Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-691

691. országos ülés 1917 január 31-én, szerdán. 503 bében, ahelyett hogy már a pozsonyi nyilt bizal­matlansággal övezetten átengedte volna a teret másnak, az elnökségre nála alkalmasabbnak, mintha semmisem történt -volna, tovább folytatta erőszakos cselekedeteit. így szemben az alapsza­bályok 23. §-ával, amely azt mondja, hogy: (ol­vassa) »Az egyesület értékeinek és pénzkészletei­nek őr-zését és kezelését a jelen alapszabályok jóváhagyásától kezdje a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete díjtalanul vállalván el teljesiteni, e viszony mindaddig, mig az intézet e szolgálatot végezni hajlandó, csupán az alapszabályok módo­sításával változtatható meg«, az egyesület vagyo­nának egy részét, közel 260.000 K-t a saját sza­kállára a Hungária-banknál helyezte el, annál a kezdő pénzintézetnél, amely kifejezetten klerikális izzel indult és amelynek igazgatója az ő sógora : gróf Zichy Géza Lipót. Az egyesület vagyona felett még akkor sem volna joga az elnöknek, gróf Zichy Jánosnak ily autokrata módon intéz­kedni, ha ennek a vagyonnak nagy részét ő, vagy családja szolgáltatta volna, holott gróf Zichy János, a 30.000 holdnak ura mindössze 100 K-val járult az egyesület vagyonához akkor, mikor a pozsonyi közgyűlésen már szemére hánytam, hogy elnök létére nem is tagja még az egyesületnek ; tehát csakis figyelmeztetés után, elnökségének ötödik évében tartotta szükségesnek pártoló tagsági diját végre kiegyenlíteni. Ezt a vagyont majdnem kizárólag kis embe­rek adták össze. Nem engedte meg az elnök ur, ismételt figyelmeztetés és kérés ellenére sem. hogy az alapszabály szerint megválasztandó elnöknő és női választmány megválasztassék és ma sincs meg ez a felette fontos szerve az egyesületnek, már pedig természetes, hogy minden humánus in­tézménynek értékelnie, nagyra kell becsülnie és fel kell használnia ezeket a tényezőket. De itt hiába volt minden kérés, nem lehetett meggyőzni az elnök urat a nők hasznáról ezen a téren. Az egyesületnek választmányát az alap­szabály szerinti ülésekre nem hivta össze, mindent elnökileg. intézett el még akkor is, amikor már nem volt elnök. Ennek tetejében mint a katholikus szövetség elnöke jónak látta egy oly felhívást saját személyé­ben aláírva kibocsátani, amelyben a katholikus társadalmat arra kéri fel, hogy — bár szép, hasz­nos, mindenféle más gyermekvédelmi intézmény is, —- de mégis pártolni és belépni csak a katho­likus gyermekvédelmi intézményekbe lehet, kell és illik. T. ház ! Egy országos egyletnek elnöke, amely egyesületnek ezer és ezer más vallású tagja is van, ily nyilatkozatot hogy tud kibocsátani ? Ebbe én a magam részéról belenyugodni nem tudok. Ilyen és ehhez hasonló czézári hajlamai érlel­ték meg bennem és igen sokakban az egyesület tagjai közül azt az akaratot, hogy az alapszabály ­szerüleg legközelebb tartandó közgyűlésen gróf Zichy Jánost az egyesület éléről eltávolítsuk. (Mozgás.) Tavaly, Julius 30-án, volt Budapesten a vá­lasztó közgyűlés a vármegye székházának nagy­termében, ahol mint jegyzőkönyvhitelesitők dr. Bartók Géza min. tanácsos, a belügyminister képviselője, dr. Förster Gyula valóságos belső titkos tanácsos és Koller Sándor udvari tanácsos szerepi'ltek. A napirenden a három évenként megejtendő elnökválasztás volt. Fölállott az elnök megbízottja, Lőrinczy György kii', tanácsos és tett indítványt és írásban adott be egy listát, hogy ezek és ezek választassanak meg. Ezzel szemben 110 egyleti tag névszerinti szavazást kért és más listát adott be. A szavazás annak rendje-módja szerint meg­történt és 110 igazolt szavazattal, gróf Zichy János 2 szavazatával szemben ugy döntött a közgyűlés, hogy gróf Zichy Jánost az elnökségből kibuktatta és helyette megválaszttatta gróf Batthyány Lajos v. b. t. tanácsost, a ki humanitárius mozgalmaink egyik legkiválóbb tagja. Gróf Zichy János e kitüntető bizalom meg­nyilvánulása után nem látta jónak félreállani, hanem egyszerűen a közgyűlés után előállott a pozsonyi védő udvari tanácsos Nagy Emil ügyvéd, aki athléta ereje daczára, mint fölmentett szol­gálja a nemzet háborúját, (Derültség a jobboldalon.) akit gróf Zichy János egészen alapszabályellenesen elnökhelyettesnek tett meg és megfelebbezte a közgyűlést, amelyen jelen sem volt, azon a czimen, hogy előzőleg kormányzó tanácsülés nem tartatott. Hát persze, hogy nem tartatott, mert gróf Zichy János az elnök, nem tartatott kormánj^zó tanácsi ülést. Hát ha alapszabályelleues volt ez a dolog, akkor megint gróf Zichy János volt az oka. Tény, hogy az alapszabályokban benne van, hogy a választandó tagot a kormányzó tanács jelöli ki, minthogy ez a kormányzó tanács az ülést nem tartotta meg, gróf Zichy János ezzel ismét csak ő sértette meg az alapszabályokat. Beadott ellen­ben egy elnöki listát, amelyen magamagát és ba­rátait ajánlotta megválasztandóknak. Minthogy azonban a közgyűlés választ és nem a kezébe adott listát köteles elfogadni, hanem azt választja, aki jól esik neki, természetes, hogy a közgyűlés meg is választotta azokat, akiket bizalmával meg­tisztelt. Hiszen különben a régi elnöknek és a le­lépő tanácstagoknak kellene mindig megválasz­tatniok, ha a közgyűlés nem választhatná meg azt, akit akar. De dr. Nagy Emil jónak látta a mai súlyos időkben sokkal súlyosabb argumentumokat fel­vonultatni, amiért a gyermekszanatórium-egylet közgyűlése, amelyen ő Zichy Jánossal együtt ki­bukott, azt mondván, hogy megsemmisítendő a közgyűlés azért, mert én 50—60 polgárt hoztam a közgyűlésre és a polgárok, a parasztok, merész­kedtek szavazni a közgyűlésen. T. képviselőház ! Amikor valaki akármilyen mágnásnak is adlátusa, jogtanácsosa, fiskálisa

Next

/
Thumbnails
Contents