Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-659
68 659. országos ülés 014 szeptember 12-én, kedden. annál, ami Ausztriában és-egyes német Tarosokat illetőleg is fennáll: én tisztelettel kérem a házat, hogy a törvényjavaslatot változatlanul elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a Budapest székesfőváros által kötvények kibocsátása utján felveendő kölcsönökről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a ezimet és a javaslat 1. §-át, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 2. §-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Antal Géza előadó: T. ház! "Az előbb voltam bátor jelezni, hogy Budapest székesfőváros azóta, mióta ez a törvényjavaslat beterjesztetett, 80 millió korona névértékű 60 év alatt visszafizetendő kölcsönkötvényt vett fel. Ide vonatkozólag van szerencsém tisztelettel javasolni, hogy a törvényjavaslat szövege a következő módosítással, illetve pótlással egészíttessék ki. A 2. § második bekezdése helyett tétessék a következő szöveg (olvassa) : »Ily adó-, bélyeg- és illetékmentesség illeti meg Budapest székesfőváros 1916. évi 5 s /4 százalékkal kamatozó 13 mdlió n. b. márka névértékű, 1926. évi Julius hó 1-én lejáró kötvények kibocsátása utján, valamint 1916. évi 6%-kal kamatozó 80 millió korona névértékű, 60 év alatt visszafizetendő kötvények kibocsátása utján felvett kölcsöneit is.« Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a pénzügyi bizottság szövegét az előadó ur módosításával teszem fel szavazásra, amely módosítást a jelenleg tárgyalás alatt levő második szakaszhoz az előadó ur imént olvasta fel. Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében az előadó ur módosításával elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen.) A ház a pénzügyi bizottság szövegezésében az előadó ur módosításával fogadja el a 2. §-t. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a szakaszt felolvasni. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Antal Géza előadó: T. ház! A 3. § rendelkezik a Budapest székesfőváros által felvett kölcsönkötvények pupillaritásáról. Tekintettel arra, hogy azóta ez a 80 millió névértékű kötvény felvétetett, tisztelettel javaslom, hogy a 3. §. második bekezdéseként a következő uj szöveg vétessék fel (olvassa): »Ez a rendelkezés kiterjed a Budapest székesfőváros által kibocsátott, a 2. §-ban emiitett 80 millió korona névértékű kötvényekre is.« Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik ahatározathozatal. A tárgyalás alatt lévő 3. §-hoz az előadó ur adott be módosítást, mely egy uj második bekezdést javasol, azzal a szöveggel, melyet az előadó ur épen az imént olvasott fel. A kérdést a pénzügyi bizottság szövegére fogom feltenni az előadó ur kiegészítő módosításával. Ehhez képest kérdem: elfogadja-e a t. ház a 3. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében, az előadó ur kiegészítő módosításával, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a pénzügyi bizottság szövegét az előadó ur kiegészítő módosításával fogadja el. Következik a 4. §. Szinnyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: T. ház! A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, elintézettnek jelentem ki az iJevonatkozólag a ház asztalán fekvő feliratot, amelyet Budajaest székesfőváros adott be. Következik a napirend 6. pontja: a Bábaszabályozó Társulat vízrendezési munkálatainak befejezésérőlés pénzügyi viszonyainak rendezéséről szóló 1904: XXXIX. t.-cz. módosítása tárgyában a földmivelésügyi minister törvényjavaslata (írom. 1270, 1300) és pedig elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pirkner János előadó: T. ház! Több dunántúli vármegye számos községi határát egészben vagy kisebb-nagyobb részben felölelő azt a nagy kiterjedésű árterületet, melyet a Bábának és mellékfolyóinak, valamint az árterületre szakadó patakoknak gazdag, elevenvizü hálózata alkot, figyelemmel az árterület mezőgazdasági jelentőségére és a sürü lakosságnak állandóan veszélyeztetett élet- és vagyonbiztonságára, az árvizveszedelem elleni védekezés és a káros belvizek levezetése szempontjából a magyar törvényhozás már régóta különös figyelmében részesítette. Ujabban is. Bizonyítja ezt a gondosságot a »Bába és mellékfolyói szabályozásáról, valamint G-yőr város és Győrsziget község árvízvédelmi biztositásáról« szóló 1885. évi XV. t.-cz. Amenynyiben az ezzel elrendelt munkálatoknak befejeztével még egyéb vízrendezési munkálatok bizonyultak szükségesnek, gondoskodás történt e hiányok pótlásáról és a régi jogon leginkább öntözés czéljáből gyakorolt vízhasználatnak biztosításáról a »Rábaszabályozó Társulat vízrendezési munkálatainak befejezéséről és pénzügyi viszonyainak rendezéséről« szóló 1904. évi XXXIX. t.-czikkel. E törvénynek czélja már magában a ezimben teljes kifejezést nyert A szövegből azonban azt a tapasztalatot is szerezhetjük, hogy azon kétféle műveletek, amelyeket a törvény elrendelt s amelyek lényegileg egymástól teljesen
