Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-691

691, országos ülés 1917 január 31-én, szerdán. 459 fejlődő nemzetnek, élő, fejlődő jogra van szükségünk. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Inkább egy hatalmas tölgyhöz hasonlítanám a jog szervezetét, amely, amennyire kiterjeszti ágait jobbra is és balra is és felfelé, ép oly mértékben terjeszti ki gyökereit jobbra is, b^lra is, lefelé is, hogy a fejlődő szervezetnek minél több táplálékot hozhasson és igy kell a jogalkotásnak, a törvényhozásnak is, hogy felfelé és lefelé fejlődhessék, minél mélyebben leboesátania gyökereit magába a népbe, a nép kívánságaiba, bajaiba hogy nagy, élő szervezetként alkottassa meg a nép jólétét és a haza erősségét. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebből a szempontból nem tudok barátja lenni annak, hogy felesleges felhatalmazásokkal öregbítsük a ministeriumnak, a kormányzatnak hatalmát, omnipotencziáját, hogy ugy fejezzem ki magamat, amely amúgy is túltengő — nagyon jól jegyezte meg t. képviselőtársam. Nem vagyunk oly körülmények közt, hála Istennek, mintha Hannibál ante portás volna és diktatúrára lenne szükségünk, hanem amint derék testvéreink megvédelmezik a hazát, a hazának határait, ugy kell nekünk, akik itt vagyunk, törekednünk arra, hogy a magyar nép, a magyar nemzet javára minél több és a mai körülmények közt minél szocziálisabb törvényeket alkossunk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ne mondják azt, hogy a mostani körülmények olyanok, hogy a törvények bizonyos ideiglenes karakterűek. Hiszen a törvények mindig csak ideiglenes karakterűek, a dolgok változnak és változnak gyorsított tempóban a viszonyok a háború ideje alatt, de épen azért a törvényhozásnak is mindig résen kell lennie, hogy e változó,gyorsított tempóban a változó körülményekhez képest is a törvényhozás is gyorsított tempóban haladjon előre. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elismerem, amit a t. minister ur mond és a bizottságok is mondanak, hogy a jelenlegi körülmények között közigazgatási szerveink nem dolgozhatnak kellőleg gyors tempóban. Béke idején sem hallottunk arra vonatkozólag panaszokat, mintha túlságosan gyorsan intéznénk el a dolgokat. En elismerem, hogy bizonyos sürgetés nagyon is szükséges béke idején (Igaz ! Ugy van ! bálfelől.) és szükséges még inkább a mostani körülmények között, de ennek a sürgetésnek nem szabad olyan határozatlan vonásokban kifejezést nyerni, amint ez a javaslatnak 1. §-ában történik, amikor senki sem tudja, hogy tulaj donképen hova és kire hat az vissza. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A t. minister ur a múlt alkalommal kifejtette azt a nézetét és ő maga is hozzátette, hogy reméli, hogy ezzel az ellenzék aggodalmait sikerült némileg eloszlatni. Magam is hozzátehetem, hogy csak némileg, de itt nem némileges, hanem teljes eloszlatásra van szükség, (Igaz ! Ügy van ! a baloldalon.) mert hogyha a minister ur kénytelen volt egy órán át magyarázni az ő intenczióit, ez legalább is annak a jele, hogy ez a javaslat rendkívül homályos. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Mi bizony most sem látunk világosan, már pedig az a törekvésünk, hogy ez a törvény világos alakban jelenjék meg, amely minden aggodalmat képes eloszlatni, (Helyeslés bálfelől.) és a mi bizonyítéka lesz annak, hogy ebben a házban mi is teljesítettük kötelességünket. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szükséges tehát az, hogy mi a törvényhozás további lefolyásában is sürgessük a szocziális igények teljesítését (Helyeslés bálfelől.) és törekedjünk arra, hogy a jogalkotás igazán olyan legyen, mely a szocziális jog követelményeinek megfelel, mert részben a háborús körülmények is hozhatják azt létre, de másrészt van abban valami túlzás is, hogy ha a mostani körülmények között az amúgy is nagyon csonka és elcsenevészesedett egyesületi és gyülekezési jog semmikép sem juthat nálunk kifejezésre. (Igaz ! Ugy van I a baloldalon.) Látjuk, hogy más országokban, Angliában, hol a közvélemény mindig kifejezésre tudott jutni, nyilvános helyeken ma is tudnak beszélni, sőt még a békéről is beszélhetnek, legfeljebb az történik egyik-másik szónokkal, hogy kissé eldöngetik, de azért az ő polgári szabadságának ezen a téren is nyíltan adhat kifejezést. Nem tudom megérteni, hogy az, ami nálunk a 48-as törvényekből, mint elvi kijelentése az egyesülési és gyülekezési jognak eddig megmaradt, azóta nemcsak tovább fejlődni nem tudott, hanem azt még visszafejlesztették és nagyon is lehet félni attól, hogy a háború alatt olyan szépen hozzászokunk az abszolutisztikus kormányzathoz, hogy Metternich is megirigyli azokat az állapotokat, melyek jelenleg Magyarországon vannak. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezek az egyesületi törekvések semmiképen sem indokolják azt, hogy azoknak minden tekintetben gátot vessenek. Épen most oly gyorsan változnak a viszonyok, a társadalmi állapotok, hogy ez kívánatossá teszi, hogy uj meg uj alakular tok keletkezzenek és a társadalom és a törvényhozás szoros összeköttetésben maradjanak. (Helyeslés bálfelől.) Igazán nem tudom felfogni, hogy miért kellett — hogy csak egy példát idézzek — betiltani a feministák gyülekezetét, nyilvános előadásait, amelyekben tisztán társadalmi dolgokkal akartak foglalkozni. Az általuk kiadott, de el nem mondott értekezések sorozata mutatja, hogy komolyan vették dolgukat és semmiféle állambontó ügyekkel nem akartak foglalkozni. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Igaz, hogy egyszer megengedték maguknak azt is, hegy egy nyilvános ülésen a békéről beszéljenek, de vájjon ez oly vészes dolog-e % Hiszen a mi harczosaink azért küzdenek, hogy béke legyen, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) hegy meglegyen egyszer Európában az az egyensúly, amelyet, sajnos, leginkább diplomatáink hanyagsága miatt a közös megértés alapján nem tudtunk elérni. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem azt akarták ők, hogy a mi testvéreink, kik odakinn vannak a lövészárokban, dobják félre a fegyvert, hanem azt kívánták, hogy 58* '