Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-688
364 688. országos ülés 1917 január 24-én, szerdán. Ivek a háború alatt anyagi érdekek szempontjából történtek, a ház nyilvánossága elé vitessenek, az állandó összeférhetlenségi bizottság mielőbbi előkészítése után, a ház illetékes fórumának döntése alá kerülhessenek és teljesen, véglegesen tisztáztassanak.« (Hosszantartó helyeslés a ház minden oldalán. Taps és éljenzés a jobboldalon.) Elnök : A ministerelnök ur válaszolni kivan. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn a hozzám intézett két interjDelláozióra válaszolok, felmentve érezhetem magam elvi álláspontom részletesebb kifejtése alól, nemcsak azért, mert hiszen elvi álláspontomat, amely sohasem változott, ismételve volt alkalmam a t. ház előtt kifejezésre juttatni, de azért is, mert hiszen csak a tegnapi napon is gróf Zichy Aladár t. Képviselő ur szives volt álláspontomat jelző korábbi kijelentésemet felolvasni, amelyet a dolog természetéből kifolyólag változatlanul fentartok. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) T. ház ! Mindenki tudja, hogy én a jelenlegi inkompatibilitási törvény számos rendelkezését nem helyeseltem ; nem helyeslem most sem. (Mozgás a bal- és szélsóbaloldalon.) Nézetem szerint oly kettős irányban kellene az inkompatibilitási törvény anyagi részét változtatni, — mert az alaki rész is nagyon rászorul a változtatásra — amely egyfelől a mezőgazdának és az iparosnak lehetővé tegye a képviselőséget akkor is, ha oly üzleti összeköttetésekben áll a kormánynyal, amely az ő mezőgazdasági és ipari vállalatának természetes következménye, (Igaz ! ügy van! a jobboldalon.) másrészről azonban még a mostaninál is sokkal drákóibb rendelkezésekkel igyekezném lehetetlenné tenni minden alkalmi üzletet és minden közvetítést. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Hát, t. ház, ezen elvi álláspontom fentartása mellett, természetes, hogy amig a törvény fennáll, szükségesnek tartom lelkiismeretes és szigorú végrehajtását a törvény oly rendelkezéseinek is, amelyeket egyéni meggyőződésem szerint helyeseknek nem tarthatok, mert a magam részéről is — és ezt minden pártérdek felett álló nagy országos érdeknek tartom — súlyt helyezek arra, hogy az inkompatibilitási kérdés homályt ne vethessen a magyar képviselőház reputácziójára. (Általános, élénk helyeslés.) T. ház! Epén ezért nyugodtan hivatkozhatom rá, hogy minden konkrét esetben, amelyben egyáltalán módom volt állást foglalni, a legszigorúbb álláspontnak adtam kifejezést, (ügy van! a jobboldalon.) Három ily eset fordult elő, amióta ujabban szerencsém, vagy szerencsétlenségem van e helyen lenni. Egy hang (a szélsóbaloldalon): Ugy van, szerencsétlenség. (Mozgás és derültség.) Gr. Tisza István ministerelnök: Amidőn a párthoz tartozó egy-egy képviselő ur (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) oly ügyletben vett részt, amelyet a törvény értelmében inkompatibilisnek kellett tartani, mind a három esetben azt a tanácsot adtam az illető képviselőtársamnak és barátomnak, hogy mondjon le a mandátumról, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal-és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a bal- és a szélsóbaloldalon: Közjegyző lett!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Tisza István ministerelnök: Kérem szépen, a képviselő urak — nem mondom általában, de részben, — abba a hibába esnek, hogy a kompatibilitást a tisztességgel összetévesztik. Lehet valami tisztességes és inkompatibilis, és lehet valami a törvény értelmében kompatibilis és mégsem tisztességes. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Héderváry Lehel: Képviselőnek nem jó, közjegyzőnek jó! Gr. Tisza István ministerelnök: Én, t. ház, ezt a különben is szigorú álláspontomat fokozott mértékben érvényesítettem a háború tartama alatt, mert teljesen egyetértek mindazokkal a kijelentésekkel, melyek szerint ha valaha szükséges a képviselőknek távoltartani magukat mindenféle olyan érintkezéstől az állammal és az állami hatóságokkal, melynek bárminő anyagi érdekszerü jellege van, különösen fontos ez a világháború alatt, mert különösen közelről érdekelné a magyar képviselőház jó hírnevét és reputáczióját, ha a képviselő bármi tekintetben kapcsolatba hozathatnék a háborúval kapcsolatos üzérkedéssel és nyerészkedéssel. (Igaz! Ugy van!) Ebben a tekintetben olyan messze mentem, hogy talán egy vagy két esetben, midőn megkérdezték tőlem t. képviselőtársaim és barátaim, kik mint ügyvédek erre felszólítást nyertek, hogy a háborús szállításokkal kapcsolatos bűnügyekben védelemre vállalkozzanak-e, annak a meggyőződésemnek adtam* kifejezést, hogy sokkal helyesebb dolog, ha azok az ügyvédek, akik,képviselők, az ilyen ügyektől tartózkodnak. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) iakabffy Elemér: Erkölcsi kötelessége az ügyvéd-képviselőnek ilyentől tartózkodni! Rakovszky István: Telekinek nem adott jó tanácsot! Gr. Tisza István ministerelnök: Telekit méltóztatott említeni ? Rakovszky István: Igen! Gr. Tisza István ministerelnök: Teleki József t. barátomnak, kit igen derék fiatalembernek tartok, azt a tanácsot adtam, jó volt-e, nem tudom, de az én meggyőződésemnek az felelt meg, hogy miután nézetem szerint az a hatáskör, amelyben eljárt, az inkompatibilitás fogalma alá esik, vonja le a legmesszebbmenő konzekvencziát és mondjon le a mandátumról. (Zaj és mozgás bal felöl.) Ezért gróf Teleki Józsefet épolyan korrekt úriembernek tartom ma is, mint azelőtt. (Felkiáltások jobb felöl: Az is !) Farkas Pál: Becsületesen dolgozik!