Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-679
160 679. országos ülés 1916 deczember 16-án, szombaton. .Sajnálatomra, akkor nem volt a beszéd szövege előttem, most itt van és súlyt helyezek rá, hogy a ház szine előtt beigazolhassam, hogy akkori nyilatkozatom is teljesen világos volt és semmiféle utólagos helyreigazítást nem igényel. En azt mondtam volt: » Hátra volnának azok a javaslatok melyek az 1867: X. t.-czikkel, az 1888: XVIII. t.-czikkel, s az 1867: XII. t.-ezikknek rendelkezéseivel függnek össze. Ami ezek közül a két elsőt illeti, teljesen csatlakozom azokhoz, amiket gróf Andrássy G-yula t. képviselő ur e tekintetben kifejtett.« Tehát ami a három közül a két elsőre vonatkozik és nem a 1867 : XII. t.-czikkre. »Én ugy gondolom, hogy e kérdésekre nézve az akták le vannak zárva« stb. Tehát ezt megint mint a magam gondolatát tettem hozzá, ezután mentem át az 1867: XII. t.-czikknek fejtegetésére. Azt hiszem, hogy sikerült bebizonyítanom, hogy már akkori kijelentésem egészen világos volt és ha a t. képviselő urak némi figyelemmel ajándékozták volna meg fejtegetéseimet, nem is érthettek volna félre. Ami magát a jelenlegi vitát illeti, először is egészen röviden említem meg, hogy az a körülmény, miszerint a magyar király czimeiben és a inagyar koronázás tényeiben Bulgária is előfordul, nem kerülte el a magyar kormány ügyeimét és mi megfelelő módon alkalmat vettünk magunknak ezt a kérdést bolgár szövetségesünkkel bizalmasan megbeszélni és megnyugtathatom a t. házat aziránt, hogy ebben a tekintetben semmiféle félreértés vagy érzékenység nincs. Eitner Zsigmond: Hát Törökországgal megbeszélték a jeruzsálemi királyságot ? (Derültség.) Gr. Tisza István ministerelnök: Ami már most a czitn kérdését illeti, nagyon sajnálom, hogy sem gróf Andrássy Gyula, sem Rakovszky István t. képviselő urak nem voltak jelen ma délutáni felszólalásom alatt, midőn ezzel a kérdéssel ex asse foglalkoztam s bátor voltam kimutatni, hogy az a czim, mely 1867 óta használtatik, egy létező czim mindössze azzal a változással, hogy az apostoli czim 1867-ben egészen rossz helyen fordult elő, 1867-től mos• tanig a legtöbbször kihagyatott, most pedig kellő helyre, t. i. a magyar Királysághoz alkalmaztatott. (Zaj balfelöl.) Polónyi Géza: Ez az, ami sem nem igaz, sem nem uj! (Mozgás jobbról. Derültség a balos a szélsőbaloläalon.) Gr. Tisza István ministerelnök : Jobb helyre addig nem tudjuk tenni, amig a királyi czimek sorrendjét egészen újra nem rendezzük, mert hiszen most keverten fordul elő, nagyon helytelenül, a Dalmát-Horvát-Szlavon királyság fogalma az Ausztriához tartozó királyi czimekkel, tehát az apostoli czimet egészen kellő helyre tenni addig, mig ez rendezve nincs, nem lehet. Még egyet vagyok bátor ehhez hozzátenni. Akkor, midőn az országgyűlés a hitlevelet megállapítja, természetesen bele kell illesztenie a hitlevélbe 0 felsége czimét is; de tulajdonképen 0 felsége czimét nem állapítja meg az országgyűlés, hanem használatba veszi azt a czimet, amelyet 0 felsége — természetesen a magyar kormány, felelőssége mellett is — alkalmaztatni óhajt. Én tehát vállalom a felelősséget és természetesen elismerem a jogosultságát minden bírálatnak, amely ebben a tekintetben a kormány eljárásával szemben mutatkozik, de azért kérnem kell a t. házat, hogy a czimet ugy méltóztassék alkalmazni, ahogy azt erre az alkalomra 0 felsége megállapította. (Helyeslés jobbfelöl.) Végezetül a gróf Pejacsevich Tódor t. barátom által beterjesztett módosításokra nézve van szerencsém röviden nyilatkozni. Az 1868 : XXX. t.-cz. a legtöbb helyen Horvát- Sziavon- Dalinátországok megjelölésére megnevezi őket mint Horvát-Szlavon-Dalmátországokat, használja azonban egyik szakaszában a »társországok« kifejezést is. Nézetem szerint tehát a »társországok« kifejezés is az 1868-iki törvény alapján is helyénvaló és annak a használatból való kiküszöbölése nem volna helyes. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ennek meg is felel a hitlevélszerkezet, amely több vonatkozásban használja a »társországok« szót is és ez ellen horvát t. képviselőtársaink, ugy látom, nem is tesznek kifogást, csak azt kívánják, hogy ott, ahol O felségéről, mint királyról van szó, ne a »társországok« rövidített kifejezése, hanem »Horvát-SzlavonDalmátországok« kifejezés használtassák, ép ugy, mint ahogy egy helyen az országgyűlés megjelölésére is. Ennek folytán, azt gondolom, semmi akadályba nem ütköznék ennek a két mődositásnak elfogadása és kérem a t. házat, hogy az előterjesztett szöveget gróf Pejacsevich Tódor t. barátom módosításainak elfogadásával, ellenben a többi benyújtott módosítások elvetésével méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj bal felől) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A tárgyalás alatti bevezető részhez négy módositvány adatott be írásban és pedig a beadás sorrendjében az első gróf Pejacsevich Tódor képviselő urnak az a módosítása, hogy a bevezető rész első bekezdésében az »I. Ferencz József TJr Ausztria Császára, Magyarország és Társországainak Apostoli Királya* helyett tétessék »I. Ferencz József Ur, Ausztria császára, Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországoknak apostoli királya« kifejezés. Ugyancsak gróf Pejacsevich Tódor képviselő ur második módosítása azt javasolja, hogy az ötödik bekezdésben ezen szavak után »mint Magyarország« tétessék »Horvát-Szlavon-Dalmátországok« kifejezés a »Társországai« kifejezés helyett.