Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-688
3?0 688. országos illés 1917 január 24-én, szerdán. szállítsák, mert ha összekeverik az egészséges burgonyát a rothadttal, akkor az egészséges is megromlik. Nagy hiba volt, hogy az összeírás után szabadjára eresztették a közönséget, szállíthatott mindenki oda és annyit, ahova és mennyit akart. Vannak városok, amelyek fuvarmegtérites czimén jelentékenyen többet fizethettek burgonyáért, mint amennyire az maximálva volt. Mi következett ebből ? Hogy a burgonya betódult a városokba, ott beraktározták, és pedig nem megfelelő módon, ugy hogy, amint az újságokból is olvashattuk, jelentékeny mennyiség kárbaveszett a közönségre nézve. Ha meghagyták volna a gazdának, hogy ő tegye el és esetleg valamivel honorálták volna, arra az esetre, ha egészségesen tudja átadni, akkor ezek a bajok nem fordultak volna elő. Nagy hiba az is, hogy nemcsak a termelők burgonyáját foglalják le, hanem a vásárlókét is. Falun 'sok hivatalnok, kereskedő és más hasonló foglalkozású ember, a kinek magának nem terem, vásárolt burgonyát és most azét is elveszik, pedig ezek nem vettek még annyit sem, amennyi a ministeri rendeletben megengedett fejkvóta. Ha most ennek az egyharmadrészét is elveszik, akkor ezeknek sem marad semmijük. Ehhez a kérdéshez valóban országos érdek fűződik, mert a népnek kell hogy legyen buTgonyája. Kérem tehát a minister urat, hogy e bajokon minél előbb méltóztassék segíteni. Interpelláczióm a következő (olvassa) ; »Interpelláozió a földmivelésügyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a minister urnak, hogy a burgonyatermés összeírását, az október 26-án kelt ministeri rendelet következtében, még 1916 november hó végén, a legtöbb helyen elvégezték, még pedig ugy, hogy nem lett leszámítva a burgonya kiszedése óta eladás, fogyasztás, rothadás következtében beállott kevesbedés ? Az összeírásnál a burgonya lefoglalásáról, zár alá vételéről szó sem volt, tehát a tulajdonosok szabadon rendelkezhettek vele, eladhatták, étkezésre használhatták, etethették ? 2. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az országos élelmezési központ 1916 deozemberében kiadott rekvirálási rendeletében oly horribilis mennyiségű burgonya beszállítását követelte a vármegyei élelmezési központoktól, hogy ezek, hogy ezen rendeletnek csak megközelítőleg eleget tehessenek, kénytelenek voltak a novemberben összeirt mennyiségnek felét, legjobb esetben egy harmadát rekvirálni? Nem vehetik figyelembe az október 26-ikán kiadott ministeri rendeletben foglalt, a gazdák szükségletére meghagyható mennyiséget sem, az összeírás és rekvirálás közti idő alatt, a burgonya természetes megfogyatkozását ? 3. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy igen sok termelő, vagy csak burgonyavásárló — saját szükségletre — burgonyája ugy elfogyott az összeírás és rekvirálás közti idő alatt, különösen az időközben beállott rothadás következtében, hogy csak az egyharmadrész beszolgáltatása után nem maradt semmi a saját szükségletre, vagy csak annyi, mit családja élelmezésére fordít, de vetőmagra, sertésetetésre már nem kerül. 4. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az 1916 deczemberben kiadott rekvirálási rendelet, ugy az őstermelő, mint a másfoglalkozásu nép között milyen ijedelmet, még inkább milyen elkeseredést .okozott s méltán, mert igen soknak nem maradt semmi burgonyája és ezek, mivel lisztet sem fogyaszthatnak a megszokott mennyiségben, éheznek, ha pedig marad is egy kevés, azt kénytelenek megenni, vetőmag nem marad, de nemcsak burgonyából nem lesz vetőmag, hanem táplálkozásra kell felhasználni mindenféle más vetőmagot is, ha pedig nem vethetnek, mi lesz jövőre? 5. Van-e tudomása a minister urnak, hogy a rekvirált burgonyát most januárban kénytelenek a tulajdonosok felszedni, ha van zsákjuk felmerni, ha nincs, ömlesztve, szállítani a meghatározott időben, esőben, hóban, fagyban s szállítani még akkor is, ha romlott. 6. Van-e tudomása a minister urnak arról is, hogy a burgonyát most már kevésbbé a termelőknél a falukban, mint inkább a városokban kellene keresni, mert oda annyit behordták, hogy bizonyára feleslegek vannak, ha csak az összehalmozás, rossz kezelés folytán el nem rothadt. 7. Ha mindezekről van tudomása, szándékozik-e az őstermelő falusi nép nehéz helyzetén oly módon segíteni, hogy az 1916 október 26-iki ministeri rendelet alapján meghagyják a vetőmagot, emberi táplálkozásra fejenként és naponként egy kilót, sertésekre naponként és darabonként egy kilót. Ahonnét pedig már a rekvirált mennyiséget beszállították és hiányt konstatálnak, a minimális szükségletet visszaadják. Továbbá szándékozik-e intézkedni, hogy a rekvirált burgonya szállítása addig, míg az idő erre alkalmas lesz, szüneteljen, mert ha a szállítást a mostani rossz időben folytatják, kétségtelen, a nedvesen, fagyosan, rothadtan szállított burgonya elrontja az egészségeset is s a gazdának nem lesz burgonyája, mert tőle elveszik, de a burgonyaközpontoknak se lesz, mert ott megrothad.« (Helyeslés balfdől.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur válaszolni kivan. (Hall/juh! Halljuk!) B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: T. képviselőház ! Amint méltóztatnak tudni, a rekvirálás kényszereszköz, amelyhez, sajnos, a háború hosszú tartama alatt hozzá kellett nyúlnunk. Az okos és helyes közgazdasági politika azonban azt követeli, hogy ezzel az eszközzel csak a végső esetben éljünk. Épen ezért a háború első két évében a burgonyára semmi ilyen kényszereszköz vagy rekvirálási eljárás alkalmazása nem lett elrendelve. Ez idén azonban burgonyatermésünk, sajnos, olyan rossz volt, hogy gondoskodnunk kellett arról, hogy a városi lakosság se" ma-