Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-691

49(1 OÖl. országos ülés 1911 Mezőssy Béla : A t. ministerelnök urnak ezt a közbeszólását köszönettel tudomásul veszem, vagyis akkor ugy foghatom fel, kogy a t. minister ur részéről előterjesztett lista teljességééit a poli­tikai felelősséget ő és a közös hadügyminister ur együttesen viselik (Ugy van! bal)'elől) Rakovszky István : Ez a konzekvenczia. Mezőssy Béla : Mert ha ez igy van, akkor ter­mészetesen ennek a kérdésnek minden további fejtegetése és feszegetése részemről felesleges, (Helyeslés balfelől) és ezt a felvilágosítást ilyen ér­telemben tudomásul veszem. Ha azonban erre már kitértem, méltóztassék megengedni, ha a t. ministerelnök ur által előter­jesztett listának indokolása ellen is bizonyos aggá­lyokat leszek bátor itt a t. képviselőház szives figyelmébe ajánlani. (Halljuk ! Halljuk I balfelöl) En tudom azt, hogy ezek a dolgok illetékes birájuk, az összeférhetlenségi zsűri előtt állanak (Fel­kiáltások balfelől: Az összeférhetlenségi állandó bizottság előtt!) Az összeférhetlenségi állandó bizottság és a zsűri előtt állanak, mind a kettő előtt. Távol áll tőlem, hogy én ennek az Ítéletnek bármiféle kritikai megjegyzéssel is prejudikálni akarjak. De épen azért, mert ezt a tárgyilagossá­gomat az Ítélet előtt meg akarom óvni, sajnálom, hogy a t. ministerelnök ur azt a szellemes disz­tinkcziót »ajánlók« és »érdeklődők» megtenni jó­nak látta. (Igaz l ügy van! balfelől.) Sajnálom, mert hiszen csak történelmi tényt állapitok meg, midőn hivatkozom arra, hogy ugy az állandó összeférhetlenségi bizottságnak, mint a zsűrinek a múltban az összeférhetlenségi ügyekben való felfogása nem nevezhető valamely túlzottan szi­gorú álláspontnak. Hogyha már most a t. minis­terelnök ur azzal a nagy tekintélyi jel, amelylyel ő pártjában rendelkezik, előrebocsátja azt, hogy ő az összeférhetlenségi törvény egyes rendelkezéseit rosszaknak tartja, azonban, amig az törvény, azt természetesen megtartani akarja, hogyha a t. ministerelnök ur már az érdeklődő és ajánló kép­viselők között egy bizonyos ilyen erkölcsi disz­tinkcziót előzetesen megtesz, engedelmet kérek, akkor nagyon is erős és markáns egyéniségeknek kell lenniök azoknak, akik ebben az összeférhet­lenségi állandó bizottságban ezeket a kérdéseket döntésre érlelik, hogy ezen kvázi már prejudicziu­mot képező véleményekkel szemben egyszerűen a tárgyilagos biró szerepét viseljék. Falcione Árpád : Sorsolás és zsűri dönt ! Mezőssy Béla : Méltóztassék csak egy kicsit meghallgatni. A zsűri afelett ítélkezik (Halljuk! Halljuk!) és azon kérdésekben dönthet csak, amit az összeférhetlenségi állandó bizottság elébe terjeszt. Falcione Árpád : Amit oda kell utasítani! Mezőssy Béla : T. képviselőtársam talán ezt a felfogásomat szokatlannak találja, pedig ez semmi egyéb, mint az önök által elfogadott ház­szabály, amely a régi házszabályokban ugyanígy volt. Ez házszabály. (Helyeslés balfelől.) Épen ma január 3l-én, szerdán. olvastam »Az Ujság«-ban, amely a kormánjdioü meglehetősen közel áil, hogy az állandó összefér­hetlenségi bizottságnak egy tagja azt a jogos és általam is teljesen méltányolt aggodalmat veti fel, hogy miután az összeférhetlenségi bejelenté­seket legnagyobb részben maguk az érdekelt képviselők tették, tették pedig olyan formában, amelynél fogva az összeférhetlenséget kimondani nagyon nehéz, (Igaz ! Ugy van ! balfelől. Zaj és ellenmondások jobbfelól.) a házszabályoknak ezen hiányos struktúrájánál fogva ebből az a malőrös eset következhetik be, hogy én pl. zsűri-tag va­gyok és a feltett kérdések struktúrájánál fogva kénytelen vagyok az összeférhetlenséget a kérdé­sekre nem konstatálni, holott érdemben az össze­férhetlenség plauzibilis voltáról meg vagyok győ­ződve. (Igaz .' Ugy van I balfelől. Zaj jobbfelól.) Ha t. képviselőtársam meggyőz arról, hogy én ebben a tekintetben helytelenül fogom fel akár a házszabályokat, akár az összeférhetetlenségi zsűri előtt való eljárást, én ebben a tekintetben kész­séggel kapható vagyok. Dé nem ez a lényeg és nem is ezért hoztam fel azt a kérdést, hanem azért, mert a t. ministerelnök ur éppen ezekre a szempontokra való tekintettel ugy állította be a kérdést, hogy mi ellenzék innen, ezekről a padokról való képviselőtársaim, vállaljuk a vádló szerepét. Darvai Fülöp : Nem mint vádló, hanem mint bejelentő ! Mezőssy Béla : Nem tudom, egyik vagy másik képviselőtársain hajlandó-e ezt a szerepet vál­lalni ; én részemről nem vagyok hajlandó (Helyes­lés balfelől. Felkiáltások : Nem kérünk belőle !) azért, mert hiszen nekünk nincsenek rendelkezé­sünkre azok az eszközök, amelyek igénybevételével kontradiktórius eljárást lefolytatni lehet. (Igaz I Ugy van! balfelöl. Zaj jobbfelöl.) Pál Alfréd: Vádolni más, mint gyanusitani ! Mezőssy Béla : Meg különben is, ha valakinek lehet bizonyítékokat beszereznie akármilyen ügy­ben, az sohasem az ellenzék, hanem mindig a t. kormány. (Igaz! Ugy van! a bál és a szélsőbal­oldalon ) Hiszen nekünk bármiféle megkeresé­sünkre, kérésünkre, informácziónkra a hivatalos titok súlya alatt kell, hogy megtagadják a választ. B. Madarassy-Beck Gyula : Eskü alatti tanú­kihallgatás ! Mezőssy Béla.' Ez Vonatkozhatik olyan ese­tekre, ahol az illető tisztviselőket már a hivatalos titok megtartásának kötelessége alól a kormány előzetesen felmentette. T. képviselőtársam pl, nagyon erősen kimondta azt, amire én alludálni nem akartam. Minekünk nem czélunk és nem ked­vünk épen az ország nagy érdekeire való tekin­tettel ilyen nagyszabású pereket vagy botrányo­kat csinálni. Pál Alfréd : No no, a kis ártatlan ! (Derültség jobbfelól. Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk !) Mezőssy Béla: Mi egyszerűen azt akar­juk, hogy ezekben a kérdésekben lásson tisz­tán az ország. Egy nagyon erős ellenzéki or­gánumban, a néppárt orgánumában találom

Next

/
Thumbnails
Contents