Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-660
660. országos ülés l9l6 szeptember 13-án, szerdán. 83 összes pártjainak vezérei mégis olyan súlyt képviselnek, hogy az képzelhetetlen, hogy az ő szavuk a képviselőházban semmi visszhanggal se találkoznék. Ugy hogy természetszerűleg az a látszat, az a hit mindenütt, hogy ezért a helyzetért, amelyet Stürgkh idézett elő, a magyar ministerelnök felel, aki mögött nagy többség van, aki ezért erőt képvisel, akit egy napról a másikra egyszerűen eltenni ezen oknál fogva nem lehet. Ugy hogy az egész közhangulat Ausztriában azért, hogy a világháborúban Ausztria nem jut szóhoz, elsősorban a t. ministerelnök urat teszi felelőssé. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Ez pedig, hiába nevetnek a t. többség tagjai, természetesen támpontot talál a többség felfogásában. Hiszen tudjuk mindnyájan, hogy hányszor dicsőitik a ministerelnököt azzal, hogy ime itt van egy magyar ministerelnök, aki végre Magyarországot megfelelő súlyhoz juttatja. (Igazi Ugy van! a jobboldalon. Mozgás balfelől. Halljuk! Halljuk !) Maga a munkapárt elnöke, gróf KhuenHéderváry Károly t. képviselőtársunk az »Az Est«-ben azt mondja Tiszáról, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ő »a háború alatt energikus fellépésével, ügyességével sokat használt Magyarország érdekeinek és tekintélyének, sőt a külvilág előtt is . . . (Igaz ugy van! a jobboldalon.) Rakovszky István: Azt is megnézzük, hogy mit mond a külvilág! (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula : . . . Magyarországot tette a monarchia reprezentaíivjává és a magyar parlament lett az a tribün, amelyről a monarchia nevében gróf Tisza István beszél«. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Erdély nevében beszéljen ! Erdély megvédéséről beszéljen ! Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Önök mind örülnek, de én most búsulok ezen ; ez a különbség közöttünk. Hegedüs Kálmán : ügy van ! Gr. Andrássy Gyula : És önöknek ez az öröme igazat ad nekem ; bebizonyítja épen azt az állítást, amelyet megkoezkáztattam. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ausztriában látják ezt az örömet; ők azt hiszik, hogy a tisztelt ministerelnök ur hozzájárul ahhoz, hogy azt a monopóliumot magának megszerezze, pedig, uraim, ez a monopólium nincs Magyarország érdekében (Ugy van! balfelől.) s ez még keservesen megbosszulhatja magát. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ügy van ! Most tapsoljanak !) Senki sem örül jobban nálamnál annak, hogyha Magyarország vezérszerepet visz, hogyha Magyarország súlya nagy ; senki, hogyha ez a súly, ez a vezérszerep annak tulaj donitható, hogy Magyarország egészséges fejlődésben erejét kifejleszti s erkölcsi és anyagi súlya által dominál. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ennek mindnyájan örülünk ; ezt kívánja minden jó magyar ember. De hogy azért domináljon, azért beszéljünk itt egyedül I a monarchia nevében, mert Ausztriában meg van bénítva az alkotmányosság, (Ugy van! balfelől. Halljuk ! a jobboldalon.) csődben van a parlamentarizmus, nincs delegáczió és nincs parlament : ennek én mint magyar ember nem örülök. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Tisza István ministerelnök: Annak senki sem örül! Gr. Andrássy Gyula: Nem ez felel meg Kossuth, Széchenyi s Deák tradiczióinak. ök mindig azt az elvet vallották, hogy a népek szabadsága Magyarország érdeke is, (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és az afeletti öröm, hogy egyedül a t. ministerelnök ur nyilatkozik ma a monarchia ügyeiről, egy rendkívül hibás felfogás eredménye. Ilyen nagy és súlyos időkben elég Magyarország vállain a felelősség magáért Magyarországért is, de hogy Ausztriáért is, az ottani szenvedésekért, amelyek elválaszthatatlanok ettől a háborútól, az ottani elégedetlenségért . . . Rakovszky István : Elnyomatásért! Gr. Andrássy Gyula : . . . Magyarország legyen felelős : ezt Magyarorsz <?ra nézve óriási bajnak tartom. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Hiszen eljön majd egyszer az az idő, amikor Ausztriában is lesz alkotmányos élet, akkor az egész ódiumot ránk fogják ksnni. (Mozgás a jobboldalon.) Azt fogják mondani, abban találta a munkapárt, vezérének dicsőségét . . . (Zaj a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek képviselő urak. Gróf Andrássy Gyula képviselő urat illeti a szó. Gr. Andrássy Gyula: Arra a mai jelenetre fognak utalni, amikor a többség csakugyan azért ünnepelte a ministerelnök urat, hogy ma egyedül nyilatkozik a monarchiában. (Elénk ellenmondás a jobboldalon. Felkiáltások ; Nem azért! szó sincs róla ! Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Mindenesetre nagy bajnak tartom, hogy Ausztria alkotmány r os élete ma nem intakt, nagy bajnak tartom Magyarország és a monarchia szempontjából, (Félkiáltások a jobboldalon : Mi is !) nagy hibának tartom és örülök, hogy mi már egyetértünk. Gr. Tisza István ministerelnök: Ebben mindig. Gr. Andrássy Gyula: Nagy hibának tartom, hogy a tisztelt ministerelnök ur a hatalmi pozicziót, amelyet ő azáltal élvez, hogy van többsége, nem arra használja fel, hogy mindent megtegyen, hogy Ausztriában is legyen alkotmányos élet, hogy Ausztriában is, az egész monarchiában, az osztrák képviselőház és a delegáczió összehívása által az a normális helyzet álljon helyre, amely mindig szükséges, de különösen nélkülözhetetlen a jelenlegi válságos időpontban. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezzel végeztem mindazokkal, amiket elmondani akartam. (Halljuk! Halljuk!) És most arra kérem a tisztelt többséget, gondolja meg jól a szavazatát; ha leszavaznak, nemcsak az lesz az eredmény, hogy engem és áz ellenzékét leszavazták, (Mozgás.) de leszavazzák a magyar törvé11*
