Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

64 659. országos ülés 1916 szeptember 12-én, kedden. bizottság is ugyanazt az álláspontot volt kénytelen elfoglalni, amelyet a pénzügyminister ur a törvényjavaslat benyújtása alkalmával indokolásában kifejtett, hogy t. i. tekintettel arra, hogy ezen intézkedés a többi városok, községek és más erkölcsi testületek rovására Budapest székesfővárosnak oly előnyöket biztositana, amely előnyöket emezekkel szemben igazolni nem volna lehetséges, a főváros idevonatkozó kérése nem teljesíthető és a függő kölcsönöknek adó-, bélyeges illetékmentességére vonatkozó kérelmével elutasítandó. Azóta, hogy a pénzügyi bizottság ezt a jelentését beterjesztette, Budapest székesfőváros, mint méltóztatnak tudni, egy ujabb, 80 millió koronás kölcsönt vett fel, melyre vonatkozólag ez a törvényjavaslat a pénzügyi bizottság szövegezése szerint sem foglal, mert nem foglalhat magában rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy ez időközben történt, leszek bátor a javaslat részletes tárgyalása alkalmával oly irányú módosítást előlerjeszteni, hogy ezen 80 millió koronás kölcsön épugy adó-, bélyeg- és illetékmentességben részesittessék és pupilláritással ruháztassák fel, mint Budapest székesfőváros többi kölcsönei, kivéve a 13 millió német birodalmi márka értékű kölcsönkötvényeket, melyeknek pupilláritás,át a székesfőváros nem kérte és melyek pupilláritására nézve ezen törvény sem tartalmaz intézkedést. Tekintettel azon rendkívüli nagy feladatokra, melyeket egy fejlődő főváros megvalósítani kénytelen, tekintettel arra, hogy a törvényhozás eddigi rendelkezéseivel is azon utón haladt, mely utón ezen javaslat is haladni kivan, hogy t. i. a székesfőváros kölcsönkötvényei azért, hogy így a székesfőváros olcsó kölcsönhöz juthasson, adó-, bélyeg- és illetékmentességei és a pupillaritás jogával ruháztassanak fel s tekintettel arra, hogy ezen törvényjavaslat is a törvényhozás által már ismételten elfoglalt álláspont továbbfejlesztése csak, a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság nevében általánosságban a részletes tárgyalás alajuául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik? Hoványi Géza jegyző: Springer Ferencz. Springer Ferencz: T. ház! A törvényjavaslatot általánosságban elfogadom, sőt, ha felszólalásomnak nem is lesz meg akivánt eredménye és a részletekben az a kiegészítés, amelynek érdekében felszólalok, nem is lesz keresztülvihető, még részleteiben is elfogadom, mert ezen törvényjavaslat a székesfőváros javára szolgál akkor is, ha ebben a formájában szavaztatik meg. Budajíest székesfőváros közönsége az 1913. évben igen nehéz pénzügyi viszonyok között hiteligényeinek részbeni fedezésére kénytelen volt egy 25 millió koronás függő kölcsönt felvenni, melynek lejárata 1915 április 15-ére esett. Ha nehezek voltak a kölcsön felvétele idejében a viszonyok, melyek a székesfővárost arra indították, j helyesebben késztették, hogy nem egy végleges kölcsönnel fedezze majd a szükségletét, hanem egy függő kölcsönnel, akkor sokkal nehezebbeknek kellett mondani a viszonyokat 1915-ben, midőn ezen függő kölcsön visszafizetésére került volna a sor. A székesfőváros ebből az okból elhatározta, hogy a függő kölcsön visszafizetésének határidejét egy évvel meghosszabbítja, 1916. évi április havára és ebben az irányban felterjesztést intézett a belügyminister úrhoz, hogy ezt a határozatát hagyja jóvá. A belügyminister ur jóvá is hagyta ezt a határozatot, azonban bizonyos kikötésekkel és kautélákkal és pedig a pénzügyminister ur szakvéleményére alapított kautélákkal, melyek szerint követelte, hogy a függő kölcsön már most esedékessége idejében, vagyis 1916. évi április havában tényleg fizettessék vissza abból a 158 millió koronás kölcsönből, amelyet a főváros 1914-ben vett feles az akként megcsappanó jjénzkészleteknek pótlására egy ujabb függő kölcsönt vegyen fel. Ez volt a helyzet a folyó évben, amidőn ennek a függő kölcsönnek visszafizetésére került volna a sor, azonban súlyosbította ezt a helyzetet maga a háborús állapot. A háború maga, de különösen annak hosszú tartama a dolog természete szerint is a főváros háztartását súlyosan érintette. A költségvetési hiány igen tetemes lett. Ehhez hozzájárult még az a körülmény is, hogy a székesfővárosnak egyéb obligói voltak és vannak a Magyar Villamossági Részvénytársaság üzemének megváltása révén, amely obligók körülbelül 19 millió koronára rúgnak. Ennek következtében gondoskodni kellett egyrészt ezen függő kölcsön visszafizethetésének eszközeiről, másrészt a pénztári készletek pótlásáról, de harmadsorban a beruházások költségeinek fedezetéről is. A székesfőváros tárgyalásokat folytatott és ezek előzményeképen ajánlatot kapott a budapesti pénzintézetek egyesülésétől 30 millió korona függő kölcsön erejéig és azonfelül a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságtól 13 millió korona névértékű márkakölcsön erejéig. A törvényhatósági közgyűlés, hogy egyrészt a függő kölcsön fedezésére alapot teremtsen, másrészt a pénztári készleteket pótolja, de harmadsorban hogy a feltétlenül szükséges beruházások fedezésére pénzt teremtsen, ezeket a kölcsönöket megszavazta, azokat felterjesztette jóváhagyás végett a belügyminis terhez és ebben a határozatában egyúttal felterjesztéssel fordult a pénzügyminister úrhoz is, kérve, hogy a székesfővárosnak jövőben kötendő közkölcsöneit, általában a múltban már kötött és a jövőben kötendő függőkölcsoneit mondja ki bélyeg-, illeték- és adómenteseknek és egyúttal ezeknek a kölcsönöknek óvadékképességét is állapittassa meg egy törvényjavaslattal. Végül olyan intézkedéseket is kért, amelyek ezt a kérdést nem érintik.