Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-686

686. országos ülés 1917 január 22-én, hétfőn. 279 törvényjavaslatot általánosságban elfogadják, szí­veskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek a czimet felolvasni. Kostyái Miklós jegyző (olvassa a törvényjavas­lat czimét, a bevezető részt és az 1. §-í, amelyek észre­vétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 2. %-t). Elnök : Gróf Károlyi Mihály képviselő ur kí­ván szólni ! Gr. Károlyi Mihály: T. képviselőház! Csak egészen röviden akarok ehhez a szakaszhoz hozzá­szólni, miután Holló Lajos t. barátom a függet­lenségi és negyveimyolczas párt álláspontját a törvényjavaslatra vonatkozólag már kifejtette. Né­zetem szerint hefyesebb és időszerűbb volna, ha ezen alkalommal nem egy emlékmű felállításával rónók le kegyeletünket I. Ferencz József emléke iránt, hanem egy alapítványt vagy intézményt létesítenénk, amely egyúttal a háború által oko­zott súlyos bajok enyhítésére volna alkalmas. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én nem akarom most preczizirozui. hogy minő intézmény lenne ez, de mindenesetre azt tartom, hogy tekintettel arra a tenger nyomorúságra, bajra, ami a háború után orvoslást vár, a leg­méltóbban egy ilyen intézmény vagy alapítvány hirdetné az elhunyt király emlékét. (Ugy van ! a baloldalon.) Bizonyos, hogy ha a boldogult király életben marad, akkor ő maga mindent megtett volna e bajok enyhítésére. Ezekben az időkben felül kell emelkednünk a köznapi gondolkozáson ; nem idő­szerű sallangokkal és czifraságokkal adózni a mos­tani időkben az elhunyt király emlékének. Ha valakinek van érzéke a műemlékek iránt, ha valaki sajnálja, hogy fővárosunkban nincs elég műemlék, az én vagyok. De ezekben az időkben majdnem frivolitásnak (Ugy van ! Ugy van !) merném ne­vezni azt, ha nagy összegeket fordítanánk emlék­művek emelésére akkor, amikor elsősorban min­den körülmények között a tengersok baj és nyo­morúság enyhítésére kell törekednünk. (Igaz ! Ugy van ! baljelöl.) Elnök : Több felszólaló nem lévén feljegyezve, kérdem, kíván-e még valaki szólni? Az igazságügyminister ur óhajt nyilatkozni. Balogh Jenő igazságügyminister: Tisztelettel kérem a házat, hogy e szakaszt változatlanul méltóztassék elfogadni. Én egyáltalán nem oszt­hatom gróf Károlyi Mihály igen t. kéj)viselő ur­nak azt a felfogását, mintha ez a rendelkezés külsőségekkel, vagy — amint ő méltóztatott magát kifejezni — sallangokkal volna egy szín­vonalra helyezhető. Felfogásom szerint, t. ház, mindazok a nagyon helyes és szükséges feladatok, a melyekre a t. képviselő ur utalni volt szíves, különösen a hadiárvák és a háború folytán egyéb­ként, más keretekben, más társadalmi részekben szenvedéseken keresztülment, nélkülözéseket át­élt társadalmi rétegek segélyezése, —• igenis állami és társadalmi utón oldandók meg. Ezeknek a feladatoknak a magyar állam és a magyar nemzet a maga erejének végső megfeszítésével meg is fog felelni, de ez egyáltalán nem zárja ki azt és nem ment fel bennünket annak kötelessége alól. hogy egy olyan nagy történelmi alaknak, aki, hogy Arany János szavait idézzem, időben és térben mennél inkább távozunk emlékétől, annál inkább nőni fog uralkodói és emberi erényeiben, mondom, hogy egy ilyen nagy történelmi alak­nak emlékét egyúttal szoborban is meg ne örö­kítsük. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök." Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvény­javaslat második szakaszát eredeti szövegezésében elfogadni: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A ház a második szakaszt eredeti szö­vegében fogadja el. Következik a harmadik szakasz. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a törvényjavas­at 3. $-<&)• Elnök : A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. T. ház ! Ezzel a törvényjavaslat általánosság­ban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogad­tatván, annak harmadszori olvasása iránt napi­rendi indítványom során leszek bátor javaslatot tenni. T. ház ! Miután mai napirendünket letárgyal­tuk, leszek bátor megtenni javaslatomat a leg­közelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozó­lag. (Halljuk ! Halljuk !) Tisztelettel javasolom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, kedden, 1917. évi január hó 23-án délelőtt 10 órakor tartsa s annak narárendjére tűzze ki első öt pontul a ma általánosságban és részleteibej] letárgyalt és elfogadott törvényjavas­latok harmadszori olvasását, (Helyeslés.) hatodik pontul a vasúti hadiadóról ós a szállítási okiratok fuvarlevelek, felvételi elismervények, rakj egyek bélyegilletékének felemeléséről szóló törvényjavas­latot, hetedik pontul a háború esetére szóló kivé­teles intézkedésekről alkotott 1916. évi IV. tör­vényczikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, nyolczadik pontul a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló tör­vényjavaslatot és végül kilenczedik pontul a po­zsonyvármegyei Bős községhez tartozó terület­résznek a győrvármegyei Ásvány község határá­hoz való átcsatolásáról szóló bclügyministcri je­lentést. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájá­rulni? Gr. Károlyi Mihály: T. ház! Ezt az alkal­mat fel akarom használni arra, hogy ismételten kérjem a t, házat, állapítson meg a legközelebbi

Next

/
Thumbnails
Contents