyben elhullottak legjobbjaink és most megkoronázták nyomorúságunkat a román invázió és ennek súlyos következményei. Azt hiszem tehát, t. ház, hogy eminens kötelességet teljesítek, amikor benyújtok egy határozati javaslatot, kérve a t. házat, hogy ezt elfogadni és ezzel Erdélyt azokhoz a garancziákhoz juttatni szíveskedjék, amelyek legalább megadják a reményt Erdély feltámadásához. Annyival is inkább szükségesnek látom e javaslatot, mert most legújabban is indokolatlan, érthetetlen késedelmeskedést látok a t. kormány részéről. Hiszen a múlt szerdán egy interpelláczióra adott válaszában a t. ministereinök ur azt mondta, hogy holnap vagy legkésőbb holnapután meg fog jelenni az Erdély retablirozására vonatkozó intézkedés és ezzel szemben ez még a mai napig sincs meg, legalább nekem ilyen rendelet kiadásáról tudomásom nincs. Határozati javaslatom a következőleg szól: (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) »TJtasitsa a ház a kormaiét, hogy a háború okozta károk megtérítése tárgyában terjeszszen sürgősen a ház elé törvényjavaslatot.* (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház, én tudom, hiszem és vallom, hogy e kérelmem a magyar képviselőház előtt nem szorulhat indokolásra. Ha dipiomácziánk rövidlátása, ha a hadvezetőségnek kíméletlen stratégiai terve és a magyar kormánynak készületlensége már nyakunkra hozta a bajt és kényszeritett a súlyos szenvedések keresztjének hordozására,akkor, azt hiszem, a felelős tényezők politikai, etikai és saját lelkiismereti felelősségének megállapítása mellett nem haladhat el érzéktelenül a magyar képviselőházban egy magyar képviselő sem és nem lehet magyar képviselő e házban, ki a háború minden szenvedésein messze túlmenő, nem a háborúból, hanem a mulasztásokból származó nemzetpusztító károsodásokkal szemben a kártalanítás kimondása elől elzárná a maga sivár és czinikus lelkületét. A kártalanítás kimondása véleményem szerint nemzeti s egyszersmind emberi kötelesség. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Nemzeti kötelesség, mert Magyarország erdélyi része a háború terheiből épugy kivette a maga részét, mint bármely más vidék. Mindnyájan fizetjük az adót, fizettünk milliárdokat a hadsereg fentartására, hogy nemzeti integritásunk megvédessék, fizetjük a véradót, hiszen általános a védkötelezettség, egyformán hullottak el fiaink a harczmezőn, súlyosnál súlyosabb