Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-659
60 zeptember 12-én, kedden. 659. országos ülés 1916 s ügyi bizottság szövegezésében, az előadó ur kiegészítő módosításával fogadja el. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e 9. §-ként elfogadni az előadó ur által beterjesztett szöveget, igen vagy nem? (Igen!) A ház az előadó ur által beterjesztett szöveget uj 9. §-ként elfogadja. Végül kérdem a t. házat, méltóztatik-e uj 10. § gyanánt elfogadni az előadó ur által beterjesztett szöveget, igen vagy nem? (Igen.) A ház elfogadja 10. §-ul az előadó ur által erre vonatkozólag beterjesztett szöveget. Következik a régi 8., most már 11. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a régi 6., most 11. §-t). Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván, ezzel egyúttal elintézettnek jelentem ki a ház asztalán fekvő s a törvényjavaslatra vonatkozó kérvényeket is. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. Következik a napirend 2. pontja, a fiumei m. kir. államrendörségről szóló törvényjavaslat (írom. 1316, 1318) és pedig elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljulc!) A városok fejlesztéséről szóló 1912:LVIII. t.-cz. arra kötelezte a kormányt, hogy a városi rendőrségek országos szervezéséről törvényjavaslatot nyújtson be két év alatt a törvényhozásnak. A közben kitört világháború megakadályozta a kormányt abban, hogy eme kötelezettségének eleget tegyen és így átmenetileg és ideiglenesen fenmaradt a régi állapot, a törvényhatósági városok rendőrségi ügyeinek jelenlegi szervezése, amely szerint csakis Budapest székesfővárosban és környékén áll fenn állami rendőrség, mig a többi törvényhatósági városokban a rendészeti teendőket a községi rendőrség látja el. Köztudomású, hogy ezek a jelenleg működő városi rendőrségek sok kifogás alá esnek és céljuknak nem mindenben felelnek meg. Különösen érezhetők ennek a tökéletlen megoldásnak a hátrányai most a háború alatt és különösen érezhetők ezek az ország nagyobb forgalmú és nagyobb ipari élettel birő városaiban. Ha a forgalmat, közlekedést, az ipari és kereskedelmi életet tekintjük, akkor bízvást és bátran mondhatjuk, hogy az ország második legfontosabb városa Fiume, az ország kikötő városa. Ezen keresztül áramlik a be- és a kivándorlás, az egész tengerparti forgalom Dalmáczia és Albánia felé. Mindezeken felül az a bizonyos elkülönített fekvés, amelylyel Fiume — annak ellenére, hogy az állam integráns alkotó része — bir s az a körülmény, hogy a központtól anynyira távol van, nem utolsó sorban okozója annak, hogy a városi rendőrség szervezete körül mutatkozó hiányok kétszeresen éreztetnek ma a háború alatt Fiume városában. Ennek az állapotnak megszüntetését czélozza ez a törvényjavaslat, amely nézetem szerint általánosságban az eddig elmondottak alapján is teljesen elfogadhatónak és szükségesnek mutatkozik. A részletekre vonatkozólag néhány rövid megjegyzést leszek bátor tenni. Mindenekelőtt rá akarok mutatni arra a bizonyos hatásköri megoszlásra, amely a rendészeti teendők ellátása tekintetében az újonnan felállítandó állami rendőrség és a városi hatóságok közt fog mutatkozni. A rendészet összes ágaiban a végrehajtási, tehát foganatosító teendő az állami rendőrség hatáskörébe fog esni. Ebből a szempontból a közigazgatási rendészet különböző ágai között semmiféle különbség nincs. Ellenben a rendészeti igazgatás, a rendészeti teendők közigazgatása terén a hatáskör meg lesz osztva a városi hatóságok és az állami rendőrség között olyanformán, hogy a közbiztonsági rendészet közigazgatása, a maga teljes egészében az állami rendőrség hatáskörét fogja képezni, mig ezzel szemben a rendészeti igazgatás többi ága, minő a közegészségügy, az állategészségügy, az építési, ipari stb. rendészeti ágaknak igazgatása továbbra is általában a városi hatóság hatáskörébe fog esni. A hatáskörök részletes megállapításáról belügyministeri rendelet fog intézkedni. A hatásköröknek ez a megoszlása körülbelül megfelel annak az álláspontnak, amely az 1881 : XXI. t.-czikk értelmében a székesfővárosban fennáll, de elvileg is teljesen elfogadható és indokolható, t. i. a rendészet különböző ágai közül épen a közbiztonsági rendészet az, amely tulajdonképen országos és általános érdekű. A rendészeti közigazgatás többi ágai, mint a közegészségügy, közlekedésügy, iparügy, cselédügy stb. inkább olyan hatósági teendő, amely elsősorban is a helyi viszonyokkal függ össze, és amelynek intézése elsősorban a helyi viszonyok ismeretét tételezi fel és teszi szükségessé. Ha a közbiztonsági rendészetet a maga teljes egészében, végrehajtással és foganatosítással együtt egy tökéletesebb, czéljának jobban megfelelő szervezetre bizzuk, és ha a rendészet többi ágában a végrehajtást és a foganatosítást czélzó különb szervezetet állítunk fel, akkor bízvást meghagyhatjuk az illető többi rendészeti ág igazgatásának teendőit a városi hatóságok kezében, annál is inkább, mert hiszen ezen teendők elsősorban önkormányzati jellegűek és ezeket az önkormányzattól elválasztani alig lehetséges. A törvényjavaslat szerint felállítandó államrendőrség a Fiúméban máris működő határrendőrségi kirendeltségből fejlesztetnék ki. Ez is teljesen elfogadható és indokolható álláspont. Egy ilyen kisebb rendőrségi szervezetet, mint önálló státust felállítani lehetetlen. Ha pedig