Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-689

január 2ő~én, csütörtökön. 378 689. országos ülés 1917 .; zásunk oly keretekben mozog, amely mondhatni a legszerényebb méreteket sem haladja meg. Ezeket kívántam egészen őszintén feltárni és kérem az inkompatibilitási bejelentést az emiitett szakasz alapján magamra nézve tudomásul venni és az összeférhetlenségi bizottsághoz utasitani. Ugyanazzal a kérelemmel teszem ezt, amelyet Szterényi József t. képviselőtársam intézett, hogy lehetőleg soron kivül méltóztassék a bizottságnak ezt az ügyet elővennie és tárgyalásra előkészíteni. Ezt voltam bátor előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! A Nagy Ferencz képviselő ur által önmagával szemben tett összeférhetlenségi bejelentést a házszabályok 146. §-a alapján vita és házhatározat nélkül az összeférhetlenség állandó bizottságához utasítom. (Helyeslés.) B. Nladarassy-Beck Gyula: T. ház! összeférhetlenségi bejelentést kívánok tenni. (Halljuk !) Elnök : Báró Madarassy-Beck Gyula képviselő ur összeférhetlenségi bejelentést láván tenni. B. Nladarassy-Beck Gyula : T. képviselőház ! Ugyanazon indokok alapján, amelyek Nagy Ferencz t. képviselőtársamat az imént arra késztették, hogy önmaga ellen, a Telepítő és parczellázó bankban viselt elnöki tisztéből kifolyólag összeférhetlenségi bejelentést tegyen, — minthogy a házszabályok 138. §-a alapján a bejelentés több képviselőre nézve kumulative nem történhetik és minthogy magam részéről ugyanazon határozottsággal kell követelnem azt, hogy ezen intézetnek több ízben szellőztetett állítólagos összef értetlen sége a legalaposabban és lehető leggyorsabban tisztáztassék, (Helyeslés.) — van szerencsém magam ellen, mint a Telepítő és parczellázó bank igazgatósági tagja ellen az 1901. évi XXIV. összeférhetlenségi t.-cz. 7. §-a alapján összeférhetlenségi bejelentést tenni, csatlakozván Nagy Ferencz t. képviselőtársam azon kéréséhez, hogy ez az ügy a lehető legsürgősebben és minden irányban a legalaposabban megvilágittassék. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A báró Madarassy-Beck Gyula képviselő ur által önmagával szemben tett ez összeférhetlenségi bejelentést a házszabályok 146. §-a értelmében vita és házhatározat nélkül az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz utasítom. Barta Ödön t. képviselő ur szintén összeférhetlenségi bejelentést kíván tenni. (Halljuk !) Barta Ödön : T. ház ! Amint már Nagy Ferencz t. képviselőtársam bejelentéséből méltóztatott haliam, ami különben nem nóvum, a Magyar telepítő és parczellázó bank részvénytársaságnak megalapítása óta én is igazgatósági tagja vagyok. Amennyiben a Magyar telepítő és parczellázó bank részvénytársaság üzleti kezelésében összeférhetlenségi momentum forog fenn, azok engem is, mint az igazgatóság egyik tagját, érintenek és igy nem hagyhatom ezt a kérdést egyetlen perczig sem függőben. Ugyanazon okok alapján, amelyek arra indítanak minden képviselőt, ha a neve igy szóba kerül, hogy az ügy tisztázását sürgesse, van szerencsém a magam részéről is megtenni az összeférhetlenségi bejelentést a magam ügyére vonatkozólag, az 1901. évi XXIV. •t.-cz. 7. §-a és a házszabályok 138. §-a alapján és tisztelettel kérem az elnök urat, hogy e bejelentést az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz a kellő eljárás végett utasitani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: T. ház ! Barta Ödön képviselő urnak az imént önmagával szemben tett összeférhetlenségi bejelentését a házszabályok 146. §-a alapján vita és házhatározat nélkül az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz utasítom. Következik a napirend tárgyalása, annak első pontja: A vasúti hadiadóról és a szállitási okiratok — fuvarlevelek, felvéteü elismervények, rakj egyek — bélyegilletékének felemeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 1342, 1352) harmadszori olvasása. Kérem Szász Pál jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szász Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház a vasúti hadiadóról és a szállitási okiratok bélyegilletékének felemeléséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja és azt alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldi a főrendiházhoz. Mövetkezik a napirend második pontja, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916 : IV. t.-czikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1339, 1348) tárgyalásának folytatása. Ki van felírva ? Szojka Kálmán jegyző: Hammersberg László ! Hammersberg László: T. ház! Amennyire részletesen, behatóan és szakszerűen világította meg a t. előadó ur a tegnapi napon a javaslat második és harmadik szakaszának rendelkezései által kontemplált intézkedéseket, annyira csalódtam abban a reményben, hogy a t. előadó ur beszéde valami fényt fog deríteni a javaslat 1. §-ára, hogy segíteni fog eloszlatni azt az igazán áttörhetetlennek látszó homályt, amelybe burkolva van ennek a javaslatnak az 1. §-a. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Azt reméltem, hogy meg fogom tudni talán a t. előadó ur beszéde nyomán, ha már magából a szövegből nem sikerül, vájjon van-e ennek a szakasznak egyáltalán valami értelme, vagy pedig semmi sincs, ha pedig van, akkor ez az értelem nem rejt-e magában rendkívül nagy veszedelmeket és a végrehajtás sorázi nem fog-e kisülni, hogy ez valóságos monstrum horrendum immane ingens cui lumen ademtum. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ebben a reményemben csalódtam és nem marad más hátra, minthogy igyekezzem a legminueziózusabb kritikának analízise alá venni ezt a szakaszt, hogy az önmagamnak feladott kérdésekre a választ megadhassam. (Halljuk!) Kiindulok a ministeri indokolásból, melyet az igen t. előadó ur megismételni szives volt, hogy t. i. azon teendők ellátása, melyek a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tárgyazó törvények-