Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-679

679. országos ülés 1916 deczember 16-án, szombaton. 161 A harmadik módosítást beadta Bakonyi Samu képviselő ur, amely módosítás odairányul, hogy a bevezetésben ezen szavak: »e néven IV., Apostoli Királya« és ezen szó »Cseh« a » Horvát-Szlavonországok« szavak után helyeztessenek el, vagyis hogy így hangozzék a cziin: »Mi, I. Károly Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Magyarország, Dalmát-, Horvát-Szlavonországok e néven IV. Apostoli Királya, Gseh« stb. A negyedik módosítást beadta gróf Apponyi Albert, amely igy szól: »A cziru igy hangozzék: »Mi IV. Károly, Magyarország, Dalmát-, Horvát-Szlavonországok apostoli Kiráíya«. (Elénk felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Ez a helyes !) Szavazásra ugy szándékozom feltenni a kérdést, hogy meg akarom kérdezni, elfogadja-e a t. ház az országos küldöttség által megállapított szöveget erre a bevezető részre vonatkozólag, a gróf Pejacsevich Tódor képviselő ur által beadott két rendbeli módosítással, szemben a gróf Apponyi Albert képviselő ur által beadott módosítással. (Zaj és felkiáltások balfélöl: Igy nem lehet!) Azután fel akarom tenni külön szavazásra a Bakonyi képviselő ur által beadott módosítást. (Zaj balfelöl.) A házszabályoknak teljesen megfelel ez a módja az elintézésnek. (Ellenmondások és félkiáltások balfélöl: Hát az eredeti?) Az eredeti szöveggel, t. i. az országos küldöttség által beterjesztett szöveggel a gróf Apponyi Albert képviselő ur által beterjesztett szöveg ellentétben áll. Amennyiben tehát az eredeti szöveget a ház elfogadja... Eitner Zsigmond: A Pejacseviché is ellentétben van? Elnök: A Pejacseviché nem áll ellentétben. (Ellenmondások balfélöl.) A Pejacsevich képviselő ur által ajánlott szöveg nem áll ellentétben, mert abban csak az a módosítása van, hogy a »Társországai« kifejezés helyébe tátessék a »Horvát-Szlavon-Dalmátországok« kifejezés. Végül aztán a Bakonyi Samu képviselő ur módosítására nézve külön fogom a házat megkérdezni, (Nagy zaj balfélöl.) Justh János: Én az eredetit akarom. Gr. Tisza István ministerelnök: T. képviselőház ! Miután némelyek kívánják, hogy az eredeti szöveg változatlanul is feltétessék, azt gondolom, talán legczélszerübb volna, ha a mélyen tisztelt elnök ur elsősorban a szöveget tenné fel változatlanul és azután, amenyiben ez nem fogadtatnék el, feltenné a kérdést gróf Pejacsevich képviselő ur módosításával az eredeti szövegre és igy következnének tovább a többi módositások. Elnök: Meggyőződésem szerint az én felfogásom teljesen megfelel a házszabályoknak, (Zaj. Ellenmondások balfélöl.) és a kérdés érdemét nem érinti. Miután azonban a ház minden oldaláról megnyilatkozik az a kívánalom, KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIH. KÖTET. hogy külön tegyem fel a kérdést valamennyire, a dolog érdeme ezáltal nem szenved semmiféle sérelmet, csak az elintézést hátráltatja. Elsősorban fel fogom tenni az eredeti szöveget. Polónyi Géza: Nem lehet hozzászólni a kérdéshez ? Elnök: A kérdés feltevéséhez nincs hozzászólás, de a házszabályokhoz hozzászólhatna a t. képviselő ur, ha a t. ház megengedné, hogy a házszabályokoz hozzászóljon. Gondolom, a t. ház az engedélyt megadja. Polónyi Géza: T. képviselőház! Ha a kérdés feltevéséhez nem méltóztatik megengedni a hozzászólást, akkor a házszabályokhoz szólás czimén kérek szót. A kérdés feltevésének a képviselőházban az a czélja, hogy a kérdés ugy tétessék fel, hogy mindenki szavazhasson. Ha a kérdés ugy tétetik fel, hogy a ház bizonyos részének vagy egyes képviselőknek a szavazás lehetetlenné tétetik, akkor az a kérdés nem éri el a czélt. Ha a t. elnök ur ugy teszi fel a kérdést, mint ahogy proponálta, hogy az eredeti szöveget Pejacsevich módosításával bocsátja szavazásra, akkor például azoknak a képviselőknek, akik az eredeti szöveget Pejacsevich módosítása nélkül akarják elfogadni, a szavazást lehetetlenné teszi. De különben is egy regnikoláris deputácziónak javaslata fekszik előttünk. Még a közönséges képviselőházi bizottságnál is az a regula, hogy elsősorban fel kell tenni a kérdést arra, vájjon a bizottsági javaslat szerint előterjesztett szöveget változatlanul hajlandó-e elfogadni a ház, igen vagy nem és ha azután a ház határozott, hogy igen vagy nem, a szerint jönnek a következő kérdések. Most, hogy előre látjuk az eredményt, ha a t. elnök ur ugy teszi fel a kérdést, hajlandó-e a ház módosítás nélkül elfogadni az eredeti szöveget, akkor egy nemleges választ fog kapni és a második szavazásnál meg fogja kapni a többséget a Pejaesevich-féle módosításra. Ennek folytán legyen olyan szíves belátni az elnök ur, hogy az általa proponált kérdésfeltétel nem felel meg sem a házszabályoknak, sem az ügy érdemének. Elnök: Ismétlem, meggyőződésem szerint a kérdés feltevése helyes volt, de a ház minden oldaláról megnyilvánuló kívánságnak készséggel teszek eleget. Ügy teszem fel tehát a kérdést, hogy miután gróf Apponyi Albert t. képviselő ur módosítása az eredeti szöveggel határozottan ellentótben áll, azt szembeállítom az eredeti szöveggel. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Mindegyik ellentétben áll!) Amennyiben az eredeti szöveget fogadja el a ház, egymásután fogom feltenni szavazásra a módosításokat. Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik-e a koronázási hitlevél bekezdő részét az országos küldöttség szövegezésében elfogadni szemben gróf 21