Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-687

284 687. országos ülés 1917 január 23-án, kedden. törvényjavaslatot harmadszori olvasásban: igen vagy nem ? (Igen I) A ház a törvényj avaslatot harmadszori olvasásban elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend harmadik pontja, vagyis »A megkoronázott király Ö felsége részére koronázási ajándék felajánlásáról szóló törvényjavaslat* (írom. 1337, 1346) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban: igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives. hozzájárulás végett átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend negyedik pontja, vagyis »A megkoronázott királyné Ö felsége részére koronázási ajándék felajánlásáról szóló törvényj avaslat» (írom. 1338, 1347) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban : igen, vagy nem % (Igen !) * A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend ötödik pontja, a »Dicsőült I. Ferencz József király emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat* (írom. 1334, 1343) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök ." Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban : igen, vagy nem 1 (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend hatodik pontja, »A vasúti hadiadóról és a szállítási okiratok — fuvarlevelek, felvételi elismer vények, rakj egyek — bélyeg-illetékének felemeléséről szóló törvényjavaslat* (írom. 1342, 1352) tárgyalása. Elsősorban az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. B. Pap Géza előadó : T. ház ! (Halljuk I Halljuk/) A törvényjavaslattal tervezett vasúti hadiadó behozatalát egyrészt az állam megnövekedett kiadásainak nagymérvű emelkedése, másrészt azokaz óriási terhek teszik indokolttá és szükségessé, amelyeket az immár 30 hónap óta dúló háború okoz. Természetszerű, t. ház, hogy e nagy terhekkel szemben egyrészről az államnak kötelessége gondoskodni ezen kiadásokat fedező jövedelmek fokozásáról, de másrészről kötelessége az állam polgárainak is az ezen megnövekedett állami kiadások jövedelmének biztosításához a maguk munkásságával, saját jövedelmük fokozásával is hozzájárulni. A mai nemzedék nagy anyagi, lelki gondok és megpróbáltatások közt teljesítette a . reá háruló feladatokat, kell, hogy a jövő nemzedék is békével viselje a mai nehéz napok terheit és a maga részérő] is viselje azokat az áldozatokat és terheket, amelyek a mai nemzedékre rovattak, viselje azokat békével és hálával, amint azt a mai nemzedék is viseli. A vasúti hadiadóról szóló törvényjavaslat tagadhatatlanul óriási terhet ró ugy a fogyasztókra, mint a termelőkre és ez óriási tehernek elviselése mással nem indokolható, csak a mai helyzet parancsolta ama súlyos terhekkel, amelyek viselése elől elzárkózni nem lehet. A törvényjavaslat az államnak a vasutakból befolyt jövedelmeit a szállítási díjtételek 30%-os felemelése utján óhajtja fokozni. Ezen 30%-os dijfelemelés két szempontból vétetik figyelembe : a polgári és a katonai szállítások szempontjából. A polgári szállításoknál az összes gyors- és teherárudijtételek emeltetnek 30%-kal, a katonai szállításoknál e két tételen kívül még a személyforgalom után is kirovatik. Látható a törvény intézkedéseiből, hogy á 30%-os díjemeléssel az ország polgári elemei a személyforgalomban meg nem rovatván, ezek alul, részben legalább, mentesítve lesznek. Megjegyzem, hogy Ausztriában az ausztriai terhek könnyítésére hasonlókép a 30%-os megterhelés fog életbe léptetni. HÓdy Gyula: Mily arányban ? B. Pap Géza előadó : Két formában és pedig 15 perozent vasúti adó formában és 15% száUitási adó, háborús pótdíj formában. HÓdy Gyula : Nem mernek kikezdeni a magánvasutakkal. B. Pap Géza előadó: Az eset tehát az, hogy Ausztriában is, Magyarországon is egyenlő teherviselést rónak a szállító közönségre. Ez a szállítási adó, amelyet a jelen törvényjavaslat életbe akar léptetni, ideiglenes természetű, amennyiben 1917 február 1-től 1920 január végéig óhajtja a törvény erejét kiterjeszteni, tehát egy hároméves időszakról van szó, amelyre ez a nehéz megterheltetés az ország lakóira rovatnék. Ez az idő talán elegendő lesz arra, hogy az ország egyik legnagyobb kérdésére, a tarifareform kérdésére vonatkozólag oly tapasztalatok és előtanulmányok tétethessenek, amelyeknek majd feladata lesz a jövő nemzedéknek teherviselő képességét figyelembevéve lehetőleg egyformán és egyöntetűen elosztani