Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-690

690. országos ülés 1917 január 26-án, pénteken. .125 ezen a réven tanulmányozzon. Ha tehát nagyon kitoljuk annak létesítését, attól kell tartani, hogy a munkaközvetítés épen abban az időpontban, mikor reá nagy szükség lesz, még nem fogja teljesíthetni a kivánt szolgálatokat. A panaszbizottságokkal, amelyekről az előbb szólottam, kapcsolatba hozhatom azt a kérdést is, hogy helyes korlátok között és helyes irányban vezérelve, arról is kell gondoskodni, hogy a munkásosztály lehetőleg szervezetek utján érvényesülhessen. Vannak nálunk még igen jelentékeny termelési ágak, ahol a munkások egyáltalában nincsenekszervezve, sőt ez a szervezés megakadályoztatik, ami helyes szocziálpolitikai belátás szempontjából vizsgálva, inkább elítélhető, mert itt is azt a félelmet, amely azelőtt a szervezetekkel szemben fennállott, azt hiszem, megczáfolták a tapasztalatok. Ha voltak hibák, ezek is kiküszöbölhetők, ezeket vagy a helytelen felfogás, vagy talán épen a velük szemben követett helytelen bánásmód okozta, ellenben a társadalom szempontjából is sokkal helyesebb és sokkal kívánatosabb, ha azok a szervezetek megalakulnak. Ezeknek a szervezeteknek vezetői belátásos emberek ; tudjuk, hogy a külföldi szakszervezetek élén kiváló szakomberek állanak, akik a dolgokat tökéletesen ismerik. Attól tehát nem kell félni. Nem mondom, hogy ennek okvetlenül a legrövidebb idő alatt be kell következnie, de nem volna • helyes akadályokat gördíteni ott, ahol különösen szükség mutatkozik és ahol a szervezet hiánya az intézmény létérdekeinek kielégítését nagyon akadályozza. Ez az elv egyáltalában már a panasz-bizottságban is némileg érvényre jut és a békéltető-bizottságok is ennek a törekvésnek felelnek meg. Szem előtt kell tartanunk, hogy a munkásügy terén a legtökéletesebb rendszer az, amelyet mi legjobban alkotmányos rendszernek nevezhetünk. T. i. az az alkotmányos rendszer, amely teljesen a jogok és érdekek méltánylásán alapszik és amely az érdekelt feleknek közreműködése által biztosítja magát. Szóval azt értem konstituczionális rendszer alatt, hogy e fontos kérdések elintézése a munkások hozzájáxiüásával történjék. Ma ettől a rendszertől meglehetősen távol vagyunk. A németek hatalmas lépést tettek efelé a hazafiúi segédszolgálat törvényével kapcsolatban, ameiyet a munkáskörök, bár súlyos terheket ró az osztályra, mégis nagy örömmel fogadtak, inert itt megadatik a kellő biztosíték arra, hogy ez az alkotmányos rendszer lehetőleg érvényre jusson. (Helyeslés.) Már most rátérek röviden azokra a kérdésekre, amelyek a népességi politikával függenek össze. T. i. azok a felszólalások, amelyek itt történtek és amelyek azt hiszem mindenkire mély benyomást tettek, egyetértenek abban, hogy minden téren arról kell gondoskodnunk, hogy a magyar faj megerősíttessék és azokat a_ veszteségeket, amelyeket a háború okozott, mielőbb kiheverje. Hogy az anyaés csecsemőbiztositás erre egyik leghatalmasabb tényező, az semmi kétséget nem szenved. (HelyesKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIII. KÖTET. lés.) Mert a népességi politika terén kétféle törekvés érvényesülhet. Az a törekvés, amely erre bizonyos eszközök által, bizonyos benefieziumok által akar hatni, hogy t. i. a népesség szaporodjék, vagy arra akar hatni, hogy a létező népesség elsősorban megfelelőjólétben, erkölcsi habitusban megerősíttessék. Én ennek az utóbbi eljárásnak adok előnyt és épen ezért az anya- és csecsemőbiztositásra rendkívüli súlyt fektetek. Ami a másik irányt illeti, jóformán végig a történelmen minden országban voltak erre vonatkozó kísérletek, ezek a mesterséges eszközök azonban nem értek el sikert. Több sikerrel járt a létező emberanyag kímélése. Egy híres német statisztikus fejtegetései szerint a produktív kört kell erősíteni és annak erejét kell kihasználni. A gyermekkort nem szabad kizsarolni, az aggkort pedig nem szabad megfosztani az őt megillető nyugalomtól. Szükséges azonban, hogy a férfikor, amelyben a népesség a legnagyobb fizikai és erkölcsi erőt tudja kifejteni, teljesen kihasználtassák a nemzet érdekében. Azért én az erre irányuló intézkedéseknek nagy jelentőséget tulajdonitok. Egy angol statisztikus megjegyzései közt, amelyeket a halandóságra vonatkozólag tett, felemlíti, hogy Angliában a halandóság tekintetében a legkedvezőbb viszonyok az angol pap>ok között vannak. Ezt azzal a három körülménynyel hozza összefüggésbe, hogy náluk megvan az erkölcsi alap, megvan az értelmiségi alap és harmadszor a nagyobb jólét is. Ez az a három tényező, amelylyel legtöbbet érhetünk el. Arra kell törekednünk, hogy a népesség jólétét emeljük, hogy erkölcsi állapotát, intelligencziáját fokozzuk. Tehát nem direkte kell a betegségre hatni, hanem indirekté, ugy, mint az orvos, aki nem a szimptomát, a lázat, gyógyítja, hanem azokat az okokat, amelyek a lázat előidézik. Nekünk is közvetett utón kell törekednünk, hogy az embernek erőt és egészséget adjunk és így azután maguktól fognak kifejlődni mindazok a jótékony eredmények, amelyek a népességi politika méhében máris mutatkoznak, Ebből következik az is, hegy a gyermek munkaerejét kímélni kell. A gyermekmunkára vonatkozólag már folytattunk itt vitát, mikor Hieronymi Károly ült a kereskedelmi kormányzat helyén és akkor a kormánypárt is egyhangúlag elfogadta azt a propozicziót, hogy mielőbb törvényjavaslatot kell benyújtani a gyermekmunkára vonatkozólag. Ma már 1917-ben vagyunk és ezt a törvényjavaslatot még a magyar parlament nem látta, már pedig ez nemcsak erkölcsi szempontból, nemcsak a jövő nemzedékek szellemi fejlődése szempontjából, de a népességi politika szempontjából is nagy fontossággal bir, (Helyeslés baljelöl.) mert az a szervezet, amely nagyon korán igénybe vétetik, életképességében ne m lehet olyan erős és ennek következtében a súlyos munka elvégzése egyik tényezője annak, hogy nálunk az átlagos élettartam nagyon alacsony. Ezeket a megjegyzéseimet — mert tulaj donképen csak rövid megjegyzéseket akartam a törvényjavaslatra vonatkozólag tenni és állásponto54