Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-691

458 691. országos ülés 1917 január 31-én, szerdán. venni arról, hogy a Parczellázó Bank azon igazgatósági tagjai, akik egyszersmind országos képviselők, önmaguk ellen összeférhetlenségi bejelentést tettek. Tekintettel az igazgatóságnak állandó egyhangú szolidáris voltára, magam ellen ugyanezen czimen összeférhetlenségi bejelentést teszek. Méltóztassék azonban megengedni, hogy véleményemet ezen összeférhetlenségi bejelentés kapcsán e kérdésben előtérj eszszem. (Halljuk ! Halljuk !) Az összeférhetlenségi törvény alapján a képviselő önmaga ellen összeférhetienséget jelenthet be. Ennek a rendelkezésnek a czélja az, hogy a kéjjviselő tudja, hogy ha valamely intézetnél, amelynél ő igazgatósági tagképen szerepel, vagy amelylyel ő valamely jogiigyletet személyesen köt. oly momentumok merültek fel, amelyek rá nézve az összeférhetlenséget megállajaitják, akkor a képviselőnek kötelessége a bejelentést megtenni. A második eset akkor állhat elő, midőn a képviselő nem tudja, de kétsége lehet aziránt, vájjon összeférhetlenségről szó lehet-e vagy sem. Ezek egyike alá sem rubrikázható a jelen eset, mert pozitiv tudomásom van róla, hogy összeférhetlenségi eset fenn nem forog, mert 1915 elején, a háború legelején az igazgatóság épen e czélból összehivatott és megállapítottuk az eddigi összes üzleteket és utasítást adtunk a vezérigazgatónak, hogy semmiféle olyan üzletet ne kezdhessen és ne köthessen, amely a képviselő-igazgatósági tagokra nézve összeférhetlenséget involválna. Nem is történt ez ellen semmi. Szó volt azonban arról, amint hallottam, hogy talán oly részvénytársaságok ügykörében, amelyek részvényei a Parczellázóbank tárczájában vannak, kötöttek összeférhetlen üzleteket, erre nézve is kiterjedt figyelmem, és mindazon affiliált üzletek részvénymennyiségét számbavettük és megállapítottuk, hogy olyan részvénytársaságnál nem vagyunk érdekelve, amely bármelyikünkre nézve inkompatibilitást involválna. Ennek daczára, minthogy képviselő nem tűrheti, hogy neve egy fel nem derített inkompatibilitási kérdés czimén forgalomba jöjjön, kénytelen vagyok és elfogadom azt az álláspontot, amelyet többi képviselőtársam magáévá tett és az összeférhetlenségi törvény 7. §-a czimén magam ellen összeférhetlenséget jelentek be. Elnök: A képviselő ur által önmaga eUen tett összeférhetlenségi bejelentést a házszabályok 146. §-a értelmében az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz utasítom. Következik a napirend első pontja : A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916 : IV. t.-oz. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1339, 1348) tárgyalásának folytatása. Ki a következő szónok ? Szepesházy Imre jegyző: Giesswein Sándor! Giesswein Sándor: T. ház ! (Halljuk! Halljuk !) A szőnyegen forgó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával itt a házban több szakszerű előadást, így mernéin magam kifejezni, volt szerencsénk hallani, részben a törvényjavaslat szocziális jelentőségéről, részben pedig a törvényjavaslatot jogászi szempontból fejtegették. Az előttem szólt t. képviselőtársam épen jogászi szempontból fejtegette a törvényjavaslatot és azért mintegy a következetesség hozza magával, hogy most megint a törvényjavaslat szocziális következményeiről legyen szó. Ebből a szempontból akarok én a törvényjavaslathoz hozzászólni, hozzátévén egyszersmind azt is, hogy én különösen ki akarok terjeszkedni arra az ugy itt a házban, mint a házon kivül is többször emlegetett ellenvetésre, hogy a ministeri hatáskör kiterjesztésére azért van mind nagyobb és nagyobb mértékben szükség, meTt mi itt a házban nem rendelkezünk azzal a lelkinyugalomma], amely törvényjavaslatok elkészítéséhez szükséges. E felfogás ellen határozottan állást kell foglalnunk, mert azt hiszem, a ház ismételten is tanújelét adta annak, hogy akkor, amikor komoly dolgokról van szó, teljes nyugalommal is tudjuk azokat letárgyalni (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ha néha-néha bizonyos temperamentum is nyilatkozik meg, annak is mindig megvan a maga oka. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem kell panaszkodni arra, hogy ez a ház nem birna a jelen nehéz körülmények közt is kellő körültekintéssel, ellenkezőleg, hisz épen ez a mostani vita is azt bizonyítja, hogy mindinkább kezd elterjedni a házban magában a szocziális felfogás. Kun Béla: Csak az ellenzék részéről! Giesswein Sándor : Az ellenzék részéről. Igenis mi vagyunk azok, akik a szocziális felfogást behoztuk a házba és örömmel tapasztaltuk, hogy nemcsak itt a házban, hanem a kívülálló közvélemény terén is, kezd terjedni ez a felfogás, minta jövő nagy

T problémájának nagy előárnyéka. Kun Béla : Csak a munkapárt marad néma ! Giesswein Sándor : Azért e mostani körülmények nem olyanok, amelyek azt indokolnák, hogy e házban minél kevesebbet tárgyaljunk, ellenkezőleg, a mostani körülmények azt parancsolják, hogy minél tovább haladjunk előre a szocziális törvényhozás terén és erre való rátermettségünket igenis igazolni akarjuk a haza és a világ előtt. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Epén azért szükséges, hogy minél nagyobb kontaktus legyen a kormányzat és a közvélemény közt. A mai kornak egyik nem üres, de nagyon tartalmas jelszava, a szocziális jog iránt való törekvés, hogy t. i. a törvényhozás legyen szoros kapcsolatban a néppsl magával és a nép igényeit, szükségleteit mindenféle körültekintéssel és alapos tanulmányozással kutassa ki és azoknak megfelelően iparkodjék törvényeket hozni. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Talán már elmúlt az az idő, amikor a jogot, a törvényeknek komplekszumát, egy tiszteletreméltó dómnak tekintették, amelyen lehetőleg nem kell semmit sem változtatni. Bizonyos tekintetben talán megtisztelő ez a hasonlat, de nagyon is sántikál, mert nekünk nem egy holt, befejezett jogra van szükségünk, hanem, mint