Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-688

3?0 688. országos illés 1917 január 24-én, szerdán. szállítsák, mert ha összekeverik az egészséges burgonyát a rothadttal, akkor az egészséges is megromlik. Nagy hiba volt, hogy az összeírás után sza­badjára eresztették a közönséget, szállíthatott mindenki oda és annyit, ahova és mennyit akart. Vannak városok, amelyek fuvarmegtérites czimén jelentékenyen többet fizethettek burgonyáért, mint amennyire az maximálva volt. Mi követ­kezett ebből ? Hogy a burgonya betódult a váro­sokba, ott beraktározták, és pedig nem meg­felelő módon, ugy hogy, amint az újságokból is olvashattuk, jelentékeny mennyiség kárbaveszett a közönségre nézve. Ha meghagyták volna a gazdá­nak, hogy ő tegye el és esetleg valamivel honorálták volna, arra az esetre, ha egészségesen tudja átadni, akkor ezek a bajok nem fordultak volna elő. Nagy hiba az is, hogy nemcsak a termelők burgonyáját foglalják le, hanem a vásárlókét is. Falun 'sok hivatalnok, kereskedő és más hasonló foglalkozású ember, a kinek magának nem terem, vásárolt burgonyát és most azét is elveszik, pedig ezek nem vettek még annyit sem, amennyi a ministeri rendeletben megengedett fejkvóta. Ha most ennek az egyharmadrészét is elveszik, akkor ezeknek sem marad semmijük. Ehhez a kérdéshez valóban országos érdek fűződik, mert a népnek kell hogy legyen buTgo­nyája. Kérem tehát a minister urat, hogy e bajo­kon minél előbb méltóztassék segíteni. Interpelláczióm a következő (olvassa) ; »Interpelláozió a földmivelésügyi minister úr­hoz. 1. Van-e tudomása a minister urnak, hogy a burgonyatermés összeírását, az október 26-án kelt ministeri rendelet következtében, még 1916 no­vember hó végén, a legtöbb helyen elvégezték, még pedig ugy, hogy nem lett leszámítva a bur­gonya kiszedése óta eladás, fogyasztás, rothadás következtében beállott kevesbedés ? Az összeírás­nál a burgonya lefoglalásáról, zár alá vételéről szó sem volt, tehát a tulajdonosok szabadon ren­delkezhettek vele, eladhatták, étkezésre használ­hatták, etethették ? 2. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az országos élelmezési központ 1916 deozemberében kiadott rekvirálási rendeletében oly horribilis mennyiségű burgonya beszállítását követelte a vármegyei élelmezési központoktól, hogy ezek, hogy ezen rendeletnek csak megközelítőleg eleget tehessenek, kénytelenek voltak a novemberben összeirt mennyiségnek felét, legjobb esetben egy harmadát rekvirálni? Nem vehetik figyelembe az október 26-ikán kiadott ministeri rendeletben foglalt, a gazdák szükségletére meghagyható mennyiséget sem, az összeírás és rekvirálás közti idő alatt, a burgonya természetes megfogyat­kozását ? 3. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy igen sok termelő, vagy csak burgonyavásárló — saját szükségletre — burgonyája ugy elfogyott az összeírás és rekvirálás közti idő alatt, különö­sen az időközben beállott rothadás következtében, hogy csak az egyharmadrész beszolgáltatása után nem maradt semmi a saját szükségletre, vagy csak annyi, mit családja élelmezésére fordít, de vetőmagra, sertésetetésre már nem kerül. 4. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az 1916 deczemberben kiadott rekvirálási rendelet, ugy az őstermelő, mint a másfoglalkozásu nép között milyen ijedelmet, még inkább milyen el­keseredést .okozott s méltán, mert igen soknak nem maradt semmi burgonyája és ezek, mivel lisztet sem fogyaszthatnak a megszokott mennyi­ségben, éheznek, ha pedig marad is egy kevés, azt kénytelenek megenni, vetőmag nem marad, de nemcsak burgonyából nem lesz vetőmag, hanem táplálkozásra kell felhasználni mindenféle más vetőmagot is, ha pedig nem vethetnek, mi lesz jövőre? 5. Van-e tudomása a minister urnak, hogy a rekvirált burgonyát most januárban kénytelenek a tulajdonosok felszedni, ha van zsákjuk felmerni, ha nincs, ömlesztve, szállítani a meghatározott idő­ben, esőben, hóban, fagyban s szállítani még akkor is, ha romlott. 6. Van-e tudomása a minister urnak arról is, hogy a burgonyát most már kevésbbé a termelők­nél a falukban, mint inkább a városokban kellene keresni, mert oda annyit behordták, hogy bizo­nyára feleslegek vannak, ha csak az összehalmo­zás, rossz kezelés folytán el nem rothadt. 7. Ha mindezekről van tudomása, szándéko­zik-e az őstermelő falusi nép nehéz helyzetén oly módon segíteni, hogy az 1916 október 26-iki mi­nisteri rendelet alapján meghagyják a vetőmagot, emberi táplálkozásra fejenként és naponként egy kilót, sertésekre naponként és darabonként egy kilót. Ahonnét pedig már a rekvirált mennyiséget beszállították és hiányt konstatálnak, a minimális szükségletet visszaadják. Továbbá szándékozik-e intézkedni, hogy a rekvirált burgonya szállítása addig, míg az idő erre alkalmas lesz, szüneteljen, mert ha a szállítást a mostani rossz időben folytatják, kétségtelen, a nedvesen, fagyosan, rothadtan szállított burgonya elrontja az egészségeset is s a gazdának nem lesz burgonyája, mert tőle elveszik, de a burgonya­központoknak se lesz, mert ott megrothad.« (He­lyeslés balfdől.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur vála­szolni kivan. (Hall/juh! Halljuk!) B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: T. képviselőház ! Amint méltóztatnak tudni, a rekvirálás kényszereszköz, amelyhez, sajnos, a háború hosszú tartama alatt hozzá kellett nyúl­nunk. Az okos és helyes közgazdasági politika azonban azt követeli, hogy ezzel az eszközzel csak a végső esetben éljünk. Épen ezért a háború első két évében a burgonyára semmi ilyen kényszer­eszköz vagy rekvirálási eljárás alkalmazása nem lett elrendelve. Ez idén azonban burgonyatermé­sünk, sajnos, olyan rossz volt, hogy gondoskod­nunk kellett arról, hogy a városi lakosság se" ma-

Next

/
Thumbnails
Contents