Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-687
2*0 0R7. országos ülés 1917 január 23-án, kedden. pedig a vasutaknak olyan önkezelési szállítmányai, amelyeknél a bevétel természetszerűen úgyis csak könyvelési értékkel bírna, továbbá a kiegyezés tartamára a viszonosság feltételének ideje alatt azon dij tételek, amelyek egyezményileg leköttettek. Végül az ideiglenesnek tekinthető hadi vasutaknál meg van adva a lehetőség arra, hogy a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister egyetértőlég egyáltalában elengedheti a vasúti hadiadók beszedését, amennyiben ezek Ausztriában is hasonló elbírálásban részesülnek. Azt hiszem, ez az intézkedés nem szorul bővebb indokolásra, mert hiszen ezek a hadi vasutak tulaj donképen a háborús ezélok szempontjából építtettek, ideiglenes természetűek és olyan érdekeket szolgálnak, hogy azoknak ujabb nagy megterhelt etése igazán nem lenne indokolt. A törvényjavaslat gondoskodni kíván továbbá arról is, hogy azoknál a vasutaknál, amelyeknek díjszabásai idegen pénznemekben vannak megállapítva, a vasúti hadiadó hozzászámitása mellőzhető legyen. Ez a dolog természetéből folyik, mert hiszen a mi pénznemeink és az idegen jiénznemek között fennálló nagy háborús valutakülönbségből eredő nagyobb érték lehetővé teszi, hogy egyes ilyen idegen pénzértékben fizetendő díjtételeknél ebből a valutakülönbségből fedeztessék az a jövedelem, amelyet a hadiadó kirovása által ezek a vasutak elérnének. Ha tehát ez már úgyis fedezhető a valutakülönbségből, észszerű, hogy ilyen esetekben külön vasúti hadiadó ne vettessék ki. De megengedi a törvényjavaslat a pénzügyministernek még azt is, hogy a legmagasabb díjszabási tételek túllépését is megengedhesse azokban az esetekben, ahol ezt a helyi viszonyok indokolttá teszik. HÓdy Gyula : Próbálja meg valaki! B. Pap Géza előadó: Természetszerűen a törvényjavaslat foglalkozik azután a kivetési módokkal és a jogorvoslatokkal. Ha olyan esetek merülnének fel, hogy egyes vasutak talán sértve érzik magukat jogaikban, a törvényjavaslat megállap ; tja, hogy mely fórumoknál és milyen módon kereshetek ezekben az esetekben a jogorvoslatot. Végül nevezetes intézkedése a törvényjavaslatnak az, amely szintén több oldalról megbeszélés és részben kifogás tárgyát képezte, hogy a Budapest székesfőváros területéről kiinduló villamos üzemű helyi érdekű vasutaknál a hadiadó azok kérésére átalányösszegben lesz megállapítható. Ezek volnának nagyban és egészben megj egyzéseim a törvényjavaslat első fejezetére vonatkozólag. A törvényjavaslat második fejezete szól a szállítási okiratokról és illetékekről. Azok a terhek, amelyek e czimen fogják a vasúti forgalmat igénybevevő közönséget sújtani, a vasúti hadiadóhoz képest j elentékteleneknek mondhatók ; amennyiben e téren az utolsó évtizedekben semmiféle változás nem állott be, ezen évtizedek óta változatlanul érvényben lévő illetékek és díjtételeknek igen mérsékelt és részbeni emeléséről van szó. A törvényjavaslat szerint a fuvarlevelek után eddig szedett 10 fillér, illetőleg a 38 kilométer körzetben szedett 2 fillér helyett uj intézkedések és változások tététnek. Változás és uj intézkedés tétetik abban a formában, hogy jövőben a 10 fillér helyett 1 korona 20 fillér fog vaggonrakományonként vagy legalább 5000 kliogrammnál nagyobb teheráru feladása esetében fizettetni, a 38 kilométer körzetben a 2 filléres dij pedig egyáltalában eltöröltetik. Megjegyzem, hogy ilyen irányú intézkedés Ausztriában már a múlt év végén életbe lépett és hasonló intézkedések vannak a boszniai és herczegovinai viszonylatokban is. A törvényjavaslatnak vannak azután egyes intézkedései, amelyek részben a mai helyzeten könnyitenek, amennyiben a fuvarlevél másodés többi példánya valamint minden másolata, amelyek után eddig illetékeket fizettek, illetékmentes. Megállapitja azután a törvényjavaslat, hogy olyan küldemények után, amelyekre fuvarlevelek nem adatnak ki és illetőleg amelyeknél az árut fuvarlevél nem kiséri, hanem csupán átvételi jegyek, a dij 10 fillérről 20 fillérre emeltetik fel. A külföldről jövő küldeményekre vonatkozólag megállapíttatik, hogy miután a külföldön beszedett vagy esetleg be aiem szedett illetékek ugy sem juthatnak a magyar állam pénztárába, a külföldről jövő ilyen küldemények után az átvevők fizetik azt az 1 korona 20 fillért, illetőleg 30 fillért, amely a belföldi forgalomban fizettetik, hogy ezáltal a magyar államvasutakon befutó és elfuvarozott áruk egyenlő elbírálásban és egyenlő megterheltetésben részesüljenek azokkal az árukkal, amelyek Magyarországon adatnak fel és csak magyar forgalmat futnak be. Méltányos intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy az élelmiszerekre vonatkozólag a pénzügyminister ur azt a kedvezményt nyújthatja, hogy az 1 korona 20 illéres bélyegilletéket közérdekből 30 fillérre mérsékelheti. Ez, azt hiszem, természetszerű következménye annak az elvnek, hogy a közelről lebonyolítandó és a közfogyasztás tárgyait közelebbről érintő forgalom lehetőleg részben mentesittessék ettől az 1 korona 20 fillértől, mert hiszen ezek a szállítmányok kisebb súlyúak és talán az árak szempontjából terhelőbb lenne, ha az 1 korona 20 fillér ebben a vonatkozásban is megállapittatnék. Végül megállapitja a törvényjavaslat azt is, hogy a hadiadó nem terjed ki a postán szállított küldeményekre, továbbá az emberi vagy állati erő által hajtott szállítási eszközökön száüitott árukra, sem periig a tengeri-, tavi- és tutaj-forgalomra. A pénzügyi bizottság a törvényjavaslat 17. §-át részben újból szövegezte és módosította, még j)edig azért, hogy amennyiben ez a törvényjavaslat február 1-éig életbe nem lépne, az egyes vasutak azonban már a felemelt vasúti hadiadót alkalmaznák, a később életbeléptetendő törvény ne vegye figyelembe az újonnan már alkalmazott hadiadót
