Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-658
658. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916. évi szeptember 7-én, csütörtökön, Beöthy Pál és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztését. — A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-ez. életbeléptetése iránt beterjesztett törvényjavaslat ós vele kapcsolatos kérvények általános tárgyalása. — A német és bolgár törvényhozások elnökei üdvözlésének bejelentése. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Hazai Samu, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillámj Imre, Hideghéthy Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perezJcor.) Beöthy Pál elnök: AÜ ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Almásy László, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Vermes Zoltán, a javaslatok ellen felszólalókat Pál Alfréd jegyző nr. Bemutatom a t. háznak a ministerelnök ur átiratát, amely szerint a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. t.-cz. 33. §-a alapján bejelentett igényeknek egyezség utján való kielégitéséről szóló törvényjavaslatot Ö felsége szentesitette s az, mint ez idei XXIII. t.-cz., az Országos Törvénytár utján kihirdettetett. Tudomásul szolgál. Következik a napirend: a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-cz. életbeléptetése tárgyában a pénzügyminister törvényjavaslatának (írom. 1294, 1305) és az ezzel kapcsolatos kérvényeknek folytatólagos tárgyalása. Vermes Zoltán jegyző: Ábrahám Dezső! (Halljuk ! Halljuk !) Ábrahám Dezső: T. képviselőház! Szomorú kontraszt, hogy mikor polgártársaink százezrei államsegélyre szorulnak, a polgárok megadóztatásáról, terheik emeléséről kell tárgyalni. Csak egyetlen vigasztaló van ebben: az, hogy olyan adóalanyokat adóztatunk meg, amelyeknek — tisztelet a nagy többségnek, amely kivétel — egyike-másika még a háborút is üzletnek tekintette. T. képviselőház ! Kötelességnek teszek eleget, amidőn kijelentem, hogy, noha a függetlenségi és 48-as párt a legélesebb politikai ellentétben van a kormánynyal és intézkedéseivel szemben és a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik iránta, a javaslatot, mint ilyet általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Meg akar ezzel felelni annak, amit ezen oldalról állandóan hangoztattunk, hogy, ha valaki ebben az országban joggal megadóztatható, a részvénytársaságok és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ezek. Most. mikor 30 milliárdos ujabb teherrel áll szemben a monarchia, amelyből kvóta szerint 36'4 jut a magyar állam vállaira, ezt a kvótarészesedést, amint tudtuk, egy ujabb, alapos kiszámítás Magyarország javára sokkal méltányosabban kivánta volna megállapítani ; nem tudom, hogy az a tisztelt bankférfm, akinek a szakértelmét akczeptálom, miféle kitüntetésben fog majd az őszinteségeért részesedni — mondom, mikor ilyen ujabb, nagy teherrel állunk szemben, akkor igazán meg kell ragadni az alkalmat arra, hogy az állam terheit azokból a forrásokból fedezzük, amelyek erre a legalkalmasabbak. Teljesen kongruálok az igen tisztelt pénzügyminister úrral abban, hogy, talán a hadinyereségadótól eltekintve, ez az adójavaslat az, amely az adótörvények szempontjából a legjogosabb és legigazságosabb. Kérdés azonban, hogy a minister ur megfogta-e ezeket a bankokat és mifé.e bankokat fogott meg. Azt konczedálom, hogy ezen adótörvények magát a vidéki pénzintézeteknek nagy többségét tényleg kellő mértékben meg fogják érinteni. Ezek a pénzintézetek, amelyek mégis a pénz közvetítésének és a hitelnek a becsületes bázisán vannak, nem tudnak 1*
