Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-692
518 692. országos ülés 1917 február 1-én, csütörtökön. néhány gyárat és azt látta, hogy 14, 13, 12 éves serdületlen iskolaköteles fiuk és leányok dolgoznak a gyárakban. (Mozgás.) Tudom, hogy sokszor, amikor a családapa távol van, a szegény családokban a család minden tagjának munkálkodnia kell, hiszen a mezőgazdaságban a falusi leánygyermek ma tulajdonképen az öreg munkáját végzi, a mezőgazdasági munka természete azonban nem rejt magában a fiatal testre nézve akkora veszélyeket, mint a textilgyár, a vasgyár, a különböző más egészségtelen gyárak, gyufagyárak stb. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csak néhány adatot sorolok fel, pl. a Fehér és Gimesy gyárban húsz munkás mellett 18 tanon ez dolgozik, körülbelül 13—14 évesek. A Lengyel-féle gyárban SOtanonezgyermek dolgozik fejlett napszámosok mellett. A Lakos és Székely gyárban a hegesztőműhelyben a tüz mellett több fiatal gyermekmunkás dolgozik, a vasesztergályozó padok közt, többnyire inasgyermekek, 12, 11 éves leányok dolgoznak, ami igazán szégyenteljes. A Vadász Zsigmond-féle vegyészeti gyárban is ilyen a helyzet. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár vácziuti főtelepén, azonkívül a révész-utezai gyártelepen lévő műhelyekben 100 egészen fiatal, részben iskolaköteles gyermek folytat munkát. Solymári, dunakeszii, pilisi gyermekek, oh r an korban valók, amikor a törvény tiltja az alkalmaztatásukat, vidékről jönnek és reggel hét órától este hat óráig robotolnak. Ehhez járul a beutazás és visszautazás. A keresetük pedig hetenként 12—14 korona. A 12—14 éves gyermek közül 17-en állandóan éjjeli munkával foglalatoskodnak. Este hét órakor kezdik és hajnali öt órakor hagyják abban. Aki azokon a vonatokon utazik, amelyeken a csepeli gyárban dolgozó munkások érkeznek, láthatja, hogy 12—13—14 éves leányok jönnek munkába és végeznek oly munkát, amely fizikumukra nézve rettenetcsen káros. Ha szükség van a municziós gyárakban, a vasgyárakban és más gyárakban munkaerőre, méltóztassék bárhonnan szerezni, van még elég férfi az országban, a kik kávéházakban és más hetyeken ülnek, méltóztassék behívni őket katonai szolgálatra és polgári segédszolgálatot tessék itt is rendszeresíteni, de Magyarország gyermekeit ne tegyük tönkre idő előtt a gyárakban. Szükség lesz épen a háború pusztításai miatt ezekre a gyermekekre. Hiszen épen a legerősebb fizikumú munkások küzdenek kint és elesnek, itt jaedig az anyák koplalnak, hogy a tejet és a legszükségesebb élelmi czikkeket nagyobb mennyiségben adhassák kiskorú gyermekeiknek és éjjen azért nem szabad tűrni, hogy a 10—11—14 éves gyermekeket összetörje és összeniorzsolja a gyár. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A modern indusztriának úgyis legnagyobb baja, hogy az emberek fizikumában, életerejében a legnagyobb kárt okozza. A gyárak ugy is emberemésztő masinák. Más modem államok kötelező munkásvédő eszközökkel lépnek fel, az egészségügyi felügyelet kiépítésével a gyárakban. Ez azonban nálunk nagyon elmaradt. Egy téren nem szabad ismerni mulasztást és ez a gyermekmunkának a legminimálisabb mértékre való szorítása. (Ugy -van fa bal- és a szélsőbaloldalion.) Meg kell tiltani a gyermekmunkát mindenütt, ahol ez a gyermekeknek fejletlen fizikumára veszélyekkel jár és nem lehet megengedni egyet, azt, hogy éjjeli munkát kiskorú gyermekek folytassanak. (Ugy van ! a balés szélsöbaloldalon.) Nagyon kérem a kereskedelemügyi minister urat, méltóztassék sürgősen utasítani az iparfelügyelőket, hogy tartsanak sürgős vizsgálatot az ország összes gyáraiban, Budapesten elsősorban a Weiss Manfréd-féle gyárban méltóztassék lehetetlenné tenni, hogy ott fejletlen g3 r ermekeket, fiukat és leányokat az erejüket meghaladó munkára kényszerítsenek. Valami útonmódon kell segítséget találni, akármiféle nehézségek vannak, azokat le kell küzdeni, me^t az országnak szüksége van gyermekeire. (Ugy van ! a balés a szélsöbaloldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy a munkásvilág másik nagy bajára hívjam fel a figyelmet, különösen ebben a tekintetben kérnék meghallgatást. (Halljuk! Halljuk!) A kormány és a hadsereg részéről a municziós gyárakban rendszeresítve vannak az úgynevezett panasz-bizottságok. A magyar munkásosztálynak igen lényeges, jogos panaszai voltak a háború kezdetén és vannak most is az egészségügyi viszonyokat, a munkafeltételeket és munkabéreket illetőleg. Rendszeresítették a panasz-bizottságokat. Ezek sok eredményt érnek el és hogy Magyarország munkásnépe, amely telitve volt oly eszmékkel, amelyek mindnyájunk előtt ismeretesek, ebben a háborúban mégsem követett el semmi olyat, ami az ország kárára lett volna a háboruviselés terén, hogy épen ez a munkásosztály érezte szolidaritását hazájával és nemzetével, az sok tekintetben azoknak a férfiaknak köszönhető, akik a munkásosztály részéről a panasz-bizottságokban benne vannak. Engem ezektől a férfiaktól és irányzatuktól egész tenger, nézeteiktől egész világ választ el, ily kérdésekben azonban, amelyekben nekik a maguk követeléseikre nézve a munkásviszonyok tekintetében, a bérkövetelések terén igazuk van, világnézleti különbség egész tenger távolsága sem választhat el attól, hogy itt a képviselőházban a munkásosztály szószólója legyek. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert ez a munkásosztály nemcsak az ultraradikális szocziáldemokrata világnézletnek képviselőit foglalja magában, hanem az egész magyar munkásságot (Ugy van 1 balfelől.) és az ő egyéni, az ő politikai és világnézleti meggyőződésük abban a pillanatban, amint én az ő szocziális és gazdasági viszonyaiknak megítéléséről és orvoslásáról gondoskodom, reám nézve teljesen mellékes. (Helyeslés balfelől.) Nagy problémája a modern államnak, hogy a demokratikus agitácziónak és pártéletnek ilyen stádiumában, amelyben Európa modern államai ma vannak, hogyan tudja magát megóvni minden
