Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

659. országos ülés 1916 szeptember 12-én, kedden. 61 egy olyan nagyobb állami szervezetet keresünk, amely rendészeti teendők ellátására van hivatva s amelynek keretében ez a fiumei állami rendőrség elhelyezhető, erre a czélra csakis a határrendőrség szervezete áll rendelkezésre. A fiumei rendőrség belszervezetét, ügyvitele szervezetét belügyministeri rendelet állapítaná meg a javaslat szerint. Természetesen, amennyiben a kormány az 1912 :LVIII. t.-czikk rendelkezésének megfelelően benyújt egy törvényjavaslatot az összes városok rendőrségének országos szervezetéről, az annak idején alkotandó szervezeti szabályzat lesz irányadó a fiumei városi rendőrségen is, tehát e belügyministerileg megállapítandó szervezeti szabályok ideiglenes érvénynyel birnak. Ami a fiumei rendőrség költségeit illeti, az államrendőrség fentartásának összes költsége 560.000 K-át fog kitenni, amely a törvényjavaslat szerint egyforma mértékben fedeztetnék egyrészt az államháztartás, másrészt Fiume város önálló háztartása által. Fiume városra nézve ez az elrendezés 100.000 K megtakarítást jelent. Ezt hangsúlyozni kívánom, hogy a t. ház is tisztában legyen azzal, hogy ez az intézkedés, mely már magábanvéve is főleg a háborús állapotra és a katonai érdekekre való tekintettel a lakosság szimpátiájával találkozik, anyagilag is előnyt jelent a városra nézve. A város ugyanis idáig 490.000 K-át volt kénytelen évenkint rendőrségi költség czimén költségvetésébe felvenni. Ezzel szemben az államrendőrségből reá eső kvóta 280.000 K-át tenne ki, ehhez hozzájárul 110.000 K oly költség, amelyet Fiume város a városi hatóságok által intézendő rendészeti teendők ellátására kénytelen költségvetésébe felvenni. Ez összesen 390.000 K, tehát az eddigi 490.000 K-val szemben évi 100.000 K tiszta megtakarítást jelent a városnak. Mindezek alapján, t. ház, a közigazgatási és a pénzügyi bizottság azt javasolja, hogy a törvényjavaslatot általában elfogadni méltóztassék. A közigazgatási bizottság ezenkívül két módosítást javasol. Mindkettő a 2. §-ra vonatkozik. Az első módosítás a 2. § első bekezdése után egy uj második bekezdés fölvételét czélozza. Ez a bekezdés igy szólna: »A fiumei városi hatóság hatáskörében maradó azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekben a hatályban álló jogszabályok elsőfokú hatóságként a törvényhatósági városok rendőrkapitányát állapítják meg, Fiume városában és kerületében elsőfokon a városi tanács jár el, amelynek határozata ellen az illető ministerhez van helye felebbvitelnek.« E módosítás abban leli okát. hogy sok törvény, igy különösen az ipartörvényben, a bizonyos ügyekben eljáró hatóságokat ugy jelöli meg, hogy elsőfokú hatóság járásokban a főszolgabíró, törvényhatósági városokban a rendőrkapitány, Budapesten pedig a kerületi előljáró. Aminek most az a következménye volna, hogy ez ügyekben, holott azok nagyrészben par excellence önkormányzati ügyek, Fiúméban, mint törvényhatósági városban, a rendőrkapitány, tehát állami közeg volna köteles eljárni. Ez anomália megszüntetését czélozza ez a módosítás, amelynek értelmében azután ez ügyekben, amelyekben Budapesten a kerületi elöljáróság jár el, Fiume városában nem mint a többi törvényhatósági városban, a rendőrkajütány, hanem a városi tanácsnak lesz kötelessége eljárni. A második módosítás szintén a második szakaszra vonatkozik és pedig az eddigi második, de az uj kikezdés beiktatása folytán, harmadikká vált bekezdéshez a következő pótlást javasolja: »amely rendeletnek hatálybaléptével a városi szabályrendeleteknek azzal ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik«. E pótlás folytán a bekezdés igy hangzanék: »A városi hatóság által intézendő rendészeti ügyeket részletesen a belügyminister rendelettel állapítja meg, amely rendeletnek hatálybaléptével a városi szabályrendeleteknek azzal ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.« Az igy beiktatandó uj szövegnek czélja kézzelfogható. Nevezetesen eléretik az, hogy a kiadandó belügyi rendelet és a városi szabályrendelet intézkedései közt esetleg mutatkozó hiányok, hézagok, ellenmondások ne vezessenek hasásköri ellentétekre, hanem, a törvény szövege szerint ab ovo eliminálva legyenek. Javaslom, t. ház, a közigazgatási és a pénzügyi bizottság nevében, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék és részleteiben a közigazgatási bizottság által javasolt két módosítást méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra nincsen felírva senki. Kérdem a t. házat, kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a fiumei m. kir. állami rendőrségről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét 1—7. §-ait, amely ele észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: T. ház! Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadik olvasása iránt napirend-javaslatom során fogok a t. háznak indítványt tenni. Következik a napirend harmadik pontja, a budapest székes fővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1317, ] 319) és pedig elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. ház! A buda-