Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-680

184 680. országos ülés 1916 deczember 18-án, hétfőn. jut, sokkal hatékonyabban kell hogy kifejezésre jusson. Ez kifejezésre jutott magánál a koronázás tónyénél is, mert addig a királyi koronázás szertartása inkább csak egyházi jellegű volt, I. József király megkoronázása idejétől fogva pedig a nádor szerepel mint az, ki a prímással együtt teszi a koronát a megkoronázandó király fejére, mintegy jelképéül annak, hogy a nádornak ezen ténykedése által a koronázás közjogi természetét akarta a nemzet kifejezésre juttatni. Ezen időtől fogva ez következetesen igy történt minden koronázásnál. (Halljuk ! Halljuk !) A nádor szerepe, mint előbb voltam bátor jelezni, a nemzet és király közötti közvetítő szerep maradt egészen 1848-ig, mikor lényeges változáson ment keresztül egész alkotmányunk és parlamenti kormány jutott érvényre. Abban az időben, ezt megelőzőleg is néhányszor és a legutóbbi időben is megtörtént, hogy a királyi ház egyes tagjai lettek nádorrá megválasztva. A nádorválasztások rendesen nagy harezok közepette folytak le, néha véres harezok között is s daczára ennek, a nádori méltóság nem szenvedett ezen harezok folytán abban, a tekintetben sem, hogy hivatását a törvények értelmében végrehajtsa. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Abban az időben, mikor a királyi ház egyes tagjai lettek nádorrá megválasztva, ez nem történt nagy választási harezok között, de ha jól emlékezem, ez nem tartozik történelmünk azon időszakához, midőn a nemzetnek az alkotmány iránti érzéke élesebben jutott vohia kifejezésre. (Igaz ! ügy van! a jobboldalon. Mozgás balfelől.) Ez tartott 1848-ig, amikor helytartói szerep is jutott a nádornak, melyet az akkor beállott végzetes idők következtében nem is tudott érvényesíteni. Jöttek szomorú idők, mig végre 1867-ben újra felmerült az a kérdés, mi legyen a nádorral, betöltessék-e a nádori szék, s mi legyen a nádor szerepe, s akkor a változott idők következményeképen és a parlamenti kormányzás logikus folyományaként azt határozta a törvényhozás, hogy a nádori méltóság ne töltessék be és függőben tartassék mindaddig, mig a felelős parlamenti kormányzattal való viszonya nem rendeztetik. Ez igen logikus határozat volt, mert a felelős parlamenti kormánynak életbeléptetése következtében a nádornak az a szerepe, melyet az országban azelőtt betöltött, lehetetlenné vált. Az országgyűlés akkor nem határozott abban a teldntetben, hogy mi történjék, csak felfüggesztette a kérdés megoldását s azt Íriszem, hogy akkor nagyon bölcsen cselekedett, mert az idők folyamától tanulva átalakulnak a nemzetnek kötelességei is saját jogainak gyakorlatával szemben. A változott körülményekkel minden időben számolni kell, s ezért nem akart a törvényhozás hirtelenül gyökeres változást előidézni, hanem felfüggesztette az állás betöltését attól a gondolattól vezéreltetve, hogy azt oly viszonyba akarja hozni az életbelépett felelős parlamenti kormánynyal, hogy abból kollizió ne támadjon. Nem szüntette meg, mert a jövőre gondolt, hátha olyan viszonyok is következhetnek be, mikor a nemzetnek újra szüksége lesz a nádori állás betöltésére. Deák Ferencz a nádorhelyettesi állás betöltése alkalmával elmondott beszédében kifejtette többek között, hogy nem kell a király által kinevezett állásban levő férfiút megválasztani; ennek alapos oka volt. amely ma is fennáll. Akkor az alkotmány egy átalakulási fázisában voltunk, és ennek kereteit állapította meg a törvényhozás, de nem tudhatta előre még Deák Ferencz bölcsesége sem, hogy mivel fogja a nemzet betölteni ezeket a kereteket s azért nem kívánta az állásnak végleges rendezését, hanem ezt későbbi időkre halasztotta. (Mozgás balfelől. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Csakis ilyen bölcs, ilyen nyugodt elmében teremhetett meg ezen gondolat, mely nemcsak a momentán szükség kielégítését tartotta szem előtt, hanem ismerve a nemzet nagy történelmét, nem akart megfeledkezni annak jövőjéről sem és nem akart a jövőnek elébe vágni, amely esetleg mást fog követelni, mint amit a momentán helyzet magával hoz. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A nádori intézmény tehát közvetítő szerepet vitt a nemzet és király között és képviselte leginkább a nemzet érdekeit, amelyeknek nem. volt és nem szabad hogy ellentétben legyenek a király érdekeivel, sőt, az ő szerepe épen az volt, hogyha felmerültek ily ellentétek, ezeket kiegyenlítse. Most, miután ez az állás megszűnt, annak szüksége azonban ma is fennáll, hogy egy közvetítő legyen a király és nemzet között, mert hiszen hiába akarjuk mi ezt mindnyájan, mégis valakinek kell ezt reprezentálnia ; természetes és logikus az, hogy leginkább az van hivatva a király és a nemzet közötti kapcsolatot közvetíteni, aki a mai parlamenti kormányzatnak keretén belül, ennek természetéhez mérten teljesiti a hivatását. (Helyeslés jobbfelől. Zaj balfelől.) Beck Lajos: Kérünk egy másik ügyvédet ! Ez nagyon rosszul védte az ügyet. (Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Gr. Khuen Héderváry Károly: A ministerehiökségi intézmény a nádorság múlt időbeü szerepléséből a modern világba átplántált logikus következmény. (Zaj balfelől. Halljuk I Halljuk! jobbfelől.) De midőn ennek kifejezést adok, én is csatlakozom azokhoz, akik tiltakoznak az ellen, hogy a mindenkori niinisterelnök legyen a nádor helyettese. (Derültség balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Egy hang (balfelől): Lehet, hogy önmagát ajánlja l (Zaj.) Gr. Khuen Héderváry Károly: Mert azt az elvet, amelyet Deák Ferencz képviselt, a magam részéről is fentartani kívánom és ezt, ugy hiszem, a nemzet érdekében minden esetben kell hangoztatnunk, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől. Zaj bal-