Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-686

260 666. országos ülés 1&17 január 22-én, hétfőn. legbiztosabb támasza a magyar nemzet, (Ugy van! halfelöl.) A kormány igen nagy mulasztást követett el, midőn ezekben a nagy időkben, a trónváltozás és koronázás nagyjelentőségű eseményei alkalmával nem törekedett ezen változások bevezetésére. Vagy nem értette meg az idők jelét (Ugy van! balfelől.) és akkor nem. állott hivatásának magaslatán, vagy nem volt hozzá ereje, bátorsága. Mert az amnesztia és egyesek kitüntetése, ezek a szokásos, hogy ugy mondjam, sablonos dolgok a mai nagy időkben valóban szánalmas eredményszámba mennek. Sümegi Vilmos: A nemzet nem kapott kitüntetést í Urmánczy Nándor: A kormány legfölebb a maga pozicziójának megerősítésére gondolt, de nem törekedett a nemzetnek kijáró elégtételre. Egészen megfeledkezett a nemzetről, mintha a nemzet békésen, nyugodtan, gondtalanul, otthon, meleg tűzhelye mellett pipázna. Ami már most a koronázást illeti, arra nézve néhány megjegyzésem van. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Mi tulaj donképen rokonszenvesen bemutatkozó, fiatal királyunkat koronáztuk meg és a régi ezopf, a régi rendszer a koronázás alkalmával is minduntalan az osztrák (császárt helvezte előtérbe. IV. Károly király a koronázásra megérkezik Budapestre, és a vasútnál T. Károly csássár himnuszával fogadják. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Sümegi Vilmos : Ugy van ! Gyalázat! Urmánczy Nándor: A honvéd tábornok a magyar királyt I. Károly császár nyelvén üdvözli. A királyi pár fényes menettel megérkezik a koronázáskor a koronázási templom elé és az osztrák császár himnuszával üdvözlik őket. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Hasztalan hangzott el azután a templomban és később az eskütételnél a magyar nemzeti himnusz, azért a megszégyenítés, a megaláztatás, a koronázás gyönyörű ünnepének megrontása megtörtént, (ügy van! balfelől.) A hitlevelet, t. ház, az osztrák császár mint magyar király adja ki, az esküt az osztrák császár mint magyar király teszi le. Ez a konfúzióknak valóságos fúziója. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Pedig olyan egyszerű, olyan világos a kérdés. Magyarországon IV. Károly király az ur. öt veszszük körül minden diszszel, őt illeti meg minden fejedelmi jog. A magyar királyt illeti meg itt a hadseregre vonatkozó minden felségjog ; minden fejedelmi cselekedet itt csak IV. Károly király nevében végezhető. Épen igy Ausztriában, I. Károly császár az ur és őt illeti meg ott minden Ausztriára vonatkozó fejedelmi jog. Meg kell tehát teremteni a császár és a király közt a teljes paritást. (Igaz I Ugy van! balfelől.) Amig királyaink, t. ház, csak magyar királyok voltak, ha több ország fölött uralkodtak is, rendszerint elsősorban magyar királyok maradtak. Az országgal együtt emelkedtek vagy sülyedtek, együtt küzdöttek, szenvedtek vagy boldogultak. I. Ferdinánd király óta megváltozott a hetyzet. A magyar királyok elköltöztek az országból a német-római, illetőleg az osztrák császár otthonába. Idegen környezetben, idegen légkörben nevelkedtek, éltek és haltak el. Csak ritkán jöttek haza, koronázásra, országgyűlés megnyitására. A császári hatalom árnyékában gyönge, vérszegény lényekké sorvadtak a magyar királyok. Voltak idők, mikor csak a magyar nemzet ősereje, ellenállóképessége és szent koronájához való mélységes ragaszkodása mentette meg a magvar királvok gyönge életét. (Vgy van! balfelől.) Polónyi Géza : Ugy van ! Egészen ugy van ! Urmánczy Nándor: De azután lassankint javult a helyzet. Amint a magyar nemzet önérzete, ereje gyarapodott, ugy gyengült a magyar királyokfölötti császári gyámság is. De a jogtalan gyámság, a király capitis deminutiója — amely kifejezést a ministerelnök juttatta eszembe — még nem szűnt meg. A koronázá snál is kitűnt, hogy nemcsak nemzetünk jogainak teljességeért kell küzdenünk, hanem királyunk felségjogaiért is. T. ház ! A magyar királynak még azt sem engedték meg, a mit Budapesten minden háztulajdonos megtett a koronázás örömére. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Tündérmese palotájára nem vonták fel a királyi monogrammal diszitet't, Máriás és czimeres ősi magyar lobogót. (Igaz! ügy van! balfelől.) Fel kell világosítani sok j óakarattal eltelt királyunkat azokról a ferde, bántó és fájdalmas helyzetekről, amelyek a koronázással kapcsolatban is megismétlődtek és azokról az egyéb súlyos sérelmekről, különösen a hadsereg körében fennálló igazán nagyon súlyos sérelmekről, amelyekről most nem akarok beszélni. Meg kell mondani, hogy soha nem voltunk büszkébbek nezmetünkre, mint most ; meg kell mondani, hogy soha nem volt drágább előttünk e föld, mint most; (Ugy van ! ügy van ! balfelől.) meg kell mondani, hogy soha nem voltunk érzékenyebbek nemzeti jogainkra, mint most. (1 gaz ! ügy van ! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.. Zaj jobbfelől.) Beck Lajos : Halljuk ! Ne társalogjanak ! Urmánczy Nándor: És épen ezért, t. ház, soha nem volt kinzóbb, nem volt fájóbb a méltatlan bántalom, mint most, rettenetes véráldozataink idején. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Keleten, nyugaton, északon és délen, amerre királyunk a koronázáskor kardjával lesújtott, mindenütt magyar katonák küzdenek. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) A háború harmadik esztendejében, két millió magyar katona nem küzdhet hiába. (Igaz ! Ugy van ! Taps balfelől.) Megszereztük a véres jogczimet arra, (Halljuk! Halljuk! balfelől.), hogy necsak reménységgel, hanem teljes jogosultsággal tekintsünk uj királyunk uralkodása elé. (Ugy van ! balfelől.) És én hiszem, hogy ha őszintén, nyiltan, egyenesen, bátor szóval informálják királyunkat, akkor visszaköveteli, visszaszerzi a magyar királynak mindazt, ami a királyé és küzdelmek nélkül,