Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-691

504 691. országos ülés 19l7 január 31-én, szerdán. és nem a harcztéren küzdők sorában van, lianem felmentést élvez, akkor hagyja békében a szegény parasztokat és a falusi elemeket, akiknek annyi joguk van, ha a tagdijat fizetik, hogy a közgyűlésen szavazattal bírnak. Nem hiszem, hogy a ház bármely oldalán akad oly tag, aki merné azt vallani, hogy a falusi elemeknek, polgároknak, parasztoknak nincs szavazati joguk oly egyesületben, amelyet tulajdonképen ők láttak el legnagyobb részben. Ez az álláspont elitélendő. Szomorúságomra a belügyminister ur mégis a Nagy Emil-féle érvek alapján semmisítette meg a közgyűlést. Ha csakugyan oly kolosszálisán fontos, hogy gróf Zichy János legyen a Gyermekszanatóriumegyesület örökös elnöke, akkor miért nem jelentek meg az ő barátjai a közgyűlésen ? Hiszen három évvel előbb a pozsonyi közgyűlésen nyíltan megmondtam, hogy a legközelebbi közgyűlésen őt el fogjuk távolítani az elnöki székből! Amidőn azonban újból tiltakozom, hogy a falusi elemek, akik legtöbbet áldoztak ebben a háborúban mindnyájunkért, ily merészséggel j ogaikból az egyesületi élet terén is kifosztassanak, megállapítani kívánom mint tényt, hogy nem is falusi elemek buktatták ki gróf Zichyt Nagy Emilestül együtt, mert hisz, sajnos, azok a harcztéren szenvednek és pusztulnak, de ugyanolyan társadalmi tényezők, akikhez tartozott Nagy Emil is, mielőtt udvari tanácsos lett. (Derültség a jobboldalon.) Mert voltak ott polgármesterek, főjegyzők, ügyvédek, orvosok gyógyszerészek igen sokan. Fővárosi előkelő nők, akik sem falusi elemeknek, sem demagógoknak talán mégsem nevezhetők. Szükségesnek tartom azonban még egyszer hangsúlyozni, hogy bármilyen kicsiny polgárnak, ha fizető, rendes tag, szavazata épen annyit nyom a latba, mint akármilyen nagy udvari tanácsos szavazata, nem is szólva arról, hogy a gyermekszanatórium nagy vagyona kizárólag ily kicsiny jiolgárok vagyonából vándorolt az egyesület j)énztárába. A felebbezésf elsőfokú határozat hozatala végett a belügyminister ur áttette Bárczy István jiolgármesterhez, aki a következő véghatározatot hozta ebben az ügyben : »Dr. Nagy Emil, a Zsófia Országos Gyermekszanatórium-Egyesületnek folyó évi Julius hó 30-án tartott közgyűlésén megejtett választások szabálytalansága miatt panaszt emelt és a választásnak, valamint a közgyűlésen hozott határozatoknak szabályszerűségét vizsgálat tárgyává tettem. A vizsgálat eredményéhez képest a panasznak helyt nem adok és nevezett t kérelmével elutasítom. Dr. Nagy Emil panaszát arra alapítja, hogy az alapszabályok 14. §-a értelmében a közgyűlést megelőzően megtartandó kormányzótanácsi ülés mellőztetett s ez okból a közgyűlésen hozott határozatok alapszabályellenesek. Igaz ugyan, hogy formális kormányzótanácsi ülés nem tartatott, de a kormányzó elnöknek a megválasztandók névsorát tartalmazó jegyzéke azt bizonyítja, hogy a megválasztandók személyére nézve előzetes megállapodás történt. A panasz elbírálásánál nem hagyható figyelmen kivül az a körülmény sem, hogy egyrészt az esetleges uj választások előkészítési munkája nagy mértékben akadályozná az egyesületet emberbaráti feladatának teljesítésében, másrészt pedig az ezekkel járó költségek a jelenlegi viszonyok között különösen súlyosan terhelnék meg a szanatórium más rendeltetésű költségvetését. Ezek figyelembevételével a panaszolt mulasztást a magam részéről nem tartom oly lényeges hibának, hogy c miatt a közgyűlésen hozott határozatok érvénytelensége kimondható volna és 2>sdig annál kevésbbé. mert semmi ok sincs arra a feltevésre, hogy ha a kérdéses kormányzótanácsi ülést megtartották volna, ez a választások eredményét megváltoztatta volna. A közgyűlésnek ugyanis, mint az egyesület kétségkívül legfontosabb szervének, az egyesület tisztviselőit joga van az eléje terjesztett jegyzéktől függetlenül megválasztani és semmi olyan körülmény nem forog fenn, amiből arra lehetne következtetni, hogy az egyébként szabályszerű választáson nagy többséggel — majdnem egyhangúlag — megnyilvánult akaratát egy esetleges uj választáson megváltoztatná. Minthogy azonban hasonló esetek alkalmasak arra, hogy az egyesületet nemes munkájában akadályozzák, ez alkalommal felhívom az egyesület vezetőségét, hogy a jövőben az alapszabályok idevonatkozó rendelkezéseihez a legszigorúbban alkalmazkodjék, vagy pedig, amennyiben az alapszabályoknak lényegtelen, formai rendelkezéseit szükségtelennek tartaná, az alapszabályok megfelelő módosítására tegyen a közgyűlésnek előterjesztést. Bárczy István polgármester.* Nagyon örülök annak, hogy a polgármester ur, ki a közművelődési intézetek legalajiosabb ismerője, rámutatott arra, hogy a mai tuldrága nyomdai viszonyok közt milyen áldozatokba kerül egy 50.000 tagból álló egyesületnek az összehívása, különösen pedig azért, mert Nagy Emil megengedhetőnek tartotta azt, hogy a közgyűlés megsemmisíttessék, de az uj közgyűlés összehívására szükséges költséget előlegezni elmulasztotta. Gróf Zichy János, mintha semmi sem történt volna a közgyűlésen, tovább gyakorolta elnöki jogait. Kértük írásban a kormányzótanács egybehivását, de ezt megtagadta. Midőn a Bárczy-féle határozat megérkezett, kénytelen voltam magam összehívni a kormányzótanács ülését, mert gróf Batthyány Lajos, az uj elnök, akiről nem tudtam, hogy gróf Zichy Jánosnak közeli rokona, az elnöki funkeziókat a végső döntésig gyakorolni nem kívánta. A kormányzótanácsi ülésen meghívásomra • 27 kormányzótanácsi tag jelent meg : államtitkárok, ministeri tanácsosok, egyetemi tanárok, jogtudósok, földbirtokosok, megjelent gróf Batthyány Lajos is, aki beszédében, melyben megindokolta, miért nem vállalja el a tanácskozás vezetését, kijelentette, hogy tulaj-