Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

659, országos ülés 1&1& szeptember 12-én, kedden. m Ennek a felterjesztésnek folyománya az a javaslat, amelyet a pénzügyminister ur beterjesztett. Ha nézem a javaslatot, megállapítom, hogy a kérdést megoldotta a pénzügyminister ur annyiban, amennyiben a 13 millió márka névértékű kölcsönre nézve javasolja a bélyeg-, illeték- és adómentesség megadását ós egyúttal a maga számára felhatalmazást kór a törvényjavaslatban arra, hogy a jövőben esetről esetre ő adhassa meg a főváros kölcsöneinek, de csak kötvénykölcsöneinek a bélyeg-, illeték- és adókedvezményt. Foglaltatik a törvényjavaslatban még egy intézkedés, még pedig mindjárt az 1. §-ban, amely bizonyos megszorítást tartalmaz a belügy minister úrral szemben, amennyiben azt mondja ki, hogy a belügyminister Budapest székesfővárosnak kötvénykölcsön felvételére vonatkozó határozatát csak abban az esetben hagyhatja jóvá, ha a kötvénykibocsátáshoz a pénzügyminister előzetesen hozzájárult. Az 1872 : XXXVI. t -ez. rendelkezése értelmében Budapest székesfőváros a kölcsön felvétele körül eddig egyedül a belügyminister hatáskörének és jóváhagyásának volt alávetve. Ez a dolog most súlyosbodik, mert a főváros ezentúl a pénzügyminister határozatától is fog függni, ami az autonóm érdekek és jogok szempontjából nem kicsinylendő visszalépés. Azonban végeredményben indokolni lehet ezt a rendelkezést általános állami érdekekkel. A lényeges tehát a pénzügyminister ur javaslatában az, hogy nem teljesiti a fővárosnak azt a kérését, hogy a bélyeg-, illeték- és adómentesség a függő kölcsönökre is kiterjesztessék és nem teljesítette a javaslatban azt, hogy ez a kimondott bélyeg-, illeték- és adókedvezmény a kölcsönkötvényekre általában mondassák ki. A székesfőváros tudomást szerezvén a törvényjavaslatnak ilyetén szövegezéséről, magához a házhoz fordul azzal a kérelemmel, hogy ezekre a kölcsönökre, — beleértve a függő kölcsönöket is — általánosságban mondassák ki egyszersmindenkorra a bélyeg-, illeték- és adókedvezmény és az óvadékképesség is. A pénzügyi bizottság a székesfővárosnak ezen felirata folytán a pénzügyminister ur javaslatát tényleg részben módosította is, még pedig abban az értelemben, hogy a közkölcsönökre, a kötvénykölcsönökre vonatkozólag megadta az általános bélyeg-, illeték- és adómentességet, ugy hogy ez a kérdés már most egyszersmindenkorra eldöntöttnek tekinthető és a jövőben felveendő kölcsönök a dolog természete szerint bélyeg-, illeték- és adómentesség alá esnek. A székesfővárosnak a,zt a kérelmét, hogy ez a mentesség a függő kölcsönökre is kiterjesztessék, a pénzügyi bizottság sem találta teljesíthetőnek. Ha keressük ennek a rendelkezésnek indokát, a törvényjavaslat indokolásában nem találunk mást, mint azt, hogy a kedvezmény megadása által a székesfőváros az általa kötött jogügyleKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXII. KÖTET. tekre nézve a köztörvények rendelkezéseivel szemben olyan előnyökben részesülne, amelyek tárgyilag meg nem indokolhatók. Tehát ugy állíttatik be ez a kérdés, mintha a kommunitásnak függő kölcsönei és közkölcsönei között, azoknak czélja, rendeltetése tekintetében bármiféle különbség volna, mintha azért nem lehetne a függő kölcsönre ezt a kedvezményt megadni, mert annak a függő kölcsönnek nincs meg az a jogi természete, amely megengedné azt, hogy ugyanabban az elbánásban részesüljön, mint a közkölcsön, a kötvénykölcsön. Azt hiszem, ez nagy tévedés. Hiszen végeredményben azok a,függő kölcsönök is milyen czélra vétetnek fel. Általában és mindig ugyanazokra a közigazgatási czélokra, amelyeket maguk a végérvényes, a közkölcsönök is szolgálnak. Miért vétettek fel mégis függő kölcsönök ? Legtöbb esetben magának a kölcsönt felvevő kommunitásnak hibáján kivül a viszonyok kényszerítő hatása alatt. Ezek a viszonyok voltak eddig: vagy az általános pénzügyi helyzet, amely lehetetlenné tette, hogy nagyobb kölcsön-transzakcziók az adott viszonyok között lebonyolittassanak, vagy akár az a körülmény, hogy magában a törvényhozás működésében fennakadás vagy szünetelés állott be. A most tárgyait törvényjavaslat által azonban még egy harmadik tényező is hozzá fog járulni: a pénzügyminister ur akarata és hozzájárulása is; mert ha ő nem fog hozzájárulni egy végleges kölcsön felvételéhez, amire nézve a jog neki fenn van tartva, abban az esetben az a kommunitás megint csak rajta kivül fekvő okokból van akadályozva abban, hogy olyan kölcsönt vehessen fel, amely neki a mentességet biztosítja. Ha már most nézem ezt a 13 millió márka kölcsönt, amelyre nézve javasoltatik a bélyeg-, illeték- és adómentesség ebben a javaslatban, megállapítom, hogy ez a kölcsön a dolog természete szerint ép olyan függő kölcsön, mint bármelyik más folyószámlán, vagy máson alapuló kölcsön és a jelen esetben ez a 13 millió márkás kölcsön tulajdonképen egyszerűen csak azért szereztetett be ebben a formában, hogy a főváros magának egy bizonyos márkakész letet biztosítson azon kölcsöne törlesztési részleteinek befizetésére, amelyek Németországban teljesitendők. Az 1904. évben felvett 180 milliós kölcsön, ugyanis német kölcsön és annak félévi 2,600 000 K-s részletei Berlinben fizetendők márkában. Azonban ennek a kölcsönnek fedezete magában a költségvetésben biztosítva van, úgyhogy ez a kölcsön nem arra a czélra szolgál, ez tulajdonképen annak a másik kölcsönnek kiegészítő része. Ha ezt megtoldjuk azzal, hogy az 1871. évi XXXIV. t.-cz. 25., 26. és 27. §-ában a Magyar Földhitelintézetnek bélyegmentességet biztosit, zálogleveleinek adómentességet, az 1879 : XXXIX. t.-cz. a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete által kibocsátandó zálogleveleknek 9